Árpád
-2 °C
9 °C

Fellendülhet a magyar űrkutatás

2003.07.17. 09:34
A magyar űrkutatás méreteihez képest bőséges forrásokhoz juthat az Európai Űrkutatási Ügynökséghez (ESA) való csatlakozás nyomán. Eddig a PRODEX program keretében folyt az együttműködés, ám idén az ennél sokrétűbb PECS (Plan for European Cooperative States) programban való részvétel vált lehetővé az űrkutatásban érdekelt hazai vállalkozások számára. Az ESA-tagjelöltek közül először Magyarország írta alá az együttműködési szerződést a szervezettel, még áprilisban. Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója a Napi Gazdaságnak elmondta: már folyik a kooperációt részletező alapokmány elkészítése is.
Eddig tizenkilenc előzetes pályázati igénybejelentés érkezett a Magyar Űrkutatási Irodához azoktól a vállalkozásoktól, amelyek részt vennének az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) PECS elnevezésű programjában. Ezeket az ESA kivétel nélkül elfogadta - mondta A Napi Gazdaságnak Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója. A jelentkezők elsősorban a Föld megfigyelésével, űrélettannal és anyagtudományokkal foglalkoznak.

A kisvállalkozások nyernek rajta

A kisebb űriparral rendelkező országoknak az ESA teljes jogú tagjává válás előtt fontos lépcső a felzárkóztató jellegű PECS-ben aló részvétel. A program jelenleg 1 millió eurós tagdíjának 90 százaléka visszapályázható, ami így eljuthat a jellemzően mikro- és kisvállalkozásokból álló magyar űripari társaságokhoz. Az európai együttműködésre egyébként az ESA-tól évente visszaszerezhető összeg áll rendelkezésre, ám az e szervezethez benyújtott pályázatok között akadnak olyanok, amelyek 3-5 éves időtartamúak. Így egy-egy pályázat akár hosszú időre leterhelheti az ESA költségvetését, ezért kevesebb pénz marad más célokra.

Tőkét vonzanak az országba

Az évi egymillió euró PECS-tagdíjat a magyar állam fizeti, így döntően tőle függ az együttműködés sikere és az ágazat fejlődési ütemének fenntartása. Ugyanakkor, ha egyes cégek a referenciák és a következő években kialakuló kapcsolataik segítségével nyugati űripari óriáscégek közvetlen beszállítóivá válnak, akkor az onnan származó megrendelések várhatóan már nem a magyar ESA-pályázati keretet fogják terhelni. Az ESA szabályzata ugyanis megengedi, hogy a tagországok a visszapályázott éves tagdíjuk terhére indított projektekben hazai és külföldi szállítókat is alkalmazzanak. Fontos megemlíteni, hogy a sikeres űripari együttműködés nemcsak tudományos és üzleti szinten zárkóztathatja fel az érintett magyar cégeket, hanem az elmélyülő integráció nyomán az is várható, hogy az ágazat akár már középtávon is tőkét vonz az országba.

A hazai űrköltségvetés PECS-tagdíjon kívüli másik fele szintén mintegy negyedmilliárd forint összegű, ez a kutatóhelyek, valamint az űrkutatási iroda működésének közvetlen támogatására szolgál. A teljes űrköltségvetés lényegesen magasabb, mint az elmúlt években, évtizedben volt: idén a magyar költségvetésből összesen 530 millió forintot fordítanak űrkutatásra, ami 34 százalékkal haladja meg a tavalyi összeget. Tudomásunt szerint a kormányzat jövőre nem kívánja emelni az űrkutatási kiadásokat.