"A Columbia tragédiája nemcsak a NASA tragédiája, hanem a mienk is" - fogalmazott Jean-Jacques Dordain, az Európai Űrügynökség (ESA) francia vezérigazgatója.
Leghamarabb az év végén startolnak
Az űrhivatali vezetők - akik a Columbia február 1-jén történt lezuhanása óta most először találkoztak mind az öten egymással - megbeszélésük után közölték a sajtó képviselőivel, a Nemzetközi Űrállomás építési menetével kapcsolatban azután hoznak újabb lényegi döntéséket, hogy az amerikai űrsiklók megkapják a repülési engedélyt. O'Keefe megerősítette, hogy legkorábban az év végén vagy 2004 első negyedében indulhatnak újra az űrsiklók.
Nappali indulások
Az amerikai űrhivatal vezetője elmondta, hogy lényeges változás nem várható az űrsiklóprogramban, de a korábbiaknál jóval nagyobb súlyt fektetnek a biztonságra. Űrrepülőgépet ezentúl kizárólag fényes nappal indítanak, mert így lehet a lehető legélesebb felvételeket készíteni az űrsikló külső burkán esetleg keletkező sérülésekről. A Columbia vesztét az okozta, hogy a kilövéskor a külső üzemanyagtartályról egy szigetelőhab-darab a sikló bal szárnyának vágódva megsértette a hővédő pajzsot, így az a földi légkörbe történő visszatéréskor nem bírta ki a ránehezedő hőnyomást.
Az amerikai űrrepülőgépek kiválásával háromról kettőre csökkentették a Nemzetközi Űrállomás állandó legénységének létszámát. Jelenleg az orosz Jurij Malencsenko és az amerikai Ed Lu dolgozik a Föld körül négyszáz kilométer magasságban keringő bázison. Őket októberben ugyancsak egy orosz-amerikai űrpáros, Alekszander Kaleri és Michael Foale váltja fel.