Vilma
-7 °C
4 °C

A Xena nagyobb a Plútónál

2006.02.03. 16:10
A felfedezése óta viták kereszttüzében áll a Xena (2003 UB313) kisbolygó. Az égitestet most sikerült első alkalommal megmérni. Az eredmények szerint jóval nagyobb a Plútónál, és talán még a Hold méreteit is meghaladja.

Az UB313 átmérője 3000 kilométer, vagyis kereken 700 kilométerrel nagyobb, mint a Naprendszer kilencedik, legszélső bolygója. Ezzel ismét fellángolhat a vita tudományos körökben a Xena bolygóvá nyilvánításáról, illetve a Plútó aszteroidává visszafokozásáról.

Mivel a felfedezője, Mike Brown által ideiglenesen Xenának elnevezett UB313 igen kicsi, illetve a Naptól igen távol kering, a kutatóknak három év óta csak most sikerült meghatározni a pontos méreteit. "Garantáltan nagyobb a Plútónál" - becsülte Brown annak idején.

A Naprendszer tizedik bolygójának címére pályázó Xena 3000 kilométeres átmérőjével nagyobb a Plútónál, számoltak be mérési eredményeikről a Nature tudományos szaklap hasábjain a bonni egyetem és a Max-Planck rádiócsillagászati intézet kutatói.

Ezzel igazolták a Xena felfedezője, Mike Brown becsléseit. A nemzetközi csillagászati unió (IAU) augusztusi, Prágában tartandó közgyűlésén határoz arról, hogy a Xenát valóban bolygónak nyilvánítják-e.

Az azonos nevű tévésorozat hősnője után elnevezett Xena a Naprendszeren belül felfedezett legnagyobb új égitest a Neptunusz 1846-os katalogizálása óta. Mivel az UB313 jelentősen nagyobb a Plútónál, egyre nehezebb lesz az utóbbit bolygónak nevezni, ha a Xenától megtagadják ezt a státuszt, idézte a pro-physik.de híroldal Frank Bertoldi, a tanulmány szerzőjének szavait.

Az IAU munkacsoportot hozott létre, hogy határozzák meg a bolygók eddig pontosan meg nem határozott definícióját. Sok csillagász különben kétli, hogy a Plútó bolygónak számítana-e, ha ma fedeznék fel.

A Plútó és a Xena a Neptunon túl húzódó Kuiper-öv jeges objektumai közé tartoznak. A Xena a legtávolabbi Naprendszerhez tartozó égitest, a Naptól 14,5 milliárd kilométerre kering. A központi csillagunk körül egy teljes kört 560 földi év alatt tesz meg.

Erősen excentrikus pályája 97-szer távolabbra viszi a Naptól, mint a Föld-Nap távolság. A Xena méretének meghatározása azért ütközött nehézségekbe, mert a kisbolygó felszínének visszaverő képessége nem volt ismert.

A Frank Bertoldi és Wilhelm Altenhoff vezette kutatócsoport az UB313 hőképét és optikai fényességét állapította meg, így következtetve a visszaverő képességre és a méretre. A hőkép elkészítéséhez a Spanyolország déli részét található, 30 méteres IRAM (Institut de Radio Astronomie Millimétrique) rádióteleszkópot, illetve annak még érzékenyebb MAMBO-2 kameráját használták.

Az optikai fényben a Naprendszer objektumait a visszavert napfény révén látjuk. A látszólagos fényesség erősen függ az égitestek méretétől és a felület visszaverő képességétől. Utóbbi néhány százalék és 50 százalék között változhat, ami lehetetlenné teszi a méret meghatározását csupán az optikai fényesség alapján.

Az 1,2 milliméteres hullámhosszon viszont a visszavert napfény elhanyagolható, és a fényesség csak az objektum méretétől és felszíni hőmérsékletétől függ. A hőmérséklet jól becsülhető a Naptól való távolság alapján, így az égitest mérete és optikai visszaverő képessége az IRAM MAMBO-2 kamerája segítségével meghatározható volt.