Lukács
9 °C
22 °C

Egy napot ráhúz az űrben az Atlantis

2011.07.12. 09:11 Módosítva: 2011-07-12 09:24:08

A floridai Kennedy Űrközpont után a houstoni Johnson Űrközpont egészen más élmény, szinte egy másik bolygó. Amikor múlt héten Cape Canaveralban vártuk az utolsó űrsikló startját, sehova nem mehettünk az űrközpontban, a bejárattól egyenesen a sajtóirodáig kellett hajtanunk a kocsival. Sóvárogva néztük a mellettünk tornyosuló gigantikus szerelőcsarnokot, a Vehicle Assembly Buildinget, próbáltuk megpillantani az űrsiklókat szállító hernyótalpas monstrumot, a Crawler Transportert, és persze csendben nyüszítettünk, amiért nem lehettünk a tőlünk kilométerekre várakozó Atlantis mellett.

A Johnson Űrközpontban oda autókázhatunk, ahova akarunk, csak éppen itt nem tornyosul semmi. Bármit megnézhetünk kívülről, de persze nem léphetünk be az egyhangú betonépületekbe, amik mindenféle izgalmas tesztlaboratóriumokat rejtenek, sőt magát a Küldetésirányító Központot is. Hogy ez utóbbiba bebocsáttatást nyerjünk, megkeressük a sajtóirodát, ahol egészen máshol fogadnak, mint Floridában. Ott két újságíró voltunk a több ezer közül, negyedórákat is kellett várnunk csak azért, hogy feltehessünk egy kérdést egy recepciósnak. Houstonban viszont nagyon kedvesek, foglalkoznak velünk (a sajtósunk neve Stephanie Luna, ez mekkora már), sőt saját asztalt kapunk. A CBS asztala mellett ott virít az „Index” felirat, úristen, a NASA-ból fogunk tudósítani, NASA-sajtótájékoztatón ülünk majd, azt fogjuk látni élőben, ami a NASA TV-n megy!

Aztán lassacskán leesik, hogy azért kaptunk ekkora figyelmet, mert az újságíró ritka madár a Johnson Űrközpontban. Délután háromkor kezdődik egy sajtótájékoztató, LeRoy Cain, az űrsiklóprogram helyettes igazgatója számol be a küldetés állásáról. Velem együtt kemény 14 újságíró ül a teremben, pedig a napokban utoljára lehet űrsiklóküldetésről tudósítani. Persze miért is ülnének többen, amikor a NASA TV-n is lehet látni ugyanezt, a CBS asztala is rutinosan üres (és kérdezni Floridából is lehet, élőben bekapcsolják a kérdéseket). Meg aztán, a sajtótájékoztatók között kicsit unalmas élőben követni, ahogy az űrhajósok dolgoznak az űrállomáson. Sandy, kösd be a jobb felső vezetéket. A jobb felsőt, Rick? Igen, a jobb felsőt. Kötöm, Rick.

De Cain sajtótájékoztatójára érdemes beülnünk, elég fontos bejelentést tesz – illetve csak megerősíti, ami már napok óta szivárog a NASA-ból: egy nappal meghosszabbítják az Atlantis küldetését. Sok a tennivaló az állomáson, és olyan állapotban akarják hátrahagyni, hogy hosszú ideig kibírja hasonló szervizküldetés nélkül. A NASA belelendült az ISS felöltésébe és a hulladékok meg a feleslegessé vált eszközök összegyűjtésébe, újabb és újabb tennivalókat talált ki az űrhajósainak. Az űrhivatal most olyan, mint egy háziasszony, amikor nagytakarításba kezd: ha már megpucolja az ablakokat, kimossa a függönyt is. Erre kell a plusz egy nap.

Így az STS-135 misszió tizenhárom napos lesz, vagyis az Atlantis július 20. helyett csak július 21-én landol majd. Egy nappal tovább tart az űrsiklókorszak. Kedden azt is látni fogjuk, honnan irányították korszak küldetéseit.