Miklós
-7 °C
2 °C

Forró nyarak, olvadó jéghegyek, többszáz milliárdos károk

2006.03.10. 08:13
Kíváncsi, hány fok lesz 2071-ben? Tudni szeretné, miben fog meghalni? Szívbeteg lesz, bőrrákot kap, esetleg előtte még Lyme-kórt is a nyakába pottyanó kullancstól? A Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi Minisztérium kutatói 2003 júniusa óta kutatják, hogyan reagáljunk a globális felmelegedés hatásaira. A VAHAVA nemzeti klímaváltozási projekt célja, hogy az országgyűléssel elfogadtassa a nemzeti éghajlatváltozási stratégiát.

"Globális felmelegedés van" – nyitotta meg a konferenciát Láng István akadémikus, a VAHAVA-projekt vezetője (a mozaikszó a változás, hatás, válaszadás kifejezések kezdőbetűiből áll). "Az ipari forradalom óta az egész Földön átlagosan 0,6 fokkal emelkedett a hőmérséklet. Magyarországon ennél valamivel nagyobb arányú a felmelegedés, az elmúlt száz évben 0,8-0,9 fokkal lett melegebb" – mondta az éghajlatkutató. Bevezetőjében elmondta, az éghajlatváltozás elkerülhetetlen, csak az nem mindegy, készül-e, és ha igen, hogyan készül rá az ország. Elsősorban az ipari szén-dioxid-kibocsátás által okozott üvegházhatás okoz gondokat, de az ipari hatáson kívül fontos még az egyre nagyobb számban tartott kérdőző állatok metán- és szén-dioxid-termelése is.

Sok pénz

Láng István szerint akkor is érdemes megelőző, védekező és helyreállító rendszereket kidolgozni a globális felmelegedés kárai miatt, ha nem lesz drasztikus a hatás, ugyanis a szélsőséges időjárási események már most évente 150-180 milliárd forintnyi kárt okoznak Magyarországon.

A projekt három éve alatt tudományos színtéren, szakértői tanulmányokkal, konferenciákkal készült a klímatudós elit, kidolgozták a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia javaslatcsomagját, amelyben pontokba szedve tárják a kormány elé, mire van szükség klímaügyben a közeli és távolabbi jövőben. Láng István elmondta, a projektben résztvevők remélik, hogy 2006 folyamán a kormány elfogadja a javaslatok alapján kidolgozott határozatot, ami rögzíti a lehetséges megoldási módokat, és a kormány felelősségét.

A tudósok végeztek, mostantól a politikusoknál a labda. Akik pedig kételkednének abban, hogy szükséges egy ilyen stratégiát kidolgozni, azok gondoljanak csak arra, hogy manapság már Kőbányán is láthatunk tornádót. Ráadásul, ha hihetünk a zárókonferencián felszólaló éghajlatkutatóknak, lesz ennél rosszabb is.

Hét fokkal lesz több

Bartholy Judit, az ELTE Meteorológia Tanszékének vezetője a jövőről, Európa 2071-2100-ben jellemző klímájáról beszélt. A klímamodellekkel foglalkozó kutató elmondta, sokkal melegebb lesz nyáron, az extrém hőmérsékleti értékek megsokasodnak, Közép- és Dél-Európában átlagosan 4-7 fokkal lesz magasabb a hőmérséklet. "A csapadékviszonyok is változnak, Dél-Európában csökken, északon nő a mennyiség, ami rendkívül kedvezőtlen folyamatnak mondható" – fogalmazott. Aradi Csaba, a Hortobágy Nemzeti Park volt vezetője hozzátette, az aszály sem tréfa, az alföldi ember szerint "két isten kellene ennek a tájnak, egyik, hogy árassza, másik, hogy szárassza".

Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet igazgatóhelyettese tovább rémisztgette a hallgatóságot, az várható hőséghullámok hatásairól beszélt. Röviden összefoglalva, a meleg és az UV-sugárzás erősödése melanóma bőrdaganatokat, szürkehályogot, szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoz, növeli a kullancsok által terjesztett betegségek kockázatát, és az allergén növények virágzási idejét. A kutatások alapján már most megfigyelhető a melegebb, déli országrészekben a bőrdaganatos megbetegedések számának emelkedése, fogalmazott. A megoldás ugyanaz, megelőző stratégia kell, háromlépcsős hőségriasztást kidolgozó rendszerre van szükség.

A politikánál a labda

Persányi Miklós, környezetvédelmi miniszter azt mondta, a klímaváltozásra nem lehet kormányzati ciklusokban gondolkodva válaszokat adni. Szerinte amennyiben a klímaváltozás üteme nem lassul, alapvető társadalmi és gazdasági rendszerek rendülnek meg. Emberek százmillióinak végzete is lehet a globális felmelegedés - jegyezte meg, és utalt a tengerszint alatt fekvő, gátakkal védett Banglades 17 millió lakosára, akiket Grönland jegének elolvadása esetén a tengerszint ötméteres emelkedése fenyeget. A globális felmelegedés hatásaira adott válaszok, és a helyi megoldási lehetőségek tudományos oldalról adottak, a kérdés csak az, a rémisztő jövőképre a politika mikor és hogyan reagál.

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.