Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Botránykönyv a klónozó orvostól

2004.12.14. 14:00
Egy-két éven belül klónozott majmokat jósol Vajta Gábor, Dániában élő magyar embriológusprofesszor, aki szerint az emberklónozás sincs már messze, bár a klónozott embriók beültetése "elképesztő felelőtlenség" lenne. A "bicskával klónozás" technikájának kifejlesztéséről közismert, Dániában élő magyar kutatóval most megjelent, laikusoknak es szakembereknek egyaránt szóló új könyvéről beszélgettünk, melyben közvetlen, néhol már-már provokatív módon ír a klónozásról. A könyv cd-mellékletén egy harmincperces videofilm is található, ami a tudomány történetében egyedülálló módon bemutatja a kézi klónozás teljes folyamatát.

Index: Az Egy klónozó vallomásai hangneme néhol igencsak provokatív, nem tartasz attól, hogy a pályatársak néhol kíméletlen kritizálása ellened fordítja a szakmát?

A könyv borítója
Vajta Gábor: Ettől félek a legkevésbé. Ha az egyéneket ért kritikákra gondolsz, sajnos a jelenlegi magyar kiadás nagyon kevés embriológus pályatársamhoz fog eljutni. Ha mégis eljutna az érintettekhez, különösebb meglepetést nem fog nekik okozni. Senkit nem vádoltam, csak a tényeket, és adott esetben kételyeimet soroltam fel. Véleményem általában egyezik az embriológusok többségének véleményével.

Amit pedig a laboratóriumi kutatás egészéről írtam: valakinek ezt is el kell mondania. Folyamatosan sírunk, hogy milyen kevés a pénz, milyen kevés a megbecsülés. De bennünk is van hiba elég. Álproblémákon tökölünk évekig, míg el nem érjük a szükséges közleményszámot és tudományos fokozatot, aztán hagyjuk, hogy a bürokratikus hierarchia magába szippantson bennünket. Hány kutató teszi fel magának ilyenkor, év vége felé a kérdést: megdolgoztam azért a pénzért, amit rámköltöttek? Amibe a labor, a fizetésem, a kísérleteim, az utazgatásaim kerültek? És hány ember tud nyugodt lelkiismerettel igennel valaszolni? (Igazad van, én sem.) Úgy élünk, mint a legszebb kádári időkben, a rendszert kárhoztatjuk, és nem vesszük észre, hogy mi is bőségesen kivesszük a részünket a rendszer fenntartásából.

Nagy örömet okozna, ha valaki rácáfolna az elmondottakra, ha kemény ellenérvekkel utasítaná vissza a leírtakat, igazolva, hogy mindez ma már másképp működik odahaza. Félek tőle, hogy erre nem kerül majd sor. A könyvemről éppúgy nem vesznek majd tudomást magasabb honi körökben, mint létezésemről. De talán lesz pár kolléga, aki olvasás közben rábólint, és pár laikus, aki eltűnődik a dolgon.

Azt írod, hogy az emberklónozás megvalósítható. Mire alapozod ezt, hiszen az emlősök klónozása sem kiforrott eljárás még, sőt főemlősökkel eddig nem is sikerült?

Nincs okunk azt mondani, hogy technikailag lehetetlen. Szingapúrban majmoknál beültetés után szívműködést is észleltek. Hónapokon, legfeljebb egy-két éven belül nagy valószínűséggel lesz klónozott majom.

Dél-Koreában a humán klónozott embriók eljutottak a laboratóriumi fejlődés végső fázisáig. Innen már csak egy hétköznapi, rutin lépés van hátra, az embriók beültetése.

Ezt az utolsó lépést, nagyon remélem, még hosszú ideig sehol sem fogják megtenni, Koreában sem ez volt a cél. Valószínűleg emberben ugyanazt látnánk, mint a háziállatok többségében: az átlagot meghaladó arányban halvaszületéseket, fejlődési rendellenességeket. Amíg állatokon nem tisztázzuk az okokat, es nem találunk megoldást, emberi klónozott embriók beültetése elképesztő felelőtlenség lenne.

A könyv vissza-visszatér ahhoz a gondolathoz, hogy a közvélemény nem szereti a klónozókat (bár te személy szerint már mint patológus megszoktad ezt a hozzáállást). Miből gondolod, hogy ez így van?

Hogy mit nem szeretnek, bennünket, a munkánkat, a produktumot vagy a célt, nem tudom. Valószínűleg az egészet, úgy, ahogy van. Más kollégák sem örülnek a klónozók körüli nagy hírverésnek, bár feltűnően sokan megélnek abból, hogy a mi munkánkat kommentálják. Az átlagember számára a sok hírből, meg a filmipar kavarásából nehéz kihámozni az igazságot.

Általában fél órás csendes beszélgetés elég ahhoz, hogy azok, akik csípőből tüzelnek minden klónozóra, a homlokukra csapjanak, es nekünkessenek: "Hát erről miért nem beszéltek? Ti vagytok az okai, hogy ennyi hülyeséget gondolnak rólatok!" De hát kevesen vagyunk, es nem tudunk mindenkivel fél órát beszélni. Klónoznunk is kell.

Több mozgásteret adnál-e a klónozóknak? Mi a véleményed a klónozással kapcsolatos törvényekről, tiltásokról?

Én is a saját lovamat dicsérem, de hátrányos helyzetből indulva jogom van némi szubjektivitásra. Mai tudásunk szerint a klónozás, a jelenlegi problémák ellenére is a leghatékonyabb eljárás genetikailag módosított háziállatok létrehozására, így ígéretes lehetőséget jelent számtalan humán betegség gyógyítására. Megismerhetjük a bajt, kipróbálhatunk gyógyszereket, olcsón gyárthatunk gyógyhatású fehérjéket, és emberi beültetésre alkalmas állatszerveket is csinálhatunk. Egyes területeken már a klinikai kipróbálás közelébe jutottunk. Komoly esélyünk van ra, hogy a klónozas segíthet százezrek, milliók életének megmentésében. Ha hagynak bennünket dolgozni.

Persze százezrek és milliók az embereknek nem sokat jelentenek. A családodra gondolj, a gyerekedre, testvéredre vagy saját magadra. Lehet, hogy tíz év múlva az a gyógyeljárás fog megmenteni, amit a most annyit átkozott klónozas tesz majd lehetővé. Dániában parlamenti moratórium miatt nem születhet klónozott állat. A kutatásokat ez súlyosan akadályozza. Sokszor kérdezem az itteniektől: ha a japánok vagy a kínaiak állatklónozás segítségével kitalálnak egy gyógyeljárást, azt sem engeditek majd Dániában? Vagy csinálja meg a piszkos munkát a világ többi része, Dánia pedig szűzi tisztán részesül majd az eredményekből? Álszent ostobaság az egész.

Rövid bio
Vajta Gábor frissen megszerzett kandidatúrával 1989-ben, 37 évesen hagyta el a patológiát és az orvosegyetemi oktatást, hogy emberek helyett állatokkal, tetemek helyett embriókkal foglalkozzék. Lelkes kutatócsoportjával rövid idő alatt létrehozta a régió első lombikborjúját, és belevágott számos ambíciózus programba (embrióbiopszia, ivarmeghatározás, klónozás). Négy év elteltével fegyelmivel kényszerítették távozásra. Egy év állás-, majd munkanélküliség után szánta csak magát arra, hogy elhagyja Magyarországot. Munkájának eredményeképpen az elmúlt tíz év alatt Dániában végleges állást, nagydoktori fokozatot és professzori címet kapott, Ausztráliában pedig állampolgárságot szerzett. Több mint húsz országban vett részt a kutatásban, megalkotta Afrika első klónozott állatát, találmányait mind az öt kontinensen alkalmazzák. Jelenleg Skandinávia egyetlen klónozó laboratóriumának vezetője, és az EU által támogatott, az állatklónozás etikai kérdéseit vizsgáló nemzetközi munkacsoport tagja.

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!

Visszatérés a paradicsomba

Egy újabb kaland előszobájába léptünk, mikor kis kocsink megindult Christchurch felé.