Ambrus
-7 °C
3 °C

Egy bicska is elég a klónozáshoz

2002.08.17. 19:19
Egy Dániában élő magyar embriológus olyan új klónozási módszert fejlesztett ki, mely sokkal olcsóbb, gyorsabb és hatékonyabb, mint a hagyományosan alkalmazott eljárás, és állítólag egy betanított munkás is el tudja végezni. A New Scientist írása nyomán lapunk megkereste a kutatót. Az Index interjúja Vajta Gáborral.
Index: Összefoglalnád röviden a módszer lényegét? Mikor és hol publikáljátok a részleteket?

Vajta Gábor

- A módszer angol neve Handmade Cloning (HMC), magyarul kézi klónozás. Az emlősök petesejtjeit és a korai embriókat egy rugalmas burok, az úgynevezett zona pellucida veszi körül. Természetes körülmények között az embriók csak a termékenyítés után több nappal kelnek ki a burokból. Ha ezt a burkot meg akarjuk őrizni - márpedig szinte mindenki úgy gondolja, hogy a burok nélkül nem lehet teljesértékű embriókat tenyészteni - akkor nem lehet közönséges eszközökkel dolgozni a tizedmilliméternyi embrió belsejében. Ezért használ mindenki mikromanipulátort a testi (szomatikus) sejtekkel történő klónozáshoz.

Mi ezzel szemben első lépésben eltávolitjuk ezt a burkot, majd minden manipulátor nélkül, szabad kézzel félbevágjuk a petesejtet (öt perc alatt akár százat is). Ezután egy egyszerű festéssel megnézzük, melyik fél-petesejtben maradt a mag, ezeket kidobjuk. Két magnélküli fél petesejtet pedig egy testi sejttel egyesítünk, két fémdrót között egy elektromos áramütéssel megcsapva őket (majd minden klónozás ezt a módszert használja az egyesitésre). Az így felépitett embriót aktiváljuk, vagyis osztódásra kényszerítjük (szintén rutineljárás), és utána egy sajátos, általunk kidolgozott tenyésztőedényben (mely a burkot hivatott helyettesiteni) hét napig inkubáljuk. A kifejlődő hólyagcsírák (blasztociszták) frissen vagy mélyhűtés után ültethetők az anyaállatokba.

A zonamentes klónozás ötlete nem teljesen új, de eddig testi sejtekkel senkinek sem sikerült. Elég sok küszködéssel járt, amíg a sok apró technikai problémát megoldottuk, de most már kifejezetten élvezetes a játék, hónapról hónapra hatékonyabb és egyszerűbb. Az alapeljárást és az első eredményeket egy éve közöltük a Cloning c. folyóiratban. A mostani eredmények közlés alatt vannak, remélhetően egy-két hónapon belül nyomtatásban olvashatók. Egy hónapja született meg az első kézzel klónozott borjú Ausztráliában, ez irányitotta ránk a figyelmet.

Torben Greve, az embriológia professzora Koppenhágában, klónozott embriók beültetése közben

Index: Mik ennek az eljárásnak az előnyei és a hátrányai a hagyományos klónozáshoz képest?

- A kézi klónozás sok előnnyel jár. Először is kevesebb műszert igényel. Míg a hagyományos eljáráshoz a drága mikromanipulátor mellett egy csomó járulékos műszer is kell (mikrokemence, mikrocsiszoló, kapilláris húzó gép), addig nekünk egy gázláng elegendő. Mikroszkópok kellenek, és egy olcsó sejtfúziós készülék. Dél-Afrikában még inkubátorunk sem volt, mégis sikerült ültetésre alkalmas embriókat csinálni. Egy közepes felszereltségű régi laboratóriumban három-négyszázezer forintos beruházással simán el lehet kezdeni a munkát. Ráadásul könnyebben meg lehet tanítani és tanulni. A mikromanipulálás elsajátításához hosszú hónapok, évek szükségesek. Ezt a módszert egy átlagos tehetségű ember egy hónap alatt megtanulja.

A kézi klónozás gyorsabban is végezhető. Napi három óra tényleges munkával harminc, beültetésre alkalmas embrió készíthető (ebben a kalkulációban már a könyvelés, az asztal letakaritása és a feketekávé is benne van - ugyanakkor sajnos pár rövid, percekig tartó embriópakolás miatt késő éjszaka is vissza kell jönni). Ezen kívül hatékonyabb is. A harminc embrió százötven összegyűjtött petesejtből készül. Bár nekem két petesejt kell egy embrióhoz, a munka minden fázisa sokkal hatékonyabb, mint a hagyományos klónozásé, ez összességében bőven behozza a hátrányt. A vemhesülési eredmények pedig mind Ausztráliában, mind Dániában jobbak voltak, mint a hagyományos klónozásnál közöltek.

Hátrányok? Nehéz sorolni, főleg nekem. Hátrány, hogy kevésbé látványos, misztikus.

A cikk folytatódik. >> "...nekünk is megvannak a pitiáner árulóink..."

2/2 >> Előző rész

Unokaöcsém, aki tanárember, kifejezetten csalódott volt, amikor Ausztráliában végignézte. "Ezt egy betanított munkás is meg tudja csinálni" - mondta. Teljesen igaza volt.

Sokat töprengtem a többi hátrányon, de egyelőre egyet sem találtam.

Index: Várható-e, hogy hasonló egészségi problémái lesznek az így létrehozott példányoknak, mint a rég módszerrel klónozottaknak? Például Dolly viszonylag fiatal korában ízületi gyulladást kapott, és általános jelenség, hogy a klónállatok jóval korábban halnak.

- Minden bizonnyal. Ez az új módszer legfeljebb egy lépés lesz a hosszú úton. Szentségtörésnek tűnhet, amit most mondok, de egyszer erről is beszélni kell. Az embriológia a földkerekségen mindenütt, humán és egyéb területen egyaránt, mikromanipulálással vagy anélkül, valahol a tizenkilencedik század eszköztára szintjén mozog: vagdosunk, befecskendezünk, árammal csapdosunk, aztán nézzük, mi történik. Hol vagyunk mi a huszonegyedik század, a mikroáramkörök, a géntechnológiai csodamasinák szintjétől. Bármilyenfajta magátültetéses klónozás egy elképesztően durva beavatkozás a természetes szaporodási folyamatba. Számomra a legmeglepőbb, hogy ezek a petesejtek és embriók mennyire toleránsak, pedig kinozzuk őket rendesen. Jószerivel fogalmunk sincs, hogyan képesek ekkora alkalmazkodóképességre, valahogy mégis megoldják, hogy akár egy fehérvérsejtből is tehén fejlődjön.

Klónozott, hétnapos hólyagcsira embrió beültetés előtt

Persze nem mindig sikerül nekik, de sokkal többször, mint józan ésszel várható lenne. Nekünk két lehetőségünk van, hogy segítsük őket: az egyik, hogy az alapfolyamatot jobban megismerjük (ez a nehezebben járható út, és ki tudja, mikor vezet eredményre), a másik, hogy a mostani tudásunk alapján a lehető legjobban dolgozzunk. Nem feltétlenül drága műszerekkel, hanem céltudatosan, gyorsan és egyszerűen. Én ebben az irányban próbálok előrehaladni (persze, amit elérek, az az alapkutatást is segiti).

A mi módszerűnk sok szempontból kiméletesebbnek tűnik, mint a hagyományos, ezt az embriók jobb fejlődési aránnyal hálálják meg. Bizom benne, hogy az állatok fejlődésében is hasonló lesz a különbség. További komoly továbblépés lesz, ha az egész folyamatot automatizáljuk, igy minden egyes lépést optimális gyorsasággal és nagy pontossággal lehet majd végezni. Erre a mi klónozási technikánk teremt először alkalmat.

Index: Említetted, hogy Ausztráliában és Dél-Afrikában is dolgoztatok. Ezek szerint ez egy nemzetközi vállalkozás?

- Ezt a módszert két éve kezdtem el alkalmazni, Ausztráliában, a Monash Egyetemen. A módszert ott közöltük le, ott is szabadalmaztattuk kollégámmal, Ian Lewissel. Tavaly visszatértem Dániába, és itt folytatom a munkát. Az elmúlt évben megkétszereztem a hatékonyságot. Ausztráliában időközben megindult egy negyvenmillió dolláros nagyvállalkozás szarvasmarha-klónozásra, ennek egyik tervezett iránya a kézi klónozás nagyüzemi bevezetése. Hosszabb együttmüködést tervezünk velük, ha sikerül megegyeznünk, a módszert itt Dániában fejlesztjük, ott pedig alkalmazzák. Ehhez elég sok utazásra lesz szükség, ami persze a legkevésbé sem kedvetlenít el.

Németországból ketten voltak nálunk tavasszal, jövő héten látogatjuk meg őket Rostockban, ők állítólag már ültettek kézzel klónozott embriókat. Októberben két finn kutató jön a módszert tanulni. Én most jöttem meg Dél-Afrikából, ahol négy állatba ültettünk embriókat, most várjuk a vemhességi eredményeket. Négy hetem volt arra, hogy a nulláról eljussak eddig, napi tizenhat órákat dolgoztam. Megérte, de egy időre elég volt a hasonló kalandokból. Bár lehet, hogy jövőre megint visszamegyek: egy harmincéves Toyota terepjáróval száguldozhattam, ez mindenért kárpótolt.

Index: Az új eljárás miatt bizonyára újra fel fognak lángolni a viták az emberklónozással kapcsolatban, hiszen ha a módszer jóval egyszerűbben alkalmazható, és gyakorlatilag bármikor, bárhol, olcsón elvégezhető, annak a veszélye is megnő, hogy valaki visszaél vele.

- Ha én ki tudtam találni (mások korábban közölt eredményei alapján), hogy egy bicska is elég, akkor előbb-utóbb más is rá fog jönni. Egy nyílt társadalomnak, egy fejlett demokráciának is van felelőssége: megismerni a lehetőségeket, kidolgozni a szabályokat és kézben tartani a dolgot, lehetőségeihez mérten más országokban is.

De bocsáss meg, mire ez a nagy felhajtás? Valóban komolyan gondolják az emberek, hogy mi lázas tekintetű félőrültek vagyunk, akik másról sem álmodnak, mint kefebajszú kópiákról? Bush fél munkaidejét Irakkal, másik felét a klónozás ellenzésével tölti; szent szövetségben egyesül minden nemes lélek, hogy megmentse a jövőnket a klónoktól... nincs itt valami aránytévesztés? Aszteroida, globális nukleáris katasztrófa, anthrax és klónozás? A gazdag kiválasztottak show-gerjesztette félelmei. Közben hetente milliók halnak meg, mert nincs tiszta ivóvizük.

És emberek tízezrei, mert nincs átültethető szerv. Vagy nincs megfelelő betegségmodell a megfelelő gyógyszer tesztelésére. Vagy nincs elérhető mennyiségű gyógyszer. Vagy nincs őssejt, ami pótolja az elpusztultat. Tiszta ivóvizet nem fogunk klónozni, de a többi dologban van esély rá, hogy előreléphetünk. És aki most szent felháborodással tiltakozik, az majd emlékezzen minderre, amikor úgy jó tíz év múlva szüleit vagy gyermekeit emiatt nem lehet megmenteni. Nemcsak nekünk van felelősségünk.

Index: Mi a véleményed a médiában újra meg újra felröppenő hírekről, melyek szerint már léteznek emberi klónok? Gondolok itt elsősorban Severino Antinorira és az ő klónbébijeire.

- Ami a médiasztár olasz meg görög humán klónozókat illeti: sajnos nekünk is megvannak a pitiáner árulóink. Szakmailag hiteltelen bohócok ők, minden nyilatkozatuk hemzseg a tudatlanságtól. Ténylegesen ártani aligha tudnak többet, mint egy átlag vidéki vajákosasszony, de falra festett ördögnek tökéletesen megfelelnek. Nem tudunk velük mit kezdeni. Rajtuk kivül mindannyian azt valljuk, hogy ma még nem szabad embert klónozni. Nagyságrendekkel kell javulni az állatkísérletek eredményeinek, nagyságrendekkel kell többet tudnunk a folyamatokról, hogy a kockázat elviselhető szintre csökkenjen. Akkor majd lehet vitatkozni etikáról, isteni hatáskörről, egyebekről. Most talán vannak fontosabb témák is.