Natália
-3 °C
7 °C

Valós idejű evolúció

2006.02.21. 16:05
Az Ausztráliát elfoglaló aga varangyok (Bufo marinus) lába egyre hosszabbá válik, mutatták ki a kontinensnyi ország kutatói. A félresikerült kísérletben 70 éve szabadon engedett varangyok az eredeti önmagukhoz képest ötször gyorsabban foglalják el a kontinenst.

Az ausztrál állatvilágot fenyegető aga varangy mindenki megdöbbenésére egyre gyorsabban foglalja el a kontinenst. Az állat rákapcsolt: a korábbinál hosszabb lábakat fejlesztett magának, írta a Nature című szaklap.

Normális esetben a varangyok haladási tempója a kimért mászás. Viszont a Sydney egyetem kutatói rájöttek, hogy az aga varangyok sprintelni kezdtek. Az állatokat kis jeladókkal látták el, így sikerült bizonyítani, hogy egyetlen este 1,8 kilométert képesek megtenni.

Akár csalhattak is

Ez a teljesítmény annyira meglepő, hogy néhány szakértő már azt feltételezte, a varangyok valahova potyautasként kapaszkodtak fel. Öt évvel ezelőtt a békákról szóló cikkünkben évi 30 kilométeres terjedési sebességet valószínűsítették a szakértők. A talány nyitját végül a korábban tartósított példányok vizsgálata hozta meg.

Bufo marinus
A korai varangyokat a jelenlegiekkel összevetve a kutatók rádöbbentek, hogy az elmúlt 60 év folyamán az aga varangyok lába egynegyedével hosszabb lett. Ezen kívül ma már ötször gyorsabban haladnak, mint akkoriban tették.

A gyors evolúcióra mindmáig csak a rovarok és baktériumok esetében sikerült példát találni. Az aga varangyok az első bizonyítékai annak, hogy a magasabb rendű állatok is gyorsan képesek alkalmazkodni az új környezeti feltételekhez.

Azóta kicsit megbánták

A környezetvédők számára ez a felismerés a katasztrófával egyenlő, hiszen a természetes ellenség híján a Venezuelából származó hatalmas kétéltű rövidesen egész Ausztráliát ellepi majd.

Az aga varangyok első 100 példányát hetven évvel ezelőtt, egy félresikerült biológiai kísérletben tették ki ausztrál cukorrépa-ültetvényeken. A tervek szerint a kártevőket kellett volna sakkban tartaniuk. Ehelyett a nagyétkű kétéltűek az őshonos fajokat fenyegetik.

Csúnya, de mérgező

A megdöbbentő méretekre megnövő (25 centiméter és 2,5 kilogramm) varangy bőre mérget termel, az emberi bőrrel érintkezve rendkívüli fájdalmat okoz. Ha a szembe kerül a váladék, akár átmeneti vakságot is okozhat. A tányér méretű kétéltű mirigyei hallucinogén anyagokat is termelnek.

A varangy tulajdonképpen csak Közép- és Dél-Amerikában fordul elő. Arról híres, hogy mindenevő, kis egerek, békák, gyíkok mellett rovarokat, növényeket, sőt saját utódait is elnyeli. Kutatók szerint Ausztráliában a varangy 'népsűrűsége' tízszerese az eredeti lakhelyén regisztráltnak.