A genetikailag módosított malacokból hiányzik a GGTA1 gén, amely alfa-1,3-galaktóz cukormolekulákkal látja el a sejteket. Az átültetésnél ez hatalmas problémát jelent, ugyanis a majmok és az emberek számos olyan antitesttel rendelkeznek, amelyek azonnal felismerik ezt a molekulát, és perceken belül fellépnek ellene.
Bár a kutatók eddig is "terveztek" donorállatokat, azok csak elnyomták a heves immunválaszt. Sachs csapata azonban alapból elkerülte ezt a problémát, ráadásul olyan törpedisznókat használtak, amelyeknek a szervei nagyjából akkorák, mint az emberé. A tudósok egyéb trükköket is bevetettek a siker érdekében, például gyógyszerekkel fogták vissza a majmok immunrendszerének működését, és átültették a malacok csecsemőmirigyét, amely a donorszövetekre veszélytelen antitesteket termelt.
Nem lesznek malacemberek
Az eredmények azt mutatják, hogy a genetikailag módosított szervek nem váltanak ki heves immunválaszt és elképzelhető, hogy az emberben is életben maradnának, mondta el a Nature magazinnak Kathryn Wood, az Oxfordi Egyetem munkatársa.
A legújabb eredmények azonban egyelőre nem teszik lehetővé a disznószervek emberi felhasználását, mert az immunrendszer többféleképpen is megtámadhatja a beültetett szerveket; Sachs kísérletében például apró vérrögök okozták néhány pávián halálát.
Emellett számos biztonsági és etikai kérdést is tisztázni kell. Egyesek a szervekben megtalálható vírusok miatt aggódnak, mások a szervgyárként működő állatok létrehozását ellenzik.