Judit
-2 °C
8 °C

Európára zuhannának a lelőtt rakéták?

2001.08.31. 12:15
Az amerikai városokra kilőtt, és a Bush elnök által támogatott rakétavédelmi rendszer által leszedett rakéták Európára és Kanadára zuhanhatnak - figyelmeztetnek katonai szakértők. A megtört röppálya problémája tovább erősítheti az USA és a szövetségesei közti feszültségeket.
A George Bush elnöksége alatt újjáéledt rakétavédelmi tervek között szerepel az interkontinentális ballisztikus rakétákat (ICBM) elfogó rendszer. A támadó rakétákat percekkel a kilövésük után lőnék le, amikor még működnek a hajtóműveik. A 'gyorsítás alatti elfogás' egyszerűbben kivitelezhető, mint a pályájuk középső szakaszán haladó rakéták lelövése.

A nagy hőfokon működő rakétafokozatot könnyebb azonosítani, mint az atmoszféra magas rétegeibe feljutó, viszonylag lehűlt robbanófejet - mondta el a New Scientistnek Ted Postol, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) fizikusa.

Amerikai rulett

A hordozórakéta szétrombolása után a robbanófej még tovább bukdácsolhat a röppályáján. A töltet landolási helye attól függ, pontosan hol sikerült szétlőni a felszálló rakétát a 4-6 perces működési ideje alatt. Rendkívül nehéz volna irányítani a megsemmisítést, így a robbanófej gyakorlatilag bárhova lezuhanhat a kilövőállás és a megcélzott város között - mondta Postol.

Ez annyit tesz, hogy az Észak-Koreából az Egyesült Államokra kilőtt rakéta Alaszka vagy Kanada felett robbanhat fel, míg az Iránból indított párja Nagy-Britanniában vagy az európai kontinensen okozhat pusztítást. Ha minden részletet ismerünk, akkor sem lehetnénk biztos benne, mi történik egy adott helyzetben - állítja a kutató.

A robbanófej elpusztíthatatlan

Az USA számos lehetőséget mérlegel a felszálló rakéták elfogására. Az egyik egy nagyteljesítményű lézer volna, melyet a légierő átalakított Boeing 747-es gépe hordozna a fedélzetén. A rövid hatótávolságú rakéták ellen bevethető lézersugár lyukat égethetne az interkontinentális rakéta külső burkolatán is, de nem tudna kárt tenni a robbanófejben, melyet úgy terveztek, hogy a légkörbe visszatérve kiállja a nagy hőterhelést - mondta Geoff Forden, a MIT fizikusa.

A felszállás során a robbanófej megsemmisítésére nagyobb és mozgékonyabb elfogóra volna szükség, mint bármi, amit jelenleg az USA fejleszt - mondta Postol. Az elfogóeszközt szárazföldről vagy vízről indíthatnák, és egyetlen célja a robbanófej elpusztítása volna. Léteznek technológiák a vázolt probléma megoldására, de még csak árnyékukban sem hasonlítanak a Bush-kormány által mérlegelt eszközökre.

Az indítógombnál semmi sem drága

A kutatók nem értenek abban egyet, hogy sikeresnek minősíthető-e egy olyan rendszer, amely célja előtt lezuhanásra készteti a robbanófejet. Ha szárazföldre esik, talán kevésbé lakott területen pusztítana, és az indítói által tervezettnél sokkal kevesebb áldozatot szedne. Ez a sikertelenség egymagában elriaszthatja az USA-t esetleg célba vevő országokat - jelentette ki Richard Garwin fizikus, aki részt vett az amerikai hidrogénbomba kifejlesztésében.

Geoff Forden szerint azonban a rakétaindító gombra csapó fickókat kevéssé érdekli, hogy nem éri el New Yorkot a bombájuk. Nem fogják azt mondani, hogy akkor inkább ki sem lövöm.

A megtört röppálya problémája így tovább erősítheti az USA és a szövetségesei közti feszültségeket - mondta George Lewis, a MIT fizikusa. Ha arról van szó, hogy hány ember hal meg a robbanásban, az átlagok alapján valójában az a jobbik eset, ha a robbanófej pályája megtörik, de még a szárazföldre zuhan. De esetleg teljesen más nézeten vannak az arrafelé élő emberek.