További Tudomány cikkek
- Fidrich Róbert: Az Európai Bizottság javaslata teljesen tudománytalan
- Elnyeli a föld a kínai nagyvárosokat
- Az őskorallok minden élőlénynél előbb világítottak az óceánok mélyén
- Meglepő dolgok derültek ki az Alzheimer-kór okairól egy új kutatásból
- A légszennyezés lelassítja a kisgyerekek agyfejlődését
A nagy hőfokon működő rakétafokozatot könnyebb azonosítani, mint az atmoszféra magas rétegeibe feljutó, viszonylag lehűlt robbanófejet - mondta el a New Scientistnek Ted Postol, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) fizikusa.
Amerikai rulett
A hordozórakéta szétrombolása után a robbanófej még tovább bukdácsolhat a röppályáján. A töltet landolási helye attól függ, pontosan hol sikerült szétlőni a felszálló rakétát a 4-6 perces működési ideje alatt. Rendkívül nehéz volna irányítani a megsemmisítést, így a robbanófej gyakorlatilag bárhova lezuhanhat a kilövőállás és a megcélzott város között - mondta Postol.
Ez annyit tesz, hogy az Észak-Koreából az Egyesült Államokra kilőtt rakéta Alaszka vagy Kanada felett robbanhat fel, míg az Iránból indított párja Nagy-Britanniában vagy az európai kontinensen okozhat pusztítást. Ha minden részletet ismerünk, akkor sem lehetnénk biztos benne, mi történik egy adott helyzetben - állítja a kutató.
A robbanófej elpusztíthatatlan
Az USA számos lehetőséget mérlegel a felszálló rakéták elfogására. Az egyik egy nagyteljesítményű lézer volna, melyet a légierő átalakított Boeing 747-es gépe hordozna a fedélzetén. A rövid hatótávolságú rakéták ellen bevethető lézersugár lyukat égethetne az interkontinentális rakéta külső burkolatán is, de nem tudna kárt tenni a robbanófejben, melyet úgy terveztek, hogy a légkörbe visszatérve kiállja a nagy hőterhelést - mondta Geoff Forden, a MIT fizikusa.
A felszállás során a robbanófej megsemmisítésére nagyobb és mozgékonyabb elfogóra volna szükség, mint bármi, amit jelenleg az USA fejleszt - mondta Postol. Az elfogóeszközt szárazföldről vagy vízről indíthatnák, és egyetlen célja a robbanófej elpusztítása volna. Léteznek technológiák a vázolt probléma megoldására, de még csak árnyékukban sem hasonlítanak a Bush-kormány által mérlegelt eszközökre.
Az indítógombnál semmi sem drága
A kutatók nem értenek abban egyet, hogy sikeresnek minősíthető-e egy olyan rendszer, amely célja előtt lezuhanásra készteti a robbanófejet. Ha szárazföldre esik, talán kevésbé lakott területen pusztítana, és az indítói által tervezettnél sokkal kevesebb áldozatot szedne. Ez a sikertelenség egymagában elriaszthatja az USA-t esetleg célba vevő országokat - jelentette ki Richard Garwin fizikus, aki részt vett az amerikai hidrogénbomba kifejlesztésében.
Geoff Forden szerint azonban a rakétaindító gombra csapó fickókat kevéssé érdekli, hogy nem éri el New Yorkot a bombájuk. Nem fogják azt mondani, hogy akkor inkább ki sem lövöm.
A megtört röppálya problémája így tovább erősítheti az USA és a szövetségesei közti feszültségeket - mondta George Lewis, a MIT fizikusa. Ha arról van szó, hogy hány ember hal meg a robbanásban, az átlagok alapján valójában az a jobbik eset, ha a robbanófej pályája megtörik, de még a szárazföldre zuhan. De esetleg teljesen más nézeten vannak az arrafelé élő emberek.