Mária
-7 °C
3 °C

Meteor alakította ki Ausztráliát

2006.06.07. 11:00
Egy gigantikus meteor okozhatta negyedmilliárd évvel ezelőtt a földi állati és növényi létformákat sújtó legnagyobb tömeges kihalást, állítják amerikai kutatók.

Amerikai kutatók szerint az Antarktisz jégpáncélja alatt húzódó Wilkes-földi krátert a negyedmilliárd éve becsapódott 48 kilométeres égitest hagyhatta hátra.

Az Ohio állami egyetem munkatársai az amerikai geofizikai unió (American Geophysical Union) baltimori konferenciáján számoltak be a vizsgálataik eredményéről. A kutatásokban a NASA kutatói mellett orosz és dél-koreai szakértők is közreműködtek.

Jótékonyan rejti a jég

Az akár 48 kilométeres átmérőt is elérő meteor a mai ausztrál földrésztől délre érte el a Földet, és 483 kilométer átmérőjű krátert hagyott maga után.

Az úgynevezett Wilkes-földi kráter ma 1,6 kilométeres mélységben, az antarktiszi jégpáncél alatt található. A Föld gravitációjának helyi méréseiből sejthető, hogy a meteorit akkor csapódott a bolygóba, amikor a perm és triász határán a földtörténet legnagyobb tömeges kihalása bekövetkezett, írta az APA hírügynökség.

A kutatók tanulmánya szerint az óriási meteor kihatással lehetett a mai Ausztrália alakjára. Elképzelhető, hogy a kontinens a becsapódás kései következményeként, százmillió éve szakadt le a Gondwana őskontinenstől, és észak felé vette az irányt.

A dinó-meteor az bakfitty

A dinoszauruszok kereken 65 millió éve haltak ki, a kutatók véleménye szerint szintén meteorit-becsapódás következtében. Ennek helyszínét a mexikói Yucatán-félszigeten, a Chicxulub-kráterben sejtik.

A Wilkes-földi kráter méretei alapján viszont a 9,6 kilométeres Chicxulub-meteor eltörpül a negyedmilliárd évvel érkezett égitest mellett.