Az ebédjét elemezték
A 80 éve felfedezett élőlényt először primitív laposféregként sorolták be, mivel nincs felismerhető szájürege, végbélnyílása, sem testürege. Később idegrendszerének szerkezete és kültakarója alapján a tüskésbőrűek közé helyezték, 1997-ben azonban puhatestűnek nyilvánították. Most kiderült, hogy a DNS-elemzésre alapuló téves besorolást az állat által elfogyasztott kagylók és kagylópeték elemzésére alapozták. A kutatók ugyanis az állat testszövetének gondolták azt, ami valójában az ebédje volt, írta a Nature.
"Kimutattuk, hogy a ma élő valamennyi gerinctelen közül a Xenoturbella az egyik legközelebbi rokonunk. Izgalmas belegondolni, hogy ez az egyszerű féreg ugyanabból a régesrég kihalt élőlényből fejlődött ki, mint az emberi faj." - nyilatkozta a brit és holland kutatócsoportot vezető Max Telford, a Cambridge Egyetem professzora.
Sünök, csillagok, emberek
A ma élő állatokat mintegy 25 törzsbe sorolják. A legegyszerűbb állatok teste két csíralemezből fejlődött ki, ide tartoznak a csalánozók és a bordásmedúzák. A többi törzs három csíralemezből fejlődött ki, az ide tartozó állatok két csoportra oszthatók. Az ősszájúak csoportjába tartoznak a férgek, a puhatestûek és az ízeltlábúak is. Az újszájúak csoportjába eddig a gerinceseken kívül csupán két törzs tartozott, a tüskésbőrűek (tengerisünök, tengericsillagok) és a gerinchúrosok törzse.
A tudósok azt remélik, a féreg tanulmányozásával jobban megérthetik a gerincesek evolúcióját. "A következő lépés a Xenoturbella embrionális fejlődésének tanulmányozása. A kihívás az embriók megtalálásában rejlik, hiszen egyelőre senki sem tudja, hogyan szaporodik ez az állat." - nyilatkozta Telford professzor.