Judit
3 °C
6 °C

Megtalálták az ember egyik gerinctelen rokonát

2003.08.22. 12:06
Egy rendkívül egyszerű testfelépítésű féregről kiderült, hogy az emberi faj rokona. A svéd tavak iszapjában élő, zöldessárga meztelencsigára emlékeztető állat és az ember egy 500 millió évvel ezelőtt élő közös ősből fejlődhetett ki. Az állatnak nincs agya, sem nemi szervei, és egyelőre még azt sem tudják, hogyan szaporodik.
Korábban úgy gondolták, hogy a latinul "különös laposféregnek" (Xenoturbella) keresztelt élőlény a kéthéjú puhatestűek, így a kagylók és osztrigák rokona. Az állat DNS-ének tanulmányozása alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Xenoturbella az újszájúak csoportjába tartozik, ahova a gerincesek, és köztük az ember is, áll a Nature folyóiratban közölt tanulmányban.

Az ebédjét elemezték

A 80 éve felfedezett élőlényt először primitív laposféregként sorolták be, mivel nincs felismerhető szájürege, végbélnyílása, sem testürege. Később idegrendszerének szerkezete és kültakarója alapján a tüskésbőrűek közé helyezték, 1997-ben azonban puhatestűnek nyilvánították. Most kiderült, hogy a DNS-elemzésre alapuló téves besorolást az állat által elfogyasztott kagylók és kagylópeték elemzésére alapozták. A kutatók ugyanis az állat testszövetének gondolták azt, ami valójában az ebédje volt, írta a Nature.

"Kimutattuk, hogy a ma élő valamennyi gerinctelen közül a Xenoturbella az egyik legközelebbi rokonunk. Izgalmas belegondolni, hogy ez az egyszerű féreg ugyanabból a régesrég kihalt élőlényből fejlődött ki, mint az emberi faj." - nyilatkozta a brit és holland kutatócsoportot vezető Max Telford, a Cambridge Egyetem professzora.

Sünök, csillagok, emberek

A ma élő állatokat mintegy 25 törzsbe sorolják. A legegyszerűbb állatok teste két csíralemezből fejlődött ki, ide tartoznak a csalánozók és a bordásmedúzák. A többi törzs három csíralemezből fejlődött ki, az ide tartozó állatok két csoportra oszthatók. Az ősszájúak csoportjába tartoznak a férgek, a puhatestûek és az ízeltlábúak is. Az újszájúak csoportjába eddig a gerinceseken kívül csupán két törzs tartozott, a tüskésbőrűek (tengerisünök, tengericsillagok) és a gerinchúrosok törzse.

A tudósok azt remélik, a féreg tanulmányozásával jobban megérthetik a gerincesek evolúcióját. "A következő lépés a Xenoturbella embrionális fejlődésének tanulmányozása. A kihívás az embriók megtalálásában rejlik, hiszen egyelőre senki sem tudja, hogyan szaporodik ez az állat." - nyilatkozta Telford professzor.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!