Ilyen lesz az új budapesti mecset. Koós Miklós, a legismertebb magyar építészblogger tervezi az épületet

 

Ha azt mondom legalább négyszáz éve nem épült mecset Magyarországon, biztos nem lövök nagyon mellé. Érdekes kanyar, hogy az Állatkert egyik legizgalmasabb épületének, az elefántháznak minaretet formázó tornyát 1915-ben lebontották, mivel a török diplomáciának nem tetszett, hogy egy muszlim szimbólum állatházat díszített. Azóta szerencsére enyhültek az előírások, a Vastagbőrűek Házának is újra áll a tornya, és most úgy néz ki egy valódi minaret is épül Budapesten.

A Koos.hu blogon háromrészes sorozat jelent meg az Újbudára tervezett muszlim templomról. A legismertebb magyar blogoló építész, Koós Miklós szerényen, szinte kívülállóként ír az épületről - olyannyira, hogy az első posztnál le sem esik az olvasónak: ő maga a tervező!

 

Egy bloggal odébb már szó volt róla, hogy a következő húsz évben várhatóan 450 ezer bevándorló érkezik hazánkba (és még így is 400 ezerrel kevesebben leszünk mint most). Néhány százan egész biztosan leszenk köztük muszlimok is - mint ahogy számos más vallás hívei is. Ám egy mecsetnyi hívő már most is él hazánkban - sőt. Budapesten nyolc helyen, valamint egy-egy vidéki nagyvárosban is működik imaház - többnyire lakásokban. Ugyanakkor, mint Koós Miklós írja blogjában: 

A budapesti 8 mecsetre nem az óriási létszám, hanem amiatt volt szükség, mert az iszlám napi 5 imát ír elő a híveinek és aki szeretne megfelelni a vallásának, az lehetőleg nem szeretne emiatt 5 alkalommal is végigutazni a városon. Nálunk szétszórva élnek, nincsenek egy területen élő (nagyobb) kolóniák, arab városrészek, ez ismeretlen mifelénk és nagyrészt az elején emlegetett nagyfokú integrációnak köszönhető.

 

Nagyobb térképre váltás

Épp ennek a szétszórtságnak köszönhetően nem lesz szükség müezzinre, mert még a legjobb hangosbemondóval sem tudna imára szólítani valakit mondjuk Újpestről. Az ilyesmi kisebb térben együtt élő híveknél működik - mint ahogy a harang is. Az elhelyezkedés nem a legideálisabb, hiszen egy nagy forgalmú út (gyakorlatilag két autópálya bevezetője) mellett kapott engedélyt az egyház. Ebben az esetben kissé érthetetlen is azok aggodalma, akik a növekvő forgalomra, zajra panaszkodnak már most. Itt éppen az volt nehéz feladat, hogy miként védekezzenek a már meglevő forgalom zvaró hatásaival szemben. Na meg persze sok minden más...

A telek beépíthetősége és a megbízó által megadott program szinkronba hozása nem kevés fejtörést okozott, ugyanis az épület messze több, mint egy imahelyiség. A kulturális központ megnevezés nem holmi álca, az alapterület nagyobb részét ez képezi. A komoly alapterületi elvárás mellett 3 közel sem másodlagos szempontnak kellett megfelelni:

• az épület nagy imatermét Mekka felé kellett tájolni (ami a mi esetünkben a telek hossztengelyére kb. 45 fokot zár be)
• a vallási előírások szerinti nemenkénti elválasztás (bejáratok, helyiségek, lépcsők, liftek…)
• mint a Mo-on az elsőként megépülő mecset, megjelenésében egyszerre kell megfelelnie az iszlám közösség elvárásainak, illetve a magyar építész szakmai és az itt lakók elvárásainak, lévén mindez a magyar valóságban fog létezni.

A telek beépítésére vonatkozó előírások közül két lényeges adatot emelek ki, az egyik a 40%-os beépítettség és a 12,5 m-es építménymagasság, kiegészítve, hogy az abszolút magasság nem haladhatja meg sehol sem a 15 m-t. Ez utóbbit a minaret miatt érezték szükségesnek a korlátozni, ami viszont így olyan törpe lett, hogy a központi tervtanácson szóvá is tették.

Mivel a telek beépítése ennyire reflektor fénybe került, így a beépítés során kizárólag olyan megoldások jöhettek szóba, amin nem lehet vita és inkább mindenben rátartással terveztünk. Ez vonatkozik az oldalkertekre, beépítettségre és különösen az építménymagasságra, hiszen a maximális 12,5 m helyett, mindössze 8,8 m lett, ami az elérhető tömeg cca. 2/3, vagyis sokkal kisebb.

Az épület részleteiért érdemes végigböngészni a terveket, amelyekben igen sok érdekesség van. Nem hiszem például, hogy van még Magyarországon épület, amelyikben külön férfi és női lift működik.

Attól kár félni, hogy átrajzolja majd a mecset az utca képét, hiszen nagyon szerényen simul a házak közé az épület. Ez alighanem szándékos építészi elgondolás lehetett, hiszen mint írja is Miklós, igyekezett minél kevesebb támadási felületet adni a már látatlanban is kritizált épülettel. Akit nem érdekel, azt nem fogja zavarni az új épület a pirinyó minarettel, amely elautózva mellette a kár keresztény templomnak is tűnhet. Akiknek viszont épült, azoknak egészen biztos sokat jelent majd! 

Még több látványterv itt.