Ötvenéves luxushajó rozsdásodik az Óbudai-szigetnél. Bejutottunk az egykori high-tech szovjet utasszállítóba

Voltak már megverve? - kérdezte udvariasan az őr, mikor a Tüskecsarnok előtt, kerítésen kívül, közterületen akartunk forgatni az RTL-lel

— Urbanista (@urbanistablog) March 7, 2012

- nagy hirtelen csak ennyit twiteltem ki a múlt heti forgatásról, amikor az RTL Fókuszának próbáltunk egy összeállítást készíteni az elhagyott budapesti ingatlanokról. Pedig voltak izgalmasabb helyszínek is a Tüskecsarnoknál, amelyről már nagyon sok szó esett mostanában. Például a fenti képen látható objektum. 

Ingatlannak ugyan nem nevezném, mert igencsak ingott, ahogy egy pallón beegyensúlyoztunk a fedélzetére vagy öt méterrel a Duna felett. Az Amur hajóról van szó. (Itt szerencsére nem úgy fogadtak bennünket, mint a Tüskecsarnoknál, ahol az amerikai filmekből ellesett kellékekkel - fekete betörősapkával és fényes nappal fekete zseblámpával felszerelt - biztonsági őrnek kénytelen volt elmagyarázni a főnöke telefonon, hogy ne essen nekünk az utcán).

Mivel elég nehezen besorolható objektum, hirdetik ingatlanportálon épp úgy, mint autós oldalon (hopp, ez utóbbiról közben eltűnt, lehet hogy gazdára talált?). Mint írják:

Korneuburgi Hajógyárban, Ausztriában építették 1960-ban a Szovjet állami hajózás (SPD) részére az akkori kornak megfelelően luxus kivitelben. Kabinos személyszállító hajóként a Dunán közlekedett turisztikai feladatokat ellátva. 

Jelenlegi állapota szállodahajó, lakóhajó, rendezvényhajó funkcióknak felújítás után megfelelő. Hajtóműve beindítható, üzemképes.

A lakótéri járó fedélzetek a hajó súlyának csökkentése céljából vörös fenyőfából készültek, így a felépítmények nagy része, valamint a kabinok, válaszfalak is. Eredetileg a 240 utas és 68 fő személyzet részére alakítottak ki szállodai színvonalú ellátást.

Ami megmaradt a belsejéből az tényleg szép, bár kevéset láttam belőle. Rövidre szabott látogatási időnk nagy részét ugyanis a parancsnoki hídon töltöttem, ahová egy kitört ablakon keresztül másztunk be. Csodálatos műszerek voltak benne. (Nem értek a hajók gépeihez, fogalmam sincs, melyik mire szolgál, de tetszettek.)

FRISSÍTÉS: Ha nem jelenne meg a fenti Indafotós képnézegető, kattintsatok ide! A hajóról külső képeket a fentebb is linkelt hirdetésben találtok.)

Mivel a linkelt hirdetésen együtt szerepel egy Katalin nevű hajóval, melyet Magyarországon gyártottak 1941-ben a bolgár cár részére, kissé nehezen értelmezhető az ára (88 millió), az alapterülete (1210 négyzetméter) és a szobák száma (50). 

Jó lenne, ha Pesten maradna, kissé erősíteni a Duna és a város kapcsolatát, ha már ez a legtöbbször emlegetett közhely az elmúlt húsz év összes urbanisztikai konferenciáján és választási programjában.

Ti dolgoznátok benne, ha mondjuk irodaházzá alakítanák valahol a budapesti Duna-szakaszon?

Kis kiegészítés: Indafotós profilja szerint Karabélyos Péter február végén járt ugyanitt. Mivel ő nem csak dokumentált és nem csak egy Nokia telefonnal dolgozott, készített pár remek hangulatképet a hajóról:

Ja és ha adásba kerül a felvétel, természetesen megtekinthető lesz az Urbanistán is!

FRISSÍTÉS: Kekeckokec részletes gépismertetőt mellékelt a parancsnoki híd műszereihez, Intizar pedig lefordította a táblán látható feliratot. Mindkét kommentet köszönöm!