A Magyar Turizmus Zrt. mellényúlt és dicsekszik vele. Három nap luxus egy angol bloggernek, akinek 89 követője van Facebookon

2013.02.08. 08:35
71 hozzászólás

IMG_6254-600x450[1].jpg

Fotó: thoroughlymodernmilly.com

Mielőtt az ellenkezőjével vádolnátok, nem tartom hülyeségnek a településmarketinget, az országimázs-építést. Szeretem, amikor a napi százezer példányban fogyó Independent online kiadásában szerepel fővárosunk (még akkor is, ha a szerző kicsit beszól az Országházra), vagy a hasonló olvasottságú Irish Times-ban a világ egyik legjobb kocogóhelyének tartják a Margitszigetet, esetleg az ezeknél nagyságrendekkel népszerűbb Telegraph ad útmutatót hozzánk és a sort hosszan lehetne folytatni.

Persze nem nem minden a nagy név és a nagy példányszám, már a marketingóvodában is az az első foglalkozás témája, hogy egy posztnak, FB- vagy Twitter-bejegyzésnek is óriási jelentősége lehet. Vagyis boldoggá tesz, amikor a külföldi közösségi média lelkesedik Budapest egy-egy részletéért, legyen szó a Terror Házáról vagy furcsa szexboltjairól.

Hogy a szerzők, hogyan vetődnek ide, nem tudom, de egyáltalán nem bánom, ha az ezzel foglalkozó szervek csábították őket hozzánk, fizették útjukat, szállásukat, fogyasztásukat. Örülök, ha a marketingeseink végzik a dolgukat. Ugyanakkor nagyon nem örülök, ha ilyeneket olvasok a magyar turisztikai sajtóban:

A legeket bemutató brit blogger tűzte tollára Budapestet

A Thoroughly Modern Milly blog szerzője és fotósa egy hétvégét töltött Budapesten az MT Zrt. londoni külképviseletének szervezésében. A blog – amelyet havonta 14.000 látogató olvas, továbbá 1500 követője és kedvelője van a Twitteren, illetve a Facebookon és hírlevelei naponta 500 regisztrált email címre mennek ki - a világ minden táján fellelhető legjobb hotelekről, éttermekről és helyekről ír.

Tovább itt.

Nem is tudom hol kezdjem.

Talán ott, hogy havi 14 ezer látogató, 1500 Twitter- és Facebook-követővel Magyarországon sem kapkodnak a bloggerekért, pedig ez egy tízmilliós ország, a nyelvünket pedig mintegy tizenötmillióan beszélik. Ezzel szemben ugye...

De ott is kezdhetném, hogy ha megnézem az amúgy bájos hölgy Twitter-oldalát, akkor ott csak 756, a Facebook-on mindössze 89-en (!) követik, ami még összeadva is csak a fele annak, ami a cikkben olvasható.

Legalább ennyire mellbe vágott a "blog szerzője és fotósa" fordulat. Fotósa??? Nézzük meg mondjuk ezt a műalkotását, vagy ezt, de akármelyik budapesti posztjából kiemelhetünk képeket.

Mielőtt félreértenétek, azt mondom egye fene. A mi időnkben egy szigetjegyért is gründoltak lelkesebb rajongók online zenemagazinokat vagy bevették a barátnőjüket a zenekarba vokálozni, ráadásul mindig is csodálattal tekintettem azokra a keszthelyi koleszosokra, akik szombaton éjfél után felvették az öltönyüket és fesztelenül besétáltak az ebédlőben tartott lagziba, anélkül, hogy ismertek volna ott bárkit.

Szóval egye fene, nem itt csorog el a legtöbb közpénz. Mellényúltak a Magyar Turizmus Zrt.-nél és egy nevesincs - bár igen lelkes, kedves - kislánnyal végigetették a legjobb éttermeket, elvitték operába és befizették a "fotósával" egy ötcsillagos szállodába. Remélem jól érezték magukat, nem irigylem tőlük.

Ami viszont gáz, az az, hogy a szervezők nem szépen csendben elsunnyogták az egészet, hanem sajtóközleményt adtak ki és eldicsekedtek vele az egész hazai turisztikai sajtónak, leadbe kiemelve a roppant mutatókat.

Most komolyan, ezzel mi volt a céljuk?