A szocreál lenyűgöző! Legalábbis az lehetett egy orosz parasztnak, aki 60 éve belépett ide. Meg nekem, aki a múlt héten

Komszomolszkaja - Martin Deutch/Flickr

Moszkvában előadni egy Futurológus Kongresszuson? Ez már akkor is nagyon nagy élmény lett volna, ha nem azzal fejezhetem be az előadásom, hogy Punk's not Dead! Így még inkább az volt - kösz a Balassi Intézetnek a meghívásért!

Bár a néhány nap, amit Oroszországban töltöttem, elsősorban nem a városnézésről szólt, nem tudtam kikapcsolni a bloggert magamban. Szóval most kárpótlásul az utazás miatt megritkult posztokért, jöjjön egy Moszkva-hét az Urbanistán. (Ne ijedjetek meg, azért a megszokott témák sem maradnak el.) Először nézzük meg a legendás metrót!

Nagyon szeretem a Tarvelo filléres sorozatát, ami arról szól, hogy mi mindent csinálhatunk egy külföldi városban, ha alig van pénzünk. Szerintem ez esetben Moszkvában a legegyszerűbb, ha egy jeggyel bebarangoljuk a metrót. Nem ingyen van ugyan - belógni lehetetlen, itt még működnek a Budapesten már rég felszámolt tökönvágók -, viszont átszállójegy nincs, a megszakítást sem ellenőrzi senki. 

 

Elektrozavodszkaja - fotó:  Xabier Eskisabel/Flickr

Vagyis a legjobb, ha fölpattansz egy metróra és ha tetszik egy megálló, kiszállsz megnézni. 300 kilométer az egész, valódi labirintus. Arról nem is beszélve, hogy állítólag 2020-ig 70 új megállóval és 150 kilométerrel bővül a rendszer. Eltévedni itt-ott el lehet, pedig nagyon logikus - csak kicsit más a logikája, mint a miénk.

Teszem azt, van egy hatalmas földalatti csomópont, ahol az egyes metrók megállóit máshogy hívják: leszállsz a Borovickájánál a 9-esről, mozgólépcsőzöl, aztán egy szinttel feljebb felszállsz a 3-asra, de ott már Árbátszkájá a megálló neve. Mintha mondjuk nálunk az 1-es metró megállóját Erzsébet térnek hívnák, a 2-esét meg Deáknak - simán meg lehetne indokolni.

 

Forrás: Wikipedia

Ugyanez fordítva is megvan, hogy két metrónak hívják ugyanúgy a megállóját - ilyen mondjuk a Szmolenszkaja a 3-ason és a 4-esen. Hogy budapesti hasonlattal éljek, mintha az 1-es Vörösmarty téri és a 3-as Ferenciek terei megállóját egyformán Váci utcának hívnák. 

Ráadásul ezek alig egy kőhajításnyira vannak egymástól.

És ez nem is kivételes dolog, ugyanis a 3-as és a 4-es tök párhuzamosan fut szinte ugyanazon a vonalon - legalábbis jó darabig. Ehhez képest a mi teljesen fölösleges négyes metrónk százszor logikusabbnak tűnik. Hogy miért van így? Egy helyitől azt hallottam, hogy a régi időkben az egyik titkos pártmetró volt, csak aztán átadták azt is a népnek.

 

A szecessziós Majakovszkaja - fotó: Andrej Kruicsenko - Wikipedia

Nem tudom igaz-e, mindenesetre a hivatalos verzió is elég legendaízű. Megépítették már majdnem az egész metrót, mikor rájöttek, hogy nem atombiztos. Szóval megépítették még egyszer jóval mélyebbre. Az első pedig befejezetlenül maradt jó ideig.

Akármelyik is az igazi verzió, a metrót eléggé áthatja a párt története és a háborús fenyegetettség.

Na és akkor bele se menjünk a rejtélyes Metro 2 legendájába, mely szerint létezik még egy komplett metróhálózat - igen most, a XXI. században is -, amit csak a pártvezetők használnak vagy használnának veszély esetén. (Érdemes róla elolvasni ezt a cikket.)

 

Az üvegmozaikjairól híres Novoszlobodszkaja - Sergey Rodovnichenko/Flickr

Ha megnézem, mi meló van beleölve a civil metróba, akkor simán elhiszem a legendát. Na meg, ha eszünkbe jut, hogy ilyen titkos földalatti vasútállomása az amerikai elnöknek is volt.

Bárhogy is van, biztos, hogy az atomháborút komolyan vették. A legalsó megálló 74 méter mélyen van, majdnem kétszer olyan mélyen, mint a Széll Kálmán téri (39), pedig ugye a mi kettesünk is potenciális óvóhely. Ezeknek a legjobban lesüllyesztett megállóknak a hangulata olyan, mint valami James Bond film főgonoszának vagy Fantomasnak a titkos bázisába mennénk be.

Néhol az az érzése az embernek, ahogy a tágas enyhén lejtős hatalmas alagútban gyalogol a mélybe, hogy itt simán közlekedhetnének tankok vagy teherautók is - biztos nem véletlenül.

A hatalmas bomba- (még ki tudja még mi minden) biztos kapukat mindenhol láthatjuk.  Ráadásul a legrégebbi részeit élesben is kipróbálták: amikor a németek Moszkvát támadták, valóban óvóhelyként rendezték be. Viszont ahogy feljövünk a bányamélyből, egészen más világba csöppenünk.

 

Proszpekt Mira - Vokabre/Flickr

Egy elképesztő szocreál földalatti palotába. Mielőtt Moszkvába jöttem volna, azt hittem, hogy van egy-két ilyen bálterem hangulatú, palotafílingű megálló mutatóba, de nem. Egy rakás ilyen van! 

Elhatároztam, hogy ha megint leszocreáloz nekem valaki egy panelházat vagy egy üveg-acél kockairodát, akkor belinkelem ezeket a képeket, hogy heló, erről van szó. Meggyőződésem, hogy a szocreálozók többségének semmi baja nem lenne a valódi szocreállal.

Megjegyzem, itt nekem sem volt. Tényleg lélegzetelállítóak. (Ráadásul tegyünk tisztába a fogalmakat: azért itt sem minden vegytiszta szocreál - már ha van egyáltalán értelme vegytisztaságról beszélni egy ilyen kutyulék stílus esetében - hiszen azért bejátszik a nyugatias art déco, a mienkéhez hasonló szecesszió, meg egy csomó neo irányzat is.)

 

Kijevszkaja - somebody_/Flickr

Folyton az járt a fejemben, milyen érzése lehetett az ötvenes években egy melósnak, vagy Moszkvába érkezett parasztnak lemenni a metróba és átélni, hogy azt a mindenit, ilyen pazar csillogás legfeljebb a cár atyuska palotájában lehetett egykor - most már kérem, tuti hogy miénk a hatalom.

Na de erről majd később, egy külön posztban. Mint ahogy hamarosan külön posztban írok majd néhány érdekes szoborról is. Addig is vessetek pár pillantást a leglélegzetelállítóbb állomásokra! (Persze simán lehetne kétszer-háromszor ilyen hosszú a válogatás csak a század közepén készült megállókból, hogy az újabbakról ne is beszéljünk.)

Megjegyzem bár Oroszországban nagyon sok mindent nem szabad, a metrót fotózni simán lehet. Még szép, hiszen az egész dicsekvésből épült, büszkék rá és szerintem örülnek a hírét viszik. Inkább az a fura, hogy nálunk tiltva van - nagy hirtelen egy indok sem jut eszembe, hogy miért. Remélem, hogy a négyesnél - aminek aztán tényleg világszép megállói lesznek -, szóba sem kerül a tilalom!

 

Ráadásként ideteszek egy állomást, ami nagyon nem szocreál, pedig 1938-ban adták át. Ez az Aeroport. Na igen, ilyen is lehetett volna a szovjet művészet, ha hagyják: lélegzetelállító art déco kompozíció, olyan mint egy korai sci-fi illusztráció.

 

Fotó: Aboriszov/Wikipedia

 

Ezen az archív képen látszik, hogy nem csak ma futnak számunkra is ismerős metrók Moszkvában, de már a 30-as évek végén* a múlt század közepén is hasonló szerelvények szállították az utasokat:

 

Fotó: Wikipedia *Alighanem rossz dátummal - kösz Ledo76