Metrószerelvény, repülőgép-ülések, Simson-robogók, gördeszka-lépcsőfokok stb. egy tegnap átadott design-apartmanban

Fotók: Facebook/Design Budapest Apartments

Pozsonyi Attila Pozsi enteriőrtervező apartman-tuladonos öt éve nyitotta meg az Üllői út és a Mária utca sarkán az Iparművészeti Múzeummal szemben az első négy apartmanját. A helyszín egyetlen, e célból négy önálló apartmanná osztott nagypolgári lakás, maguk az apartmanok pedig art-deco, pop-art stb. stílusúak.

Az egyetlen, nagy lakás megosztásával járó logisztikai előny, valamint a tucatszálláshelyektől eltérő, egyedi kialakítás szerencsére a piacon is meghozta a gyümölcsét, ezért egy újabb, még vadabb projektbe vágott bele a tulajdonos. A Váci utcán egy földszinti, nagypolgári lakást szabdalt szét, ám ezúttal a teljes koncepció közlekedési tematikán alapul. Nem kicsit, nagyon.

Míg Jolly és Kis Grofó a No roxa áj-ban egy Audi A8-asból kiindulva építik fel a literszámra rendelt whiskyktől csorgadozó, szép lányokkal partizó kis világukat, addig Pozsonyi Attila bármennyire is meglepő – de lévén szenvedélyes gördeszkás –, a legkisebb, legegyszerűbb közlekedési eszközre, a gördeszkára gondolva álmodta meg második számú apartmanjait, amelybe egy szovjet gyártású, oldschool budapesti metrószerelvény karosszériája is beépítésre került.

Az önálló apartmanok tematikusak. A repülősben például kiszuperált utasszállítógép üléspárjában is lehet ejtőzni. Nem Malév-újrahasznosításról van szó, hanem eBay-ről rendelték őket. Ráadásul a székek támfáját mozgató mechanizmusok hibátlanul működnek, így nem csak a pilótás-stewardesses, hanem akár a fogorvosos szerepjátékok szerelmesei is feledhetetlenné tehetik budapesti vakációjukat.

Akad hajós szekció is, a legmarkánsabb azonban kétségkívül a folyosót borító metróvagon-oldal. Az érkező vendégeket a recepciós is a metrókocsi fülkéjében fogadja.

Az átalakítási munkálatok (mint ahogy gyakran előfordul) mind időben, mind pénzben meghaladták a tervezettet. A projekt részben családi kölcsönnel és sok-sok baráti segítséggel készült el, ám szerencsére szó sincs holmiféle összecsapott, félamatőr sufnituningról. Inkább azt érezni, hogy itt mindenki egy kicsit jobban odatette magát, mint ha csak pénzért dolgozott volna, hiszen cseppet sem rutin-lakásfelújításon melóztak.

Például a metró lemezek fényezésére "ismerős-ismerősén" keresztül sikerült felhajtani azt a szakit, aki a BKV szovjet vagonjait is lefújta. A tervezési szakaszban felmerült, hogy a metrós részeket egyszerűen lelakkozzák, így a letűnt idők szovjet patináját megőrizve kölcsönöztek volna romkocsmoid hangulatot a helynek. Abban is lett volna fantázia, de szerintem jól döntöttek, hogy végül inkább az újrafestés valósult meg. Nekem kifejezetten tetszik ez a Budapest-London eklektikus városelegy, amelybe mind a londoni metrólogó, mind a street-art művészek által felfestett bitliszes motívumok remekül illeszkednek.

 

Az, hogy nem egy pénzügyi nagybefektető, avagy egy végtelenített pénztárcájú multimilliomos magánszemély a finanszírozó, az olyan részletekben manifesztálódik, hogy például a fűtés korszerűsítése már nem fért be a keretbe. Ám a különféle parapetek egyike kimondottan dizájnos, míg a féltucatnyi, félbevágott Simson-robogóból kialakított, rögzítettszékes lakrész retro hangulatához kifejezetten passzol az őskövület FÉG-konvektor.

Annak ellenére, hogy a földszinti lakás a pesti bérházakban tipikus, üzletrész-méretű, gigászi belmagasságú, azért az adott keretek miatt a galériákban meg kellett küzdeni a centiméterek adta korlátokkal.
A hálórészek a galériákon kaptak helyet és az állógaléria méreteit súrolják, ám nyugodt szívvel, "biztonságtechnikailag" inkább fekvőgalériáknak mondanám őket. Madonna, vagy Kyle Minogue ugyan akár pipiskedve is virgonckodhatna, de Naomi Campbellt már célszerű lenne rávenni, hogy mielőbb helyezze magát horizontális pozícióba.Esztétikailag viszont mindegyik nagyon ütős.

A sajtóbejáráskor a díványos Zimre Zsuzsa mintaanyaként azonnal arra gondolt, hogy mekkora kaland gyerekeseknek egy ilyen apartmant bérelni. Bevallom, nekem ez meg sem fordult a fejemben, pedig (főképp feleségemnek köszönhetően) jól nevelt lányaim vannak. Hogy miért? Egyszerűen túl jól sikerült a sok-sok járműrészlet beillesztése. Nincs az a gyerek, aki itt ne birizgálná addig valamelyik játékra ingerlő cuccot, amíg valamit nem tenne tönkre. Persze lehet, hogy csak bennem nagy a para, és a gyerekesek sem hagynak maguk mögött autóbontót.

Leginkább felnőttjátszóterek ezek az apartmanok, ahol a kúlság és a csajozás-faktor verhetetlen. Plázacicától sokdiplomás gender-kutatónőig nem könnyű ellenállnia annak, akivel itt osztja meg kvártélyát a lovagja.
Lévén a tulaj egyben DJ és zenei producer, így kapcsolati hálójának köszönhetően a zenészek között is népszerűvé válhatnak az apartmanjai. Egy alkotói krízisben senyvedő rocksztárnak ha azzal kedveskedne a menedzsere, hogy ide küldi el egy Budapest break-re feltöltődni, azzal talán nagyobb örömet szerezne neki, mint ha beutaltatná rehabra egy puccos klinikára.

"Váci utca 42 végállomás. Kérjük az utasokat, hogy hagyják el a szerelvényt
és erre figyelmeztessék utastársaikat is!"

Bár a tulajdonosnak, gondolom az hozná be a legmegnyugtatóbban a számításait, ha e szálláshelyek a közlekedésbuzik Mekkájává válnának, akik a fórumaikon kutatnák a hobbijukban osztozó sorstársaikkal, hogy például a repülőgép-székek utoljára vajon milyen járatszámú SAS-gépen szolgálták az utasok kényelmét és eszükbe sem jutna – nem csak a cool ambienttől megrészegülve –, zúzva csapatni. Igaz, szerintem akinek egy kis esze is van, és mondjuk eszméletvesztésesen-mocskosan piás budapesti legénybúcsút tervez, nem ilyen lakást bérel.

Az sem kizárt, hogy én vagyok túlságosan paragép, hisz nincs apartman-üzemeltetői tapasztalatom és e veszélyek nem állnak fenn, illetve a tulaj kellőképp bevédheti magát a vendégek bankszámláiról lehívható óvadékból. Mindenesetre ezek a rendhagyó belsőépítészeti megoldások (pl. akad, ahol a konyhaszekrény fogantyúi is soros görkori kerekekből kerültek kialakításra) masszívan beépítettek. Ha a szállóvendégek mindent rendeltetésszerűen használnak, és nincs semmiféle állatoskodás, akkor úgy tűnik, hogy semmi sem amortizálódik le gyorsabban, mint egy hagyományos bútorzatú szálláson.

Az anyagminőség, a berendezések és a kivitelezés általánosságban nívós. (Pl. fényerősség- és színszabályzós ledlámpák ).

A hivatalos, sajtóbejárással összekötött megnyitás ellenére még az utolsó simítások hátravannak, talán ezért sem aktív a projekt honlapján a legtöbb fül. Ám a tulajdonos augusztus 11-ig, a Szigetig már mindenféleképp készen szeretne állni a vendégfogadásra. Szinte biztos vagyok benne, hogy ha az első vendégek fogadásáig nem is, de a közeljövőben kijavítják az egyik galéria fölötti beázásfoltokat, és hát ugyanabban a helyiségben a falakat is alaposan újra kellene glettelni, majd festeni, mert összevetve a többi rész kimondottan minőséges kivitelezésével, sajnos inkább egy olcsóbb londoni lakás pakisztáni kontármunkások által gányolt, hepehupás felújítását idézi. Nyilván ez arról is szól, hogy a tulajdonos a sajátjával veri a csalánt, anyagi kereteiből és az időből pedig kezdett kifutni.

A másik kritikus észrevételem pedig már-már szőrösszívű, adminisztratív-bürokratikus-logisztikai bolhakotonfoltozás.

Ugyanis ezeket az apartmanokat "Design Apartments Budapest II, Budapest 1056, Váci utca 42."-ként hirdetik. Teljesen logikus a névválasztás, hiszen a fentebb említett, öt évvel ezelőtt átadott Üllői úti apartmanok viselik ezentúl a "Design Apartments Budapest I"-nevet.

A címben zavaró egy V. kerületi objektum esetén a II. kerületre utaló, római II-es. (És értelemszerűen ugyanez elmondható a kilencedik kerületi Design Apartments Budapest I-ről is.) Amikor megkaptam a meghívót és csak felületesen futottam át, hirtelen én is elbizonytalanodtam, hogy akkor most hol is van ez? Persze okkal hördülhet fel az olvasó: Ennyire nem lehetek hülye! Ennyire nem, mert pillanatokon belül leesett, hogy miről is van szó, ám ha valaki mondjuk Torontóból, vagy Manchesterből szörfözget a neten, élete első budapesti szálláshelyét keresgélve, még könnyebben benézi. Ez a fölösleges banánhéj talán úgy is kikerülhető, ha mondjuk: "Design Apartments Budapest (First)" és "Design Apartments Budapest (Second)" név alatt futtatják az apartmanokat.

Összességében azonban kimondottan kedvezőek a benyomásaim a projektről. Egy ember kellő tapasztalatot gyűjtött apartmanozással. Tudta, hogyan akar továbblépni, és ennek megfelelően valósította meg az álmait. Színvonalasat és eredetit alkotott. Kívánom neki, hogy találja meg számításait és az elégedett vendégei ezerrel pörgessék a lájkjait.