Nézzétek meg Szily Lacit alulról a Parlament fotótárlatán, az ország egyik legmenőbb új kiállítótermében

Na kérem, már az Országház sem a régi. Nem csak azért, mert felújították végre, bontottak és építettek rajta, meg kialakították előtte a Kossuth teret, hanem mert igen furcsa dolgokat állítanak ki benne, dinoszauruszfejektől a szerszámos-fiókon keresztül a havat rugdosó varjúkig. Ráadásul én mondhattam el a kiállítás egyik megnyitóját.

A Kossuth tér átalakításáról elég sokat olvashattatok itt a blogon, az illusztrációkat pedig minden esetben Wachsler Tamás képei adták hozzá. Tegnaptól az ő fotói láthatók az Országház frissen átadott kiállítótermében.

Tudjátok, ez az a hely, amely úgy jött létre, hogy a ház legészakibb udvaráról elbontották a Szuszogó nevű 70-es években épült titkos betonkockát, a kövezetét pedig üvegre cserélték, így a földalatti látogatóközpontból feltekintve megcsodálhatjuk az Országháznak azt a részét is, amelyet korábban csak az itt dolgozók láthattak).

Tegnaptól augusztus 20-ig több mint kétszáz képen lehet végigkövetni itt az építkezés fázisait, a szobrok elkészültét, az árvizet, a munkát és a munkásokat. Persze engem mint Urbanista-bloggert - és talán titeket is, mint Urbanista-olvasókat - elsősorban azok a képek érdekeltek eredetileg, amelyek a témájuk miatt izgalmasak: mert föltárnak rajta egy kútházat vagy a helyére állítanak egy restaurált szobrot.

Pedig a képek jelentős része nem vagy nem csak ilyen, hanem elvileg akárhol készülhetett volna. Hiszen fodrozódó vizet, meg tükröződő turistakezeket elvileg bárhol lehet fényképezni.

Mégis nagyon ajánlom mindenkinek, hogy nézze meg személyesen is a tárlatot. Nem csak azért, mert augusztus 20-ig minden hétköznap 18:15-től 20:00-ig, hétvégén meg 16:15-től 18:00-ig teljesen ingyenes, hanem mert ezekből a mozaikokból tényleg összeáll az egész Kossuth tér és az Országház építéstörténete.

Tudjátok, mint az évszázados téglák: közelről is lehetnek szépek, de nem látszik rajtuk, hogy egy bérház, egy vágóhíd vagy az Országház épületét alkotják.

Csak ha az összeset együtt nézed.

Senki ne ijedjen meg, ez nem egy protokollkiállítás! Nincsenek a képeken szalagot átvágó, vagy vigyorogva parolázó politikusok. Sőt egyáltalán nincsenek rajtuk politikusok. Szobrászok, melósok, turisták vannak csak rajta. Na meg Szily Laci, aki bár két különböző lapnál is felettesem volt, ilyen alulnézetből még soha nem láttam korábban.

(Ha nem hiszitek el, hogy ő az ott a jobb sarokban a létrán, nézzétek meg ezt a cikket.)

Még ha valaki pusztán dacból nem akarja megnézni Wachsler Tamás képeit, mert morcos az egész térfelújításra és egyébként is csak, annak is érdemes elmennie. Ilyen nézőpontból ugyanis még soha nem láthatta a Parlament udvarát vagy a tető díszeit - azt pedig kár lenne kihagyni.

Legfeljebb csak felfele nézzen végig. És közben vigyázzon, nehogy nekimenjen a tablóknak.