Bár a budapesti teraszok, kiülős helyek terjedésének mindenki örül, vannak borzalmas példák is, ezért itt az ideje megmutatni, hogy lehet az ilyesmit jól csinálni – nagyjából ez volt az üzenete a Terasz Budapest 2014 pályázatnak, amelynek nyerteseit hétfő délután mutatták be az egyik díjazott, a Csendes Társ teraszán.
A Városépítési Főosztály nem bízza a véletlenre: a legjobb gyakorlatokat egy kis füzetben gyűjtik össze, amit ajánlásképpen minden új teraszt vagy kerthelyiséget nyitó vendéglátóhelynek eljuttatnak majd. Finta Sándor fővárosi főépítész többször hangsúlyozta: ez nem egy szabálykönyv lesz, hiszen ők is „inkább a hülye szabályzatok lebontásán” dolgoznak, de a beérkező terasz-kérelmeket az ebben megfogalmazott ajánlásokkal együtt továbbítják majd a Városképvédelmi és Városfejlesztési Tanácsnoknak, Ughy Attilának.
A Városépítési Főosztály egy kétperces videót is készített, amiben bemutatják, milyen egy „jó terasz”.
Ezek szerint egy jó terasznak a következőket kell tudnia:
- nem zavarhatja a közlekedést, a tájékozódást, a biztonságot és a nyugalmat
- nem zárhatja el magát dobogóval vagy más olyan emelvénnyel, amit a gyalogosoknak, a bicikliseknek, a babakocsisoknak, a kerekesszékeseknek vagy a kutyásoknak kerülgetniük kell
- figyelembe veszi a környezet adottságait
- nem csiricsáré
- „olyan, mint egy igazi, vérbeli lakáj”, ha nincs rá szükség, eltűnik (nem úgy, mint a téliesített, lefóliázott pavilonok)
Nagyjából ugyanezek fognak szerepelni abban a 10-15 oldalas „kiskönyvben”, amelynek szövegét mostanában hagyhatják jóvá, de egyelőre nem eldöntött kérdés, hogy még az önkormányzati választások előtt közzéteszik-e. A Városépítési Főosztály a kiadványt szövegező munkatársától megtudtuk: az ajánlások között a közlekedési szempontok jelentik a legfőbb prioritást, amire példaként a szűk kisutcákra különböző mértékben kilógó, dobogós teraszokat hozta fel.
Arculati kérdésekben nem akarnak szigorú szabályokat lefektetni, az viszont ajánlásként mindenképp meg fog jelenni, hogy a helyek a napernyőiken ne italmárkákat reklámozzanak, hanem inkább saját magukat. A főváros szerint ezzel erősíthetik az imázsukat, a feltekerhető napernyőket pedig általában ígyis-úgyis egyedileg kell legyártatniuk, ezért spórolni sem igazán tudnak a márkajelzéssel ellátott darabokon.
A pályázat nyerteseit bemutató sajtótájékoztatón Ughy Attila beszélt arról, hogy az egész Terasz Budapest kezdeményezést az táplálta, hogy rengeteg rossz példát láttak Budapesten. Bár nekem elsőre a Nagykörút olcsó berúgós helyei ugrottak be, a videóban más példákat hoznak fel. A narrátor szerint nincs a helyén:
- a sörpad a Budai várban
- a zongora és a fotel a Határ úton
- és az afrikai hangulat a Király utcában (ezzel valószínűleg erre a helyre utaltak, a másik kettőre kommentben várjuk a tippeket)
Stílusérzék és arányérzék – ez a legfontosabb
– mondta Ughy, de kérdés, hogyan lehet előírni ezek meglétét valakinek, aki teraszt akar nyitni. Mindenesetre abban az idei pályázat minden zsűritagja egyet értett, hogy
a koaszi gáti Fruskát például éppen azért emelték ki, mert „visszafogott” eszközökkel sikerült egyedi grafikai arculatot teremtenie.
A másik kulcsmondatot Finta Sándor fogalmazta meg, (és hiába ígértem meg magamnak, hogy nem írom le a szörnyen idegesítő, de az eredményhirdetésen viszonylag gyakran elhangzó „lokáció” szót, most mégis megteszem):
A legjobb lokációt is el lehet rontani.
Magyarul: sok pénzből nem lesz automatikusan jó terasz/kerthelyiség, még akkor sem, ha jó helyen van, ezért a főváros mindenkinek szívesen ad tanácsokat, hamarosan nemcsak animálva, hanem kiskönyvben is.
Szerinted melyik a legjobb terasz vagy kerthelyiség Budapesten? Vitatkoznál a zsűri döntésével? Írd meg a véleményedet kommentben!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon