Budapest ostromkalauz - időutazók túlélőkészletének nélkülözhetetlen darabja!

2015.02.11. 13:19
18 hozzászólás
BP ostromkalauz borito-727x1024

Budapest 70 évvel ezelőtti ostroma nem egyszerűen szörnyű rombolás, hanem olyan monumentális tárháza az emberi szenvedésnek és az épített környezet megsemmisítésének, hogy filmes feldolgozásért kiált. Az ostrom pusztításához méltó, háborús katasztrófafilm csakis egy nagy költségvetésű mozival valósítható meg.

Amiben ez a könyv a legjobb

A könyv időrendben ismerteti meg az érdeklődő olvasókat a Budapest 1944-45-ös ostroma térbeli részleteivel. Különösen érdekes lehet, ha lakóhelyünket ennek a tükrében értékeljük újra. Végigmozizhatjuk a fejünkben, hogy milyen szörnyűségek történtek ott, ahol manapság békésen nézelődünk. Ez egy rendhagyó útikönyv, nem célja és nem is szerepe újraértékelni, vagy átfogó ismertetést adni az ostromról.

Ugyanakkor területi alapon bontva kívánja lehetőleg minél részletesebben bemutatni az egykori harcokat 1944. december 24-től 1945 február 13-ig a mai főváros területén belül.

Azok, akik Budapest ostromának átfogó történetét szeretnék megismerni, számos már megjelent könyv között válogathatnak, ezekből a legismertebb, legátfogóbb és legnépszerűbb Ungváry Krisztián: Budapest ostroma című könyve. Ez a mű, a Budapest ostromkalauz azonban sok esetben nagyobb részletességgel ismertet egy-egy helyszínt, mint a Budapest ostroma című kötet.

Ugyanis az ostromkalauzhoz rengeteg olyan naplót és visszaemlékezést is felhasználtak, amelyek sokszor csak lokális szinten adnak érdekes információt. Ezen felül a szerző felhasználta munkájához az Óbuda ostromát (melyet nem dolgozott fel Ungváry Krisztián műve), szovjet források és Horváth Gábor: Bostonok magyar égben és földben című művét.

Mindezeken felül olyan témákkal is foglalkozik az ostromkalauz, melyeket nem említenek a korábbi művekben, ilyen például az ostrom után bekövetkezett árvíz, mely a felrobbantott hidak miatt alakult ki.

A 155 oldalas útikalauzt a téma iránt érdeklődőknek feltétlenül ajánlom. A térerő nélküli, 70 évvel ezelőtti Budapestre tartó időutazóknak pedig életmentőbb, mint egy GPS.

Miért szörnyűbb, egyben monumentálisabb Budapest ostroma, mint a legtöbb második világháborús nagyvárosi ostrom? Mert egy milliós világvárosban dúlt, ráadásul sokáig. A többi metropoliszban jellemzően gyorsabban lezajlott, mint például Berlinben, vagy jóval kisebb, és kulturálisan főképp kevésbé jelentős várost ostromoltak, mint Sztálingrádot. A budapestiek az embertelen körülmények között is a maguk hétköznapjait élték az ostromlott városban.

52 nap. Próbáljuk elképzelni, hogy 52 napig kell várakoznunk arra, vajon megtarthatjuk-e a munkahelyünket, vagy egy átszervezés miatt felmondanak nekünk. Ugye milyen idegőrlő? De mondok még rosszabbat: ha közel két hónapot kellene várnunk arra, hogy az orvosi leleteink alapján kiderüljön, hogy még csak nem is egy halálos kórban szenvedünk-e, hanem „csupán” amputálni kell-e egy testrészünket? Nos, az ostromlott Budapestiek – gyakran éhezve és fázva – 52 napig retteghettek, hogy vajon mikor rabolják ki őket, vetik rabszolgasorba, vagy sebesülnek meg, netán megcsonkulnak, megerőszakolják őket, lemészárolják, vagy járulékos háborús veszteségként – mondjuk bombázáskor vagy egy tüzérségi lövedék becsapódását követően – éppen meghalnak.

A nagy Budapest ostroma film milliárdjainak összegyűjtéséig (már ha lesz ilyen film valaha is) azonban a tárgyban született egyéb alkotásokból is megismerhetőek a pusztítás döbbenetes részletei. Akár a téma „Bibliájából”, Ungváry Krisztián Budapest ostromából, vagy az Utolsó percek művészete blogból, ahol is az ostromlottak naplóbejegyzéseit, apróhirdetéseket stb. teszik közzé. És amely blog fejléce alatt az egyik legjobb idézet evör:


- Aszondták sosem érnek ide.

- Ideérnek gyermekem, ahogy mi is odaértünk a Don partjához, csak ez egy kicsit kínosabb

Ebben a tematikában Mihályi Balázs rendhagyó útikalauza, a Budapest ostromkalauz arra vállalkozott, hogy megkönnyíti az érdeklődőknek a tájékozódást rommá lőtt fővárosunkban.

A szerző az ostrom történtének rövid ismertetését követően rátér a könyv lényegére: térben és időben fellistázza az eseményeket, éspedig utcaszintű bontásban.

A kézikönyv felhasználóbarát, hiszen abc-sorrendben kereshetünk a földrajzi tagoláson belül (Buda Észak, Buda Dél, Pest Nyugat, Pest Kelet , Budapest külső területek, valamint ,ahol a legintenzívebben zajlottak az események: a Gellért-hegy és a Citadella), illetve még egszerűbben: a hátsó oldalakon a névjegyzékben.

Például az Andrássy útról (86. oldal) kronológiai sorrendben négy eseményről is beszámol: január 1-jét követően a németek 

kisrepülők számára leszállópályát akartak rá építeni a fák letarolásával,

majd január 11-én, amikor a szovjetek már mélyen betörtek a Városligetbe, a további előrenyomulást meggátolandó

a kisföldalatti alagútját a németek elaknásították.

Január 14-én a szovjet csapatok azonban már elérték az Izabella utcát, 15-én pedig az Oktogont.

A listát az ostrom főbb szereplőinek a bemutatása színesíti: Malinovszkij marsall, Joachim Rumohr vezérőrnagy, András Sándor repülő vezérkari ezredes és a többiek.

Emellett olyan érdekesességek is jutnak a keretes írásokba, mint például, hogy a szükségrepülőterek eleste után az ostromlott városba

az utánpótlást vitorlázó és motoros repülőkkel, háromezer méter magasról, teherszállító ejtőernyővel ledobott tartályokkal oldották meg.

Az élelem-, a lőszer- és a kötszeres tartályokat Ju 52-esekről dobta le a repülő személyzete, kézzel. Egy-egy gépből 10 darab tartályt juttattak célba, amelyek kiszórása 12 percig tartott. Azt is megtudhatja az olvasó, hogy milyen színekkel jelölték a tartályok tartalmát, valamint, hogy mit kellett tennie a német hadiparancs szerint a tartályokat begyűjtő katonáknak és civileknek.

Ironikus módon a könyv gyönge pontja, hogy a csatolt térképek nem túl látványosak. Az oka prózai: a szerzői kiadásból ennyire tellett. Holott a mű írója egyébként hivatásos térképész, ráadásul az Ungváry-féle Budapest ostroma térképmellékletét is ő jegyzi.

Itt viszont erre volt keret. Persze a könyv használhatóságából mindez jottányit sem von le, illetve a szerző a könyvhöz kapcsolódó honlapon Google-térképen jelölte időrendi bontásban a front aktuális alakulását.

A honlap egyéb, urbanisztikailag is különösen értékelhető érdekességeket is tartalmaz, például a szerző kutatásait a budapesti lakásállományban az ostrom okozta károk fellistázása területén.

Mindezt korabeli, 1945-ös kárbejelntőívek felkutatásával dokumentálta Mihályi Balázs. A károkat a hiperinflációt megelőző, 1938-as pengő értéken adták meg. Olyan, Sztálin fénykorából származó eufemizmust is megismerhetünk, mint:

egyéb háborús károk a felszabadítás után

Mire tippel az olvasó, vajon ez mit is jelenthet?

Minden idők egyik leginkább politikai korrekt tálalásában a szovjet csapatok fosztogatását.