A különös villa, ami MTK-székház volt és a Vasalóház, amelybe állítólag a régi Nemzeti ablakait építették bele

2015.04.17. 20:56
0 hozzászólás
Jávor utca 5/A; Forrás: Budapest100
Jávor utca 5/A; Forrás: Budapest100
Fotó: Fülöp Noémi

Két zuglói épület végül kimarad a Budapest 100+ idei rendezvényéből. Az egyik egy nagyon szépen felújított villaépület, ami a tulajdonos elhatározásából soha nem is akart résztvevőjévé válni az eseménynek, de idén épp 100 éves. A másik épület (ugyan nem 100, hanem 101 esztendős) lakói sajnos az utolsó pillanatban voltak kénytelenek lemondani a részvételt, de maga a ház tele van érdekes történettel.

Most ezeket mutatjuk be: nem szívfájdításként, hanem mert érdekes sorsúak, érdemes ezeket is számontartani - két épület az idei kimaradók közül.

XIV. Jávor utca 5/a

A ház annyira százéves, hogy 

a homlokzatán messziről látható az MDCCCCXV felirat.

Az épületet 1915-16-ban építették (a ma is látható kőkerítés például már 1916-ban készült el), az építtető Fried Ernő volt, de nem ő a „húzónév” az épülettel kapcsolatban, hanem a tervezőmérnök páros: Bálint Zoltán  és Jámbor Lajos

Ők ketten a együtt a lechneri szecessziós építészet követőiként számos épületet terveztek, sok más mellett a millenniumi építkezések egy részét (1896), a párizsi világkiállítás magyar pavilonját (1900), a debreceni vármegyeházát (1913) és az I. Bem rakpart 47. sz. alatti mai külügyminisztériumi épületet (1914) is jegyzik.

Az villaépület egyébként bérházként működött, a '20-as években már több lakóról van adat, és ennek megfelelően esett át néhány átépítésen, többek közt ablakokat vágtak bele, és a lakók igényei szerint alakítgatták a lakásokat. Aztán 1970-ben (ebben az időben Szántó Béla volt a Jávor utca neve) az MTK sportegyesület székháza lett. Ekkor aztán jelentős átalakítási munkálatokba fogtak melynek célja - a levéltárban fellelhető műszaki leírás szerint -, hogy

a műszaki lehetőségek és a gazdaságosság határán belül korszerű sportegyesületi székházat hozzanak létre.

Valamikor a '90-es években kerülhetett a mai tulajdonos birtokába, mely vállalkozásként a teljes épületet belakta, ma már csak egy közület birtokolja.

Sajnos önkéntesi megkeresésünkre a cég nem reagált (noha honlapjukon magát egy múltjára büszke vállalatként hirdeti),

pedig megítélésem szerint a Budapest 100 már bír akkora hírnévvel és főleg értékkel, hogy egy vállalkozás számára is lehetőséget ad magáról pozitív képet mutatni, ha részt vesz a rendezvényen.

XIV. Bosnyák utca 1/a

Vasalóház
Vasalóház
Fotó: Nagy Zoltán Ádám, Budapest 100

Ez a ház a Róna utca és Thököly út kereszteződésében áll (amit ma Tisza István térnek neveznek), ezt nevezik „zuglói vasalóháznak”, de úgy is ismerik, mint a kerületi ügyeletes patika épületét: évtizedekig ide járt minden zuglói,

akire éjszaka jött rá a fejfájás vagy az óvszervásárlási szükség.

Tervezője Benedek Dezső (maga is zuglói lakos), számos fővárosi bérház megálmodója volt. A háznak több izgalmas legendája és története is van: az egyik, hogy napra pontosan az I. világháború kitörésekor készült el. Budapest Főváros Levéltára szokatlanul bőséges tervanyaga rejti az épület használatbavételi engedélyét, amit 1914. július 28-án adtak ki, azon a napon, amikor a monarchia hadat üzent Szerbiának. A baljós felütés ellenére tulajdonképpen szép sors jutott az épületnek.

A ház Róna utcai homlokzatának eredeti tervrajza
A ház Róna utcai homlokzatának eredeti tervrajza
Fotó: Budapest Főváros Levéltára Tervtár

A másik legendája, hogy a Róna utcai homlokzat felső ablaksorába

a régi Nemzeti Színház (nem a Blaha Lujza téri, hanem a még régebbi, Múzeum körúti) bontásából megmentett nyílászárókat építették.

A képeket nézve akár igaz is lehet, és a dátumok is stimmelnek: az Astoriánál lévő színházat és a vele összeépült bérházat 1913 végén bontották, amikor a zuglói vasalóház már épült. Ennek ellenére biztosan nem lehet igazolni a legendát, a két épület tervrajzaiban szereplő méretadatok összevetése lehetne talán perdöntő.

A Róna utca 1934-ben - a páros oldal helyén még bolgárkertészetek voltak
A Róna utca 1934-ben - a páros oldal helyén még bolgárkertészetek voltak
Fotó: Kinszki Imre; FSZEK Budapest Képarchívum

A ház földszintjén számos üzlethelyiséget alakítottak ki, az eredeti terveken még kávézó is szerepelt, a patikán kívül hentesről, kocsmáról, trafikról, cukrászdáról is tanúskodnak korabeli címjegyzékek. Aztán az évtizedek alatt a gyógyszertár szép apránként bekebelezte a többi üzlet helyét, sőt a pince egy részét is, mígnem kialakult a ma is látható állapot: a saroképület földszintjének utcafrontját zömmel a Róna patika birtokolja.

És ha már a patika: a zuglói gyógyszerészet történetének jelentős intézménye, az Őrangyal patika működött itt, melynek tulajdonosa Harsányi Károly volt (ők maguk nem itt laktak, hanem pár utcával odébb). Az ő fia volt Harsányi János, aki a gyógyszerész végzettsége mellé filozófusi doktorátust is szerzett. A második világháború után néhány évig vezette is az atya patikáját, mígnem szerencsésen megneszelve az államosítási szándékot, 1948-ban amit lehetett eladott, majd külföldre távozott. Kalandos úton - Ausztrálián át - az Egyesült Államokba távozott, ahol közgazdászként vett részt a tudományos életben, s

1994-ben Alfred Nobel közgazdasági emlékdíjat kapott.

Ő is egyike azon magyar származású Nobel-díjasainknak, akikre már utólag lett büszke az ország, amikor a tudományos munkáját végezhette volna idehaza, ellehetetlenítették, elüldözték. Harsányi János emlékét 2006 óta tábla is őrzi a ház falán.

Ebben a házban található Budapest talán utolsó „lakáskönyvtára”, a FSZEK 1949-ben a kerületben elsőként nyílt fiókintézménye, a Bosnyák könyvtár. Az első emeleten található, korábban a Rohonczy-tánciskolának helyt adó lakásban lévő könyvtár nagyon népszerű a környéken, a kaputelefon névjegyzékében szerényen meghúzódó "Szabó Ervin" név pedig kifejezetten bájos (bár az csak az irodához szól, van "KÖNYVTÁR" csengő is).

Bár csak közvetve kapcsolódik a házhoz, de nem messze, a Szugló utca sarkán élt a nemrég fényképészként újrafelfedezett Kinszki Imre, aki ugyan tisztviselőként dolgozott, de amatőr fényképészként alkotott igazán maradandót.

Sokat fényképezte a környéket is, bár pont ez az épület nem került az objektíve elé (vagy csak nem maradt fönn ilyen kép). A kutatás során arra a feltételezésre jutottunk, hogy Kinszki feleségének testvére, dr. Gárdonyi Alfréd is ebben a Bosnyák utcai házban élt.

Igazán izgalmas ház, nagyon lelkes lakókkal és könyvtárosokkal, nem rajtuk (és nem is a Budapest 100-on) múlott, hogy a meghirdetett időpont ellenére sem tudtak részt venni a rendezvényen (akit bővebben érdekel a ház története, ebben a pdf dokumentumban talál még információkat.

Két nap szülinapozás a 100 éves házakkal!

Ne feledjétek, a fenti két ház mellett egy csomó másik is 100. születésnapját ünnepli az idén, ráadásul ezen a jubileumi alkalmon az elmúlt öt év szülinaposai mind részt vehetnek. Most szombaton és vasárnap rengetegbe bejuthattok és megismerhetitek a múltjukat, jelenüket. Részletes program itt!