Ismered Budapest címerét? Akkor azt is meg tudod mondani, mi nem stimmel ezen a képen!

2015.07.25. 16:19
16 hozzászólás

Az alábbi érdekességet Király Dávid, a BKV-figyelő bloggere küldte mint feladványt. Elsőre én sem tudtam a megoldást, utánanéztem, és érdekes történet kerekedett ki belőle – megosztom veletek.

Dávid kérdése az volt, hogy:

mi nem stimmel ezen a címeren?

Az 1987-es térképben megjelent címerváltozat
Az 1987-es térképben megjelent címerváltozat

A térképről, amiből kifotózta a címert, azt kell tudni, hogy 1987-ben jelent meg, de egy 1963-as térkép javított kiadásaként (ez az). Látványtérképnek vagy panorámatérképnek hívják az ilyen térképet, többé-kevésbé valósághűen, háromdimenziósan ábrázolja az épületeket, építményeket – ma is lehet ilyesmiket kapni. 

Ennek a kiadványnak a célja Budapest műemlékeinek, emlékműveinek, kulturális intézményeinek ábrázolása volt. A grafikát '63-ban Mácsai István és Kass János készítette, '87-ben Sinkó Zsuzsanna aktualizálta. (Az eredeti, 1963-as térképből egy részt a Dunai Szigetek blog is közzétett.)

Az ugye rögtön látszik, hogy a címer elnagyolt, a térkép stílusához igazodóan újradizájnolt darab, mely mögül hiányzik a címerpajzs, nincs Duna, amiben a vörös csillag – itt fehéren ábrázolva – elhelyezkedne és persze nincs korona sem a címer tetején. De a hiba más jellegű, kíváncsi vagyok rájön-e valaki (a megoldást nem kell beírni, vagy beküldeni, mert a hajtás után leírom).

A címer hibája az, 

hogy az alsó mezőben a háromtornyú várat két kapuval ábrázolja, holott az épülő szocializmus éveiben csak egy kapu volt benne.

De miért?

Nos, ezt nem tudjuk. Következzék Budapest címeréről némi magyarázat Czaga Viktória levéltáros 1998-ban megjelent Pest-Buda Budapest szimbólumai című kiadványából.

Budapest első címere 1872-ből
Budapest első címere 1872-ből
Kép: Budapest Főváros Levéltára

A városegyesítés előtt külön címere volt Budának, Pestnek és Óbudának. Mindegyik a maga történelméből ismert jellegzetességeket vonultatott fel a címerében, ezeket kellett egyesíteni egy új fővárosi címerben 1872, vagyis a városegyesítés után. Ez azonban olyannyira féloldalasan sikerült, hogy 

bár az új város neve Budapest lett (nem pedig Pestbuda), mégis a Pestet jelképező vár került felülre, a Budát és Óbudát jelképező váracska pedig alulra.

Ráadásul Budapest zászlója is a pesti lett: az óbudaiak eredetileg színvörös, később veres-fehér-zöld zászlója kimaradt, és a pestiek kék-arany-veres színeit vette át az egyesített főváros. Kis megszakítással (Horthyék idejében a kéket zöldre cserélték) ez maradt Budapest trikolórja, amíg Tarlós ki nem cseréltette.

Valószínűleg azért történt így mert a városi tanácsban jóval több volt a pesti, mint a budai és óbudai képviselő.

De vissza a címerhez: 1872-ban azért került két kapu az alsó várba, mert külön akarták jelképezni Budát és Óbudát. Budának egyébként 1533 óta háromtornyú vár volt a címerében, ezért ezt emelték át az 1872-es pajzsba is. A két címerállat is régi hagyomány:

  • a bal oldalon álló címerállat oroszlán, amit Buda „kapott” Szapolyai Jánostól még 1533-ban azért, mert a budai polgárok sikerrel védték meg a várost I. Ferdinánd csapataitól
  • a jobb oldalon griffmadár áll, amit Pest 1703-ban, a törökök alól való felszabadulást követően kapott, ám hogy miért éppen ez a madár került oda, kideríthetetlen. A griff származása nem ismert.

Tehát az 1872-es címer még két kapuval ábrázolta a Budát és Óbudát jelképező háromtornyú várat. 1930-ban újrarajzolták a címert, s bár akkoriban voltak tervek art decosításra is,  végül egy, az 1872-esre nagyon hasonlító tervet fogadtak el alig észrevehető változtatásokkal. 

Budapest 1930-as címere
Budapest 1930-as címere
Fotó: Budapest Főváros Levéltára

1950, vagyis Nagy-Budapest létrehozása után a címerkérdés mellőzött lett, gyakorlatilag nem használtak címert (már 1949-ben sem, hiszen korona volt a tetején).

Alternatív címertervek

Kiss Miklós 2013-ban új arculatot tervezett a fővárosnak, amiben az ismert jelképeket használta fel modernebb formába öntve (további képek itt), de érdemes megemlíteni azt az olvasónkat is, aki nem is olyan rég egy címerből levezetett Budapest-zászló ötletével állt elő.

Végezetül egy itt remek cikk többrégi, és tervezett, de soha meg nem valósult címertervvel.

Az idegenforgalom fellendülése miatt kezdtek újra címerrel foglalkozni az 1960-as években, hiszen kellett egy szimbólum, amivel Budapestet megjeleníthetik. A „szocialista Budapest” címerének vitájában egyértelmű szempont volt, hogy az 1872-es címerhez kell visszanyúlni, és – idézem Perényi Imre, a fővárosi tanács V. B. tagjának hozzászólását: 

rátenni azt a pluszt, ami történt (...) jelezni lehet csillaggal. 

Így került a „vöcsi” a Dunába.

A „szocialista Budapest” 1966-os címere
A „szocialista Budapest” 1966-os címere
Fotó: Budapest Főváros Levéltára

Hogy miért lett ekkor Buda címerábrázolásában kétkapusból egykapus, azt nem tudni. Nem lehet kizárni, hogy csak véletlenül sikerült így, tájékozatlanságból, figyelmetlenségből. Nincs tehát ismert ideológiai alapja annak, hogy a Budát és Óbudát jelképező kapuk száma csökkent. Ezzel az új címerrel 1964-ben és 1966-ban foglalkozott a fővárosi tanács, és 1966-ban vált hivatalossá.

Visszatérve a térképre: 1963-ban, amikor az első variáció készült, még nem volt hivatalos Budapest címer, az 1872-es és 1930-as címerből kellett Mácsainak és Kassnak készítenie egy újat.

Ezeken a régi címereken az alsó váracska ugyebár egyértelműen kétkapus volt, és – 1963-ban – a csillag is hiányzott a címerből. 1987-ben azonban már volt szocialista címer, ami már egykapusként ábrázolja Budát és Óbudát. Így az akkori címer tekintetében az 1987-es újrakiadás már valóban hibás, de mégsem hibás, ha Budapest 1872-es vagy mai címerét tekintjük alapnak.

Budapest mai, 1990-ben elfogadott címere
Budapest mai, 1990-ben elfogadott címere
Fotó: nemzetijelkepek.hu