Ismered Budapest címerét? Akkor azt is meg tudod mondani, mi nem stimmel ezen a képen!

Az alábbi érdekességet Király Dávid, a BKV-figyelő bloggere küldte mint feladványt. Elsőre én sem tudtam a megoldást, utánanéztem, és érdekes történet kerekedett ki belőle – megosztom veletek.

Dávid kérdése az volt, hogy:

mi nem stimmel ezen a címeren?

A térképről, amiből kifotózta a címert, azt kell tudni, hogy 1987-ben jelent meg, de egy 1963-as térkép javított kiadásaként (ez az). Látványtérképnek vagy panorámatérképnek hívják az ilyen térképet, többé-kevésbé valósághűen, háromdimenziósan ábrázolja az épületeket, építményeket – ma is lehet ilyesmiket kapni. 

Ennek a kiadványnak a célja Budapest műemlékeinek, emlékműveinek, kulturális intézményeinek ábrázolása volt. A grafikát '63-ban Mácsai István és Kass János készítette, '87-ben Sinkó Zsuzsanna aktualizálta. (Az eredeti, 1963-as térképből egy részt a Dunai Szigetek blog is közzétett.)

Az ugye rögtön látszik, hogy a címer elnagyolt, a térkép stílusához igazodóan újradizájnolt darab, mely mögül hiányzik a címerpajzs, nincs Duna, amiben a vörös csillag – itt fehéren ábrázolva – elhelyezkedne és persze nincs korona sem a címer tetején. De a hiba más jellegű, kíváncsi vagyok rájön-e valaki (a megoldást nem kell beírni, vagy beküldeni, mert a hajtás után leírom).

A címer hibája az, 

De miért?

Nos, ezt nem tudjuk. Következzék Budapest címeréről némi magyarázat Czaga Viktória levéltáros 1998-ban megjelent Pest-Buda Budapest szimbólumai című kiadványából.

A városegyesítés előtt külön címere volt Budának, Pestnek és Óbudának. Mindegyik a maga történelméből ismert jellegzetességeket vonultatott fel a címerében, ezeket kellett egyesíteni egy új fővárosi címerben 1872, vagyis a városegyesítés után. Ez azonban olyannyira féloldalasan sikerült, hogy 

Ráadásul Budapest zászlója is a pesti lett: az óbudaiak eredetileg színvörös, később veres-fehér-zöld zászlója kimaradt, és a pestiek kék-arany-veres színeit vette át az egyesített főváros. Kis megszakítással (Horthyék idejében a kéket zöldre cserélték) ez maradt Budapest trikolórja, amíg Tarlós ki nem cseréltette.

Valószínűleg azért történt így mert a városi tanácsban jóval több volt a pesti, mint a budai és óbudai képviselő.

De vissza a címerhez: 1872-ban azért került két kapu az alsó várba, mert külön akarták jelképezni Budát és Óbudát. Budának egyébként 1533 óta háromtornyú vár volt a címerében, ezért ezt emelték át az 1872-es pajzsba is. A két címerállat is régi hagyomány:

• a bal oldalon álló címerállat oroszlán, amit Buda „kapott” Szapolyai Jánostól még 1533-ban azért, mert a budai polgárok sikerrel védték meg a várost I. Ferdinánd csapataitól
• a jobb oldalon griffmadár áll, amit Pest 1703-ban, a törökök alól való felszabadulást követően kapott, ám hogy miért éppen ez a madár került oda, kideríthetetlen. A griff származása nem ismert.

Tehát az 1872-es címer még két kapuval ábrázolta a Budát és Óbudát jelképező háromtornyú várat. 1930-ban újrarajzolták a címert, s bár akkoriban voltak tervek art decosításra is,  végül egy, az 1872-esre nagyon hasonlító tervet fogadtak el alig észrevehető változtatásokkal. 

1950, vagyis Nagy-Budapest létrehozása után a címerkérdés mellőzött lett, gyakorlatilag nem használtak címert (már 1949-ben sem, hiszen korona volt a tetején).

Az idegenforgalom fellendülése miatt kezdtek újra címerrel foglalkozni az 1960-as években, hiszen kellett egy szimbólum, amivel Budapestet megjeleníthetik. A „szocialista Budapest” címerének vitájában egyértelmű szempont volt, hogy az 1872-es címerhez kell visszanyúlni, és – idézem Perényi Imre, a fővárosi tanács V. B. tagjának hozzászólását: 

rátenni azt a pluszt, ami történt (...) jelezni lehet csillaggal. 

Így került a „vöcsi” a Dunába.

Hogy miért lett ekkor Buda címerábrázolásában kétkapusból egykapus, azt nem tudni. Nem lehet kizárni, hogy csak véletlenül sikerült így, tájékozatlanságból, figyelmetlenségből. Nincs tehát ismert ideológiai alapja annak, hogy a Budát és Óbudát jelképező kapuk száma csökkent. Ezzel az új címerrel 1964-ben és 1966-ban foglalkozott a fővárosi tanács, és 1966-ban vált hivatalossá.

Visszatérve a térképre: 1963-ban, amikor az első variáció készült, még nem volt hivatalos Budapest címer, az 1872-es és 1930-as címerből kellett Mácsainak és Kassnak készítenie egy újat.

Ezeken a régi címereken az alsó váracska ugyebár egyértelműen kétkapus volt, és – 1963-ban – a csillag is hiányzott a címerből. 1987-ben azonban már volt szocialista címer, ami már egykapusként ábrázolja Budát és Óbudát. Így az akkori címer tekintetében az 1987-es újrakiadás már valóban hibás, de mégsem hibás, ha Budapest 1872-es vagy mai címerét tekintjük alapnak.