Nálatok milyen öregek a házak? Egyetlen térképen a magyarországi lakóingatlanok kora

2015.07.28. 08:42
12 hozzászólás
Nálatok mennyi a lakások átlagéletkora? Kattints a térképre és megtudod
Nálatok mennyi a lakások átlagéletkora? Kattints a térképre és megtudod

Két éve volt, hogy először csorgattam a nyálam a hollandok lenyűgöző térképére, melyen az ország összes (igen, az összes, közel 10 millió) házát berajzolták, korok szerint színezve azokat. Csilivili, zoomolható, kattintható, minden épületről részleteket kidobó összeállításról van szó. Nem sokkal később Airdace, a Metamorfózisok bloggere alkotott egy hasonlót Józsefvárosra, fapadosabb változatban, de lenyűgöző aprólékossággal. 

Most pedig az Otthontérkép rukkolt elő egy hasonlóval. Igaz részletessége messze van a holland mintától, de mivel egy egész országra kiterjedő adatbázisról van szó, egy csomó hasznos információt tudhatunk meg belőle.

Na meg persze egy csomó haszontalanra csodálkozhatunk rá, hogy milyen érdekes.

Mit tud a térkép?

Nagyon nagy vonalakban:

Mindezeket

  • megyei,
  • kistérségi,
  • Budapesten kerületi

bontásban.

Nem meglepő, hogy Budapesten a belső kerületekben a legöregebbek a lakóingatlanok, 

Belváros-Lipótvárosban van a rekord: 85 év,

de például arra nem gondoltam, hogy a Hegyvidék (XII. kerület) is messze átlag feletti értéket hoz 58,7 évvel. Mint ahogy arra sem, hogy Tolnában épp annyi az átlagkor, mint Budapesten (51,5 év).

Na de a kiragadott példák helyett jöjjön az Otthontérkép elemzése, amit az új térkép mellé dobtak ki. Szokás szerint kiemeltem belőlük a lényeget nektek.

El vagyunk öregedve

  • A magyarországi lakásállomány elöregedőfélben van, az átlag lakás közel 50 éve épült.
  • Az elmúlt években a kiadott új építési engedélyek száma történelmi mélyponton volt. Az új lakások építésének csökkenő trendje 2014-ben megállni látszott és biztató, hogy 2015 első negyedévében 2014 azonos időszakához mérten további 44%-kal nőtt az új engedélyek száma, de az alacsony bázis miatt ez még nem ok a hurrá optimizmusra. 
  • Ha országos állapotokat nézzük, a 2011-es népszámlálás adatai szerint a legtöbb ingatlant 1946 előtt valamint az 1970-1980-as évek alatt épült az országban. A több, mint 65 éves ingatlanok, melyek nagyságrendileg a második világháború végéig épültek meg – jellemzően egyébként a világháborút megelőzően – a lakóingatlan állomány 20%-át teszik ki. Az 1970-es – 1980-as évekre tehető lakásépítési boom az úgynevezett gulyáskommunizmus eredménye, ekkor az általános jólét növelése érdekében támogatott lakás- és lakótelep-építések kezdődtek, ami egyébként az ország eladósodásához is hozzájárult.
  • A rendszerváltást követő években az újonnan épült ingatlanok száma drasztikusan, a harmadára visszaesett, fordulatot csak a 2000-es évek lakástámogatási rendszere, valamint a devizahitelezés elterjedése és felfutása hozott, annak ismert negatív következményeivel. A válságot követően tovább zsugorodott az új építések száma.

Nagy különbségek az országban

  • A legöregebb a lakásállomány: Tolna, Békés és Nógrád megyében. A legidősebb lakásállománya a Bács-Kiskun megyei Bácsalmási kistérségnek van, a lakóingatlanok közel fele a második világháború előtt épült és mindössze 4,5%-a 1990 után. Baranya megye három kistérséget adott a legidősebb lakásállománnyal rendelkező tíz kistérséghez, Békés, Csongrád, Tolna, Vas, Somogy, és Veszprém megye pedig egyet-egyet. 
  • A legfiatalabb a lakásállomány: Győr-Moson-Sopron megyében, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, na és mindenek előtt Budapest agglomerációjában. A legfiatalabb lakásállományú tíz kistérség közül hat Pest megyébe, méghozzá a budapesti agglomerációban helyezkedik el. A 2000-es évek elején megindult szuburbanizációs folyamat következményeként a budapesti agglomerációban beindult az építőipar és gomba mód szaporodtak az új építésű ingatlanok. 
Az 1990 után épült lakóingatlanok aránya. Itt is a képre kattintva érhető el az interaktív térkép
Az 1990 után épült lakóingatlanok aránya. Itt is a képre kattintva érhető el az interaktív térkép
A legfiatalabb lakásállomány a Veresegyházi kistérségé, ahol 1990 után épült az ingatlanok közel fele,

de az Érdi és Dunakeszi kistérségben is 35-40% körüli az arány. Az újonnan épült ingatlanok magas arányának köszönhető, hogy a Balaton környéki Siófoki és Hévízi kistérség is az első tízbe került. De Magyarország keleti részéről is jutott a listába két kistérség, a Hajdúszoboszlói és a Nyíregyházai.

Budapest az ezeréves város

Persze nem a lakásállományának kora, ami átlag 52 éves. Budapest igazi kétarcú város, a belvárosában százával állnak a száz évesnél is idősebb épületek, melyek közül a Vörös Sün Ház a jelenleg legidősebb (1260 körül épült), az 1970-80-as évek nyomát a lakótelepeken lehet fellelni, miközben a város egyes részein jelenleg is épülnek az új társasházak.

A budapesti ingatlanok kora. Katt a részletekért!
A budapesti ingatlanok kora. Katt a részletekért!
  • Ennek megfelelően a legidősebb lakóingatlan-állomány az I., V., VI. és VII. kerületben található, a külső kerületek felé haladva pedig az átlagos kor csökken. A legtöbb új ház a IX. és a XIII. és XIV. kerületben épül, itt a legmagasabb az 1990 után épült ingatlanok aránya.

Van-e kapcsolat a lakásárakkal?

Természetesen egy új építésű ingatlan négyzetméterára magasabb, mint a lényegesen korosabb hasonló ingatlan négyzetméterára, ezt bizonyítja, hogy az Otthontérkép átlagár térkép adatai és az 1990 után épült ingatlanok aránya között erős az összefüggés. Az alábbi ábra szerint minél több az 1990 után épült ingatlan aránya egy kistérségben, annál magasabb az ingatlanok átlagos négyzetméterára az adott kistérségben.

Még több infóért böngésszétek az új térkép három layerét. A ti környéketeken mi a helyzet?

Hol vannak a legöregebb és hol vannak a legfiatalabb házak Magyarországon? Erről a térképről most kiderült!

Posted by Urbanista on 2015. július 27.