Melyik a legelnökibb dél-budapesti városrész?

Városnegyed-bajnokság második elődöntő: Dél

2015.11.14. 15:52
11 hozzászólás
Fotor del budapest elodonto

Az Urbanista és az Otthontérkép közös játékának, a városnegyed bajnokságnak a második, egyben utolsó elődöntőjéhez értünk.

A szabályok szerint ebből a körből is a két legtöbb szavazatot kapott városrész jut a döntőbe, ahol tiszta lappal küzdhet meg a legjobb négy a végső győzelemért, de néhány szó az eddigi menetről:

Az elődöntők résztvevői

Összesen 19 városrész jutott tovább a 208 indulóból. (Néhány kisebb városrészt összevontunk.). A 17 fordulós selejtezők első helyezettei, valamint vigaszágon a két legtöbb szavazatot kapott második helyezett.

A 19 elődöntőst két csoportba osztottuk. Nem a klasszikus Buda-Pest tengely alapján, hogy ne a sznob Buda vs. proli Pest klisék szerint folyjon a küzdelem, hanem északi és déli elődöntőt tartunk. Tíz északi és kilenc déli résztvevővel. Ígérjük, hogy legközelebb fordítva lesz.

Az első, északi elődöntőben a két továbbjutó utcahosszal húzott el a mezőnytől. Újlipótváros nyert és alig kapott kevesebb voksot Rákospalota. Gratulálunk a döntőbe jutottaknak, no de ki csatlakozik hozzájuk a Mesés Délről? Majd most eldöntitek!

Kinek észak, kinek dél

Több kommentelő felvetette, hogy önkényesen soroltunk olyan városrészeket északra, amelyek földrajzilag inkább Budapest déli feléhez tartoznak és fordítva.

Nos, ha szigorúan „földrajznáci” szemüvegen keresztül vizsgáljuk a kérdést, akkor igazuk van. Azonban a selejtezők során az egyes fordulókat úgy állítottuk össze, hogy könnyebben legyenek összevethetők a szomszédos városrészek, ezért is csúszkált néha az észak-dél vonalzó.

Amúgy meg melyik városnak állna jobban a freestyle égtájkezelés, mint Budapestnek? Hiszen ha megnézzük a pályaudvarokat, akkor a Déli a legnyugatibb, a Nyugati pedig a legészakibb. Persze az elnevezések a vasúttársaságokat jelölték, s már réges rég a Keletiből indul a legtöbb bécsi vonat.

Melyik a legmenőbb dél-budapesti városrész?

  • 2115
    Wekerletelep
  • 1813
    Csepel-Erdőalja
  • 1646
    Gubacs
  • 1626
    József Attila-lakótelep
  • 720
    Budafok
  • 558
    Mátyásföld
  • 346
    Óhegy
  • 326
    Soroksár
  • 129
    Havanna-lakótelep

Az északi elődöntő itt megtekinthető. Alább pedig a déli csoport selejtezőinek a végeredménye:

Dél

KÜLSŐ KÖRÚT MENTE – DÉL (A VIII., a IX. és a X. kerület részei) 1. Kerepesdűlő 2. Tisztviselőtelep 3. Laposdűlő 4. Népliget 5. Ferencváros 6. Gubacsidűlő 7. József Attila-lakótelep A győztes a korábbi abszolút sampion: a József Attila-lakótelep.

KŐBÁNYA (X. kerület java) 1. Felsőrákos 2. Gyárdűlő 3. Keresztúridűlő 4. Kőbánya-Kertváros 5. Kúttó 6. Ligettelek 7. Óhegy 8. Téglagyárdűlő 9. Újhegy A győztes meggyőző fölénnyel: Óhegy.

BUDAFOK-TÉTÉNY és DÉL-ÚJBUDA (A XI. kerület egy része és a XXII. kerület) 1. Albertfalva 2. Dobogó 3. Kelenvölgy 4. Örsöd 5. Őrmező 6. Péterhegy 7. Baross Gábor-telep 8. Budafok 9. Budatétény 10. Nagytétény. Óriási fölénnyel nyert Budafok.

KERTVÁROS (XVI. és XVII. kerület) 1. Árpádföld 2. Cinkota 3. Mátyásföld 4. Rákosszentmihály 5. Sashalom 6. Akadémiaújtelep 7. Madárdomb 8. Rákoscsaba 9. Rákoscsaba-Újtelep 10. Rákoshegy 11. Rákoskeresztúr 12. Rákoskert 13. Rákosliget 14. Régiakadémiatelep. A győztes Sashalom előtt fölényesen Mátyásföld.

PESTSZENTLŐRINC (A XVIII. kerület egy része) 1. Bélatelep 2. Bókaytelep 3. Erzsébettelep 4. Ferihegy 5. Ganzkertváros 6. Ganztelep 7. Gloriett telep 8. Havanna-lakótelep 9. Lakatos-lakótelep 10. Liptáktelep 11. Lónyaytelep 12. Miklóstelep 13. Pestszentimre 14. Rendessytelep 15. Szemeretelep 16. Szent Imre-kertváros 17. Szent Lőrinc-telep. A győztes Szent Imre-kertváros előtt a Havanna.

PESTSZENTIMRE ÉS SOROKSÁR (A XVIII. kerület egy része és a XXIII. kerület) 1. Almáskert 2. Belsőmajor 3. Újpéteritelep 4. Alacska úti lakótelep (hivatalosan: Krepuska Géza-telep) 5. Halmierdő 6. Kossuth Ferenc-telep 7. Erdőskert 8. Milleniumtelep 9. Soroksár 10. Soroksár-Újtelep. A győztes meggyőzően: Soroksár.

KISPEST ÉS PESTERZSÉBET (XIX. és XX. kerület) 1. Kispest 2. Wekerletelep 3. Erzsébetfalva 4. Gubacsipuszta 5. Kossuthfalva 6. Pacsirtatelep 7. Szabótelep 8. Gubacs Bombameglepetés! A hajrában Gubacs legyőzte a múltkori abszolút második Wekerlét!

CSEPEL (XXI. kerület) 1. Csepel-Belváros 2. Csepel-Csillagtelep 3. Csepel-Erdőalja 4. Csepel-Erdősor 5. Csepel-Gyártelep 6. Csepel-Háros 7. Csepel-Kertváros 8. Csepel-Királyerdő 9. Csepel-Királymajor 10. Csepel-Ófalu 11. Csepel-Rózsadomb 12. Csepel-Szabótelep 13. Csepel-Szigetcsúcs. A győztes: Csepel-Erdőalja

Vigaszágon az elődöntőbe jutott: Wekerletelep

József Attila-lakótelep

József Attila-lakótelep, a 2012-es bajnok
József Attila-lakótelep, a 2012-es bajnok
Fotó: Intzoglu István

A terület az a XIX. század első felében a Lóversenydűlő nevet kapta, mert Széchenyi István kezdeményezésére itt tartották a lófuttatásokat. A XIX. század végén katonai lőtér volt itt. Az első világháború során kórházbarakkokat építettek, amelyeket a háború után szükséglakásokká alakítottak, Mária Valéria telep néven.

A soklakásos barakkokhoz házanként egy WC és egy zuhanyzó tartozott. A második világháború elején földszintes téglaházakat is építettek félkomfortos lakásokkal. Azonban a még épphogy elfogadható körülményeket kínáló barakkok mellett egy

viskókból és fabódékból álló nyomortelep is kialakult, ahová azok kerültek, akik a Mária Valéria alacsony béreit sem tudták kifizetni.

A mai lakótelep több ütemben, a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben és 1979-1981 között épült a nyomortelepeknek a felszámolása után.

A legutolsó szakaszban bontották le az Üllői út mentén álló földszintes épületsorokat, köztük a Pöttyös utca sarkán álló kis kápolnát, az addig egységes építészeti stílust megtörve tízemeletes épületeket húztak fel a helyükre. Abban az időszakban épült a Pöttyös utcában és a mozi mellett látható néhány tízemeletes épület is. A lakásokat rászorultsági alapon utalták ki, az igénylés alapja a korábbi szűkös, túlzsúfolt, vagy leromlott állapotú lakás, a több gyermek volt.

Az 1990-es évek folyamán a lakásokat a piaci ár töredékéért meg lehetett venni az önkoritól, a bérházak pedig többnyire társasházzá alakultak, bár lakásszövetkezetekre is van példa.

És hogy mennyire jó hely most?

Hát annyira, hogy

legutóbb a József Attila-lakótelep lett Budapest városbajnoka!

Óhegy

A városrész magja a 148 méter magas Ó-hegy, amelyen a XIX. században még nagy szőlőskertek voltak. Később hozzácsatolták az Óhegydűlőt, vagyis a Gyömrői út és a Ferihegyi repülőtérre vezető út közötti területet. A lakótelep 1961-1982 között épült.

Budafok

Fotó: Turbéky Eszter

Ezt az önálló, saját arculattal rendelkező – nem is olyan kis – várost szintén 1950-ben szippantotta magába Nagy-Budapest. A település múltja a középkorba nyúlik vissza, ám városi rangot csupán a XX. század első felében szerzett. Budapesttel azonban már 1899-ben HÉV kötötte össze és már a XX. század elején felmerült a fővároshoz csatolása. Az akkoriban aranykorát élő, multikulti Magyarországon német és szerb szőlősgazdák errefelé virágzó szőlőkultúrát hoztak létre a XIX-XX. század fordulóján, azonban

az egészet villámgyorsan kicsinálta egy kis gyökértetű: a filoxéra.

Mátyásföld

A területet IV. Béla király 1259-ben a Nyulak-szigeti apácarendnek adományozta (ami pedig apácának állt Margit lányáról kapta a mai nevét).

A ma is használatos Mátyásföld elnevezés azonban Mátyás királynak állít emléket, aki oklevéllel védte meg az apácákat attól, hogy az itteni, jó minőségű földjeiket a rákoskeresztúri szomszédok háborgassák.

A modernkori település a Monarchia aranykorában, 1887-ben alakult. Korának helyi Donald Trumpja, bizonyos Kunkel Imre fogott bele telekspekulációkba, abban bízva, hogy a kiépítésre kerülő HÉV-vonal megdobja az ingatlanok értékét.

Kunkel azt is elérte, hogy minőségi tulajdonosok verjenek errefelé gyökeret, ugyanis a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületét is megszervezte és csakis egyesületi tagok vásárolhattak telket.

A zsebkendőnyi parcellák kialakulását is meggátolták. A legkisebb telekméretet 1200 négyszögölben szabták meg, illetve

itt nyílt meg a régió egyik első reptere is, még 1916-ban.

1956-ban itt tuszkolták repülőre Nagy Imrét a szovjetek. A mátyásföldi repülőtér ma is aktív, bár nagygépek már nem használhatják, csak a repülőgép-modellezők.

Havanna-lakótelep

Fotó: H.Szabó Sándor/ORFK légi felvétel

A híres-hírhedt Havanna, ami már egyáltalán nem olyan durva hely, mint a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben. Sőt, helybéli kommentelőink szerint eleinte teljesen rendezett és élhető volt a telep, pusztán a kilencvenes években, a rendszerváltást követően durvult be, de szerencsére azóta konszolidálódott.

Az első világháborút megelőző időszakban a Havanna-lakótelep mellett Lipták Pál gyárai álltak. 1916-tól átállt a hadfelszerelési cikkek gyártására. Ekkor a gyártelep mellé ide építettek lőszertelepet is. Ez a Magyar Lőszergyár Rt. telepe volt. A Tanácsköztársaság bukása után a Lipták gyár lőszergyártó részlegét leszerelték és az épületeket, műhelyeket alakították át kis szoba-konyhás földszintes lakásokká. Ezáltal nagyon sok Erdélyből áttelepülőnek, hadirokkantnak, illetve szegényebb családnak oldották meg a katasztrofális lakáshelyzetét. A kialakított lakások igen szerények voltak, de a kor és a leendő lakók igényeit kielégítették.

Az így létrehozott, fallal körülvett városrész az Állami lakótelep nevet kapta. A harmincas évek végén – negyvenes évek elején közel 9000 ember élt itt, nem éppen egészséges körülmények között. 1944-ben a telep egyik félreeső részén hozták létre a zsidó gettót (kb. 1500-an voltak benne).

Az Állami lakótelep rekonstrukcióját a hatvanas években már tervezték, de akkor még nem láttak hozzá, erre még több mint tíz évet kellett várni. Az ötödik ötéves terv időszakában aztán eltüntették az Állami lakótelepet, és 1977-ben elkezdték a Havanna lakótelep építését . A Fővárosi Tanács beruházása akkor ötmilliárd forintba került; ebből a pénzből 5600 lakás építésére futotta.

Az 1977-es ötmilliárd forint reálértéke sokszorosa a mainak. Viszonyításul: a Béke hotel éttermében egy drágább fogásnak számító

tűzdelt fácánsült rizzsel és almapürével 45 forint 70 fillérbe került.

A Havannán szinte rekord gyorsasággal, egy év alatt felhúzták az első házakat, és 1978-ban beköltöztek az első lakók.

Soroksár

Először Anonymus említi Surucsar (ejtsd:"suruksár") néven. A település a török hódoltság alatt teljesen kihalt. A XVII. században németekkel telepítették be. A következő évszázadban lecsapolták a környező mocsarakat, majd az így kialakított termőföldeknek köszönhetően gazdagodó lakosság Mária Teréziától mezővárosi rangot nyert a településnek.

Régi gazdálkodó porta a Haraszti utcában
Régi gazdálkodó porta a Haraszti utcában
Fotó: Muemlekem.hu

A második világháborút követő

kollektív felelősségre vonás azonban kegyetlenül elbánt a soroksári németséggel.

Marhavagonokban deportálták a malenkij robotra befogottakat részben Németországba, részben az akkori Szovjetunióba.

Gubacs

1955-ös szocreál lakótelep, egészen különös hangulattal. Furán kusza utcákkal és olyan menő utcanevekkel, mint a Téglagyártó, Téglaégető és Vízisport utca.

Fotó: REPLAN 5. csoport - vezető: Dankó Zsófia DLA / epiteszforum.hu

Mögötte a Mediterrán lakópark, klassz uszoda és jégcsarnok, az északi határánál fekszik a Kis-Duna (más neveken: Ráckevei-, vagy Soroksári Duna-ág) fölött a Csepelre vezető Gubacsi híd pesti hídfője.

Óriási meglepetésre a gubacsiak legyőzték a selejtezőben a favorit Wekerlét, akik azért vigaszágon itt vannak az elődöntőben.

Csepel-Erdőalja

Csepelnek ez a városrésze az 1920-as években alakult ki. Eredetileg Legelő-telep volt a neve.

Wekerletelep

Sokak álma, sokan pedig kijózanodva a környékhez képest drágállják és/vagy elriasztja őket a műemléképületek felújításának pénztárcát sem kímélő nehézségei.

Akik itt laknak mégis többnyire imádják, de a remek épületek apropóján ebben a kellemes, kertvárosi közegben errefelé átutazni is élmény. Pláne, ha nem kell járművet vezetni, mert

amíg nem áll át az ember agya a negyvenöt fokosra csúsztatott utcaszerkezetre, addig minden egyes kereszteződésen azon parázik, hogy vagy ő gázol el valakit, vagy őt ütik el.

A XX. század elején létrejött városrész a mai Ady Endre út - Határ út - Nagykőrösi út - Rákóczi utca által határolt.

Fotó: Váli Miklós

Mielőtt egy angolszász mintára épülő kertvárosi lakótelep került kialakításra a homokos pusztaságon pusztán [biztos gyerekes, de alig vártam, hogy ezt a két szót egymás után írhassam - D.G.] két gémeskút és egy csőszház állt.

A telepen hatezer lakás kialakítását tervezték, melyek közül az első lakók 1909-ben költözhettek be új otthonaikba. A munka lendületét átmenetileg megakasztotta az első világháború, de már a húszas évekbe a villamoshálózatra is rácsatlakoztatták, majd 1930-ra elkészült a teljes terület beépítése.

A telep központi terének megformálására (korábban Fő tér, majd Petőfi tér) külön pályázatot írtak ki, amit Kós Károly, a tér későbbi névadója nyert meg. Szerintem Budapesten itt, és az Astoriához közeli Károlyi-kertet övező házakat fürkészve a legerősebb a

"Süsü, a sárkány bábfilm várába csöppentem" hatás,

és ennél kevés dolog deríthet jobb kedvre. Talán nem véletlen, hogy 2012-ben Wekerletelep lett a második legnépszerűbb budapesti városnegyed az első bajnokságban. Vajon most hányadik lesz?

Most pedig jöhet a szavazás!

A két legtöbb szavazatot kapó városrész jut be a döntőbe, ahol az északi elődöntő első és második helyezettjével, azaz Újlipótvárossal és Rákospalotával fog megküzdeni Budapest legcsászárabb  városrészének a címéért.

A döntőben ismét tiszta lappal indul a négy városnegyed, nem számít az elődöntős helyezés.

A győztes a Wekerletelep a szintén a döntőbe jutó második pedig meglepetésre: Csepel-Erdőalja.