Az ingatlanárak sem nőnek az égig?

2016.02.03. 08:27
8 hozzászólás

Már tavaly megállt az ingatlanárak emelkedése.  Csak a fővárosban tart továbbra is az árvágta, országosan azonban már tavaly sem nőttek a kecók árai.

Budapest szárnyal

A budapesti ingatlanpiac a tavalyi pörgés gyémánt fokozatú nyertese. Az árak meredeken kúsztak felfelé, egészen a válság előtti „utolsó békeév” szintjéig kapaszkodtak. A forgalom pedig olyannyira pörgött, mint ha a fővárosi ingatlanok alól mindenki aranybányát szeretne kibányászni. (Persze általános trendekről beszélünk, ez nem jelenti azt, hogy ne lennének Budán és pláne Pesten szinte eladhatatlan ingatlanok.) Hámozható ki mindez a Balla ingatlanirodák legújabb elemzéséből, no meg az alábbiak is:

Országosan: gázadás helyett finom fékezgetés

A tavalyi év harmadik negyedévétől már az árak enyhe csökkenése szűrhető le a KSH-adatokból. A forgalom azonban továbbra is pörög. 17 százalékkal nőtt a lakáseladások száma 2014 hasonló időszakához képest.

Míg ugye földrajzilag Budapesten sikerült elérni a 2008-as, válság előtti árszintet, ami az ingatlanok állagát illeti: ugyanezt a mutatványt az új építésűek is produkálták.

11 millió forintért adott-vett kéglit a magyar

Még pontosabban: 11,1 millió forint volt a tavalyi átlagos ingatlanár. A növekedés országos szinten 800 ezer forint, ám Budapest ebben is nem, hogy duplázott, hanem egy milliót tolt az átlagra: a fővárosban átlagosan egymillió-nyolcszázezer forinttal volt drágább ugyanaz a kégli 2015-ben, mint 2014-ben.

Nagy a szórás

A 11,1 misis átlagár ebből a magyarországnyi levesből áll össze:

  • Budapest: 16,3 millió
  • megyeszékhelyek: 10,1 millió
  • városok: 9,2 millió
  • községek: 6,1 millió
  • községek az agglomerációk nélkül: 4,2 millió

Magyarán:

átlagosan négyszer olcsóbb a halál falán is túl lakni, mint Budapesten.

Megfontolandó azoknak, ahol nincs ovis, vagy iskolás korú gyerek, de ha mégis, akkor egy kis reggeli kocsikázás nem gond, viszont az internetkapcsolat megfelelő, és távmunkában melóznak.

A nagyvárosokban pörgött leginkább a piac, és a társasházak már lenyomták a családi házakat. 2008-ban még az adásvételek felét családi házakra kötötték, addig tavaly már csak 40 százalékát.

Míg Budapesten az átlagár a III. negyedévben már meghaladta a 2008-as, azaz a válság kitörésekor jellemző árszintet, addig a többi településen még a 2010-est sem sikerült elérni.

Ami talán még többet mond a lakáseladóknak, hogy az átlagos négyzetméterár 240 ezerről 278 ezer forintra emelkedett a fővárosban. Az árak növekedése még a harmadik negyedévben is lendületesen folytatódott, miközben a megyeszékhelyeken már lefékeződött, a kisebb településeken pedig beindult az esés. Még a budapesti agglomerációban is 16,6 millióról 15,8 millió forintra csökkent az átlagára

Mit hoz a jövő? A pesti árak is beállhatnak!

A Balla ingatlanirodások szerint a tavalyi év végén kezdtek érdekesebbé válni a dolgok. Az év végére megtorpant az addig jellemző lendület Budapesten is. Az árakat illetően valószínűleg stagnálás-közeli állapotot mutatnak majd a számok.

A kínálat ugyanis nő, hiszen a devizahiteles elszámolásokat kézhez kapó adósok ingatlanai lassan piacra kerülnek,

ez pedig korrigálhatja a túlságosan is keresletivé váló piacot. Mindeközben a befektetői kereslet visszaszorul, egyrészt azért, mert az árak növekedése megállt, másrészt pedig azért, mert az új utakat kereső tőke már elköltésre került, és lassan képződik újra.

Emiatt a jövőben nem spekulatív és befektetői vevők várhatóak a piacon, hanem lakossági vásárlások, vagyis befektetés helyett a lakáscél kielégítése lesz ismét az elsődleges cél.

Belezavar a képbe a csok és az áfa-csökkentés

Kérdéses ugyanakkor, hogy mennyire torzítja az előbb vázolt folyamatokat a tavalyi év legvégén bejelentett új csok, vagyis a családi otthonteremtési kedvezmény és a mellé kapcsolódó, újépítésű lakásokra vonatkozó áfa-csökkentés. Várhatóan a kereslet eltolódhat az új lakások irányába. Az első hetek tapasztalatai is azt mutatják, hogy jelentős mértékben megnőtt az érdeklődés az újépítésű ingatlanok iránt. Ez pedig a használt lakásoknak az árait nyesi vissza.

Amennyiben középtávon megjelennek a piacon az újépítésű lakások, azok komoly vetélytársai lehetnek a drágább használt lakásoknak, kérdés persze, hogy mennyire válnak irreálissá az árak.

Az újépítésű lakásokra jellemző nagymértékű drágulás viszont inkább a kezdeti időszakra lesz jellemző a csekély kínálat és az óriási kereslet miatt.

 Ahogy azonban növekszik a kínálat és csökken a kereslet, úgy beindulhat az árak csökkenése, mely aztán az egész ingatlanpiacra kihat majd néhány év múlva.