Milyen lesz Budapest 2050-ben?

2016.03.23. 09:00
20 hozzászólás
12745694 536635299836926 642600081231777512 n
Fotó: Fekete Csaba

Erről a kérdésről tartott március elején előadást a Budapest Pontban Alföldi György, a Budapesti Műszaki Egyetem urbanisztikai tanszékének docense. A kellő mélységű, mégis közérthető, a laikusok számára is könnyen befogadható est egy általános ismertetővel kezdődött a modern városokról.

A városok ismérvei

A városokról ugyan már az írott történelem kezdetétől beszélhetünk, ám a mai értelemben vett városok csupán a XIX. század közepén, végén alakultak ki. A természeti környezet, az épített környezet, a gazdaság és a társadalom – beleértve a lakosság által gyakorolt vallásokat, vagy akár a helyi maffiákat is – összessége egy adott város.

A város a gazdagok és szegények együttélésének gyakran városnegyedenként elkülönült terepe. Emellett az ipari, kereskedelmi, közigazgatási negyedek is jellemzően különállnak. Az egyes nagyvárosok felszívó ereje ellenben óhatatlanul más városok népességéből is elszív. Például Salgótarjánnak az elmúlt tíz évben 20 százalékkal csökkent a lélekszáma, Miskolc is jelentős, 70 ezer fős zsugorodást szenvedett el.

Az előrejelzések szerint 2050-re a Föld lakosságának 75 százaléka hatalmasra duzzadt megapoliszokban fog élni, ám Budapest esetében ez nem valószínűsíthető.

A jövőkutatók nem számítanak székesfővárosunk jelentős népességnövekedésére.

Maga a jövőkutatás nem láthatja előre, hogy pontosan mi is lesz. Hiszen a jövőt nyilván nem lehet megjósolni, azonban a tendenciákat igen.

Az elmúlt évszázadok utópiáinak érdekessége, hogy szerzőik egy-egy ideális társadalmat szerettek volna leírni, ám valójában szinte kivétel nélkül az általuk elképzelt, jövőbeli városokról beszéltek.

Ami a filmművészetet illeti az urbánus utópiákkal és antiutópiákkal kapcsolatban: a több, mint szépkorú, 1927-es német Metropolis azóta is tematizálja a jövőről való gondolkodást.

metropolis gif.gif

Az előadó szerint a másik emblematikus, ilyen jellegű – ráadásul napjainkban is széles körben ismert film – Ridley Scott 1982-es Szárnyas Fejvadásza.

A tudatos városszervezés az 1800-as évek elején, Londonban kezdődött, amikor az egymilliósra duzzadt metropolisz összehangolt szervezés nélkül összeomolhatott volna. Elrendelték, hogy minden egyes ház önállóan képes legyen megállni (mert korábban alap nélkül toldoztak-foldoztak-bővítettek és kártyavárként rántották le egymást az összedűlő tákolmányok), a tűzfalakat kötelezővé tették, valamint a szennyvízelvezetésről is gondoskodtak.

Budapest 1900 vs 2000

A műegyetem 2012-es kutatása az anyagi keretekkel összhangban egy szűkebb területet, a tágabb értelemben vett pesti belváros egy szeletét vizsgálta. A Nagykörút - Andrássy - Dózsa György út -Thököly - Fiumei út- Orczy út - Haller utca - Soroksári északi fele közötti részt. A premisszák: a Budapest aranykorának tekintett 1900-as állapot, és a száz évvel későbbi, a 2000-es.

A 20. század elején Budapest egy ötvenmilliós lélekszámú,jelentős európai középhatalom párhuzamos fővárosa volt. Ugyanakkor globálisan Európa is jóval nagyobb súllyal bírt, mint száz évvel később, hiszen

1900-ban a világ 10 legnagyobb városából 6 volt európai. 2000-ben már egy sem.

Budapest 1900-ban dinamikusan fejlődő, kilencszázezres város volt. Akkoriban Chicagót követően az egész világon második leggyorsabban itt nőtt a lakosság száma, elsősorban a beáramlóknak köszönhetően. A korabeli népesség 60 százaléka nem Budapesten (Illetve értelemszerűen az 1873-as egyesítést megelőzően: Óbudán, Budán vagy Pesten) született.

Azonban az aranykor sem szólt az összes budapesti jólétéről. A piaci alapon épített bérlakások koránt sem csupán a tehetős, nagypolgári igényeket elégítették ki, hiszen több, mint felük csupán egyszobás volt.

Ellenben száz évvel később, kétezerben Magyarország pusztán egyike a közel félszáz európai országnak (ekkor még az EU-hoz sem csatlakoztunk). Budapest pedig egy (akkor még) tízmilliós ország fővárosa. Az 1984-es legnagyobb lélekszámhoz képest csökkent a lakosság száma. Csak a 2007-es mélypontot követően vált ismét enyhén növekvő nagyvárossá.

No de mi várható 2050-re?

A kutatás alapján mindez két dolognak a függvénye:

  1. Magyarország Európán belül mennyire zárkózik fel a fejlett államokhoz, illetve,
  2. Európa mennyire marad versenyképes globálisan.

Ha Magyarország leszakad az EU-n belül, illetve Magyarország inkább kelet felé nyit, akkor

Budapestnek továbbra is csupán az marad az előnye, hogy közel van Bécshez.

Ellenben ha erősödik hazánk integrációja, továbbá Budapesten a tudásalapú gazdaság nyer teret, felértékelődik maga a város is. És hát nyilván az sem mindegy, hogy Európa önmagában mennyire tud lépést tartani Észak-Amerikával és Délkelet-Ázsiával, no meg, hogy az Európai Unió mennyire marad egységes.

Hiszen a pillanatnyi problémák miatt lekerült a napirendről például az az elképzelés, mely az EU-ban 2020-ig kötelezővé tenné a kétszáz kilométernél hosszabb úton a kamionok vasúti szállítását. Mindez hazánk központi földrajzi helyzeténél fogva Budapest számára is fontos logisztikai fejlesztési lehetőségeket kínálna. Új, minőségi munkahelyeket teremtene és általánosságban a város fejlődését is elősegítené.

A kutatások alapján a vizsgált területen bár elöregedett az ingatlanállomány,

a jelenlegi épületek 70 százaléka 2050-ben is állni fog.

A kérdés, hogy vajon azért, mert megfelelően korszerűsítve és felújítva értéknek számít, és nívós életminőségen lehet majd itt élni, vagy pedig azért, mert egyszerűen nem lesz pénz a lebontásukra.

A háztömbökre és a lakásállományra így a kedvezőbb forgatókönyv szerint az általános „kikupáltság vár”, míg ha a kedvezőtlenebb forgatókönyv valósul meg, akkor főképp a periférián konzerválódik az egykori bérházakból kialakított társasházak lepukkantsága.

Ugyanis a lakástulajdon könnyen passzív vagyonná válhat a lerobbant, jelentős felújításra szoruló háztömbökben, hiszen az elengedhetetlenül fontos munkákat is csak jelzáloghitelből tudják elvégezni.

Nem elhanyagolható a fenti veszélyforrás, hiszen sokunkban csalóka a kép Budapest lakásállományáról: a kertvárosi családi házakban és a panelokban csupán kisebb része él a fővárosiaknak. Budapest lakosságának 60 százalékát a tágabb értelemben vett belváros teszi ki.

Vagyis ha nem nő annak a tulajdonosi körnek az aránya, amelyik önerőből fel tudja újítani az épületeket, akkor  nem csupán panelprogramra van szükség, hanem az egykor bérházaknak épült tömbök támogatott rehabilitációjára is sort kellene keríteni, mielőtt ránk dőlnek.

Kíváncsi vagy Budapest jövőjére? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.