Hogy nézett ki a Törley-mauzóleum egykori pompájában?

Az Urbanistán megjelent riportban arról olvashattatok, hogyan is néz ki most a legendás Törley-mauzóleum, és hogy milyen kilátások vannak a helyreállítására. Az alábbiakban a gyönyörű szecessziós épület történetét foglaltuk össze.

Garbóci László helytörténész a szó legnemesebb értelmében vett megszállottként igyekszik megőrizni a Törley-mauzóleumot az enyészettől, immár három és fél évtizede. Az alábbiakat az ő elbeszéléséből tudjuk.

A Törley-mauzóleum története

1907-ben Törley József Brüsszelben egy konferenciára ment, majd a belga tengerpartra, Ostendbe is ellátogatott. Ott kapott perforált vakbélgyulladást, amibe belehalt. A Törley-birodalom akkor már több, mint egymillió palack pezsgőt állított elő évente. Felvevő piaca szinte az egész világ: Kanadát, USA-t, Ausztráliát is beleértve.

A családi nagyvállalkozás vezető nélkül maradt, mivel Törleynek nem volt egyenesági leszármazottja. Akik ma a Törley nevét viselik, oldalági örökösök leszármazottai, akik a gyáros testvéreinek unokái, dédunokái.

Törley Józsefet 1907-ben ideiglenesen a felesége családi kriptájába temették a Kerepesi temetőbe. Ám Sacelláry Irén, az özvegyasszony, elhatározta, hogy a Törley birodalom legmagasabb pontján felépítteti a férje síremlékét. Ez az egész terület 1890-ben került Törley-tulajdonba. A gyáros korábban a Péter Pál utcában kezdte a termelést, 1882-ben.

Az új, dombtőre épült családi birodalom legalsó szintjén, az Anna utcában építették fel a pezsgőgyár, a nyugat-keleti lejtőn kihasználva az első tereplépcsőt. A szintkülönbséges telken, vagy egyharmad magasságban a kastély épült föl. A fölső szinten pedig a gazdag, nagypolgári családi magánszféra létesítményei kerültek: teniszpálya, pálmaház, fürdőmedence.

Ahol a síremlék áll, az a telek legmagasabb pontja. Ezt a területet körbekeríttették és Ray Rezsővel megterveztették a mauzóleumot. 1907 őszére elkészültek a tervek, 1908-ban kezdték meg a kivitelezést és 1909-re készültek el. Olaszországból hozatták a kőanyagot, a kőfaragó mestereket, sőt még a kőműveseket is.

Annak idején mindez harmincezer aranykoronába került. A halálozása után fölvett leltárban a teljes Törley-vagyon kettő és félmillió aranykorona. A végrendelet úgy szólt: az elhunyt gyáros fivérének a fiúgyerekei öröklik a Törley-birodalmat, a lányok pedig tisztességes összegű végkielégítést kaptak. Így Törley József bátyjának a gyerekei, majd unokái örököltek. 

Mindig hármas vezetés volt a gyárban: a gyártásért felelős mellett Törley Dezső egyik bátyja, dr. Törley József jogászdoktor a cégi jogi és pénzügyi vezetője volt, a harmadik fivér pedig a kereskedelmi ügyeket vitte.

1989-ben halt meg dr. Törley Dezső, aki az utolsó szakmai vezetője volt a Törley pezsgőgyárnak. Ő Budapesten végezte a Műszaki egyetem vegyészmérnöki karát majd Münchenben és Zürichben folytatta a posztgraduális tanulmányait. Az ötvenes évektől a műszaki egyetem szerves kémiai tanszékén, majd megalakulását követően az élelmiszer-ipari tanszéken tanított. Azért nem lehetett soha professzor, mert nem volt hajlandó a Törley névtől megválni.

1923-ben halt meg az özvegyasszony Sacelláry Irén, aki a végrendeletében kikötötte, hogy a mauzóleumban a férjén, a másfél éves korában elhunyt kislányukon és rajta kívül senkit sem lehet eltemetni, valamint, hogy a mauzóleumot a Róm. Kat. egyházra hagyja azzal, hogy minden évben szentmisét tartsanak a halálának az évfordulóján.

A mauzóleum melletti következő telken a kertész és a gondnok lakása állt. Ők tartották karban az épületeket és a kertet. Az alsó rész gyümölcsösökkel volt beültetve, amelynek a jövedelmeiből termelték ki a szükséges karbantartási költségeket, valamint a személyzet jövedelmét. Mára a gyümölcsös elgazosodott dzsungel, a sugárbiológiai intézet nem használja. 1948-ben államosították a teljes Törley-birtokot a mauzóleum 300 négyszögöles telke kivételével. Úgy maradt az egyház tulajdonában, hogy mindenféle hasznosítást megtiltottak, a szó szoros értelmében vett holt tőke.

A pusztulás története

A Törley-kastélyba orosz katonai parancsnokságot helyeztek, az altemplomát a szovjetek lőszerraktárként használták 1952-ig. Szerencsére nem robbant fel egyszer sem. Majd a szovjetek átadták a magyar katonaságnak. Pusztán két évig használta a magyar honvédség. 1954-től '56-ig a teljes objektum üresen állt. A pezsgőgyártást, mint a kapitalista rendszer csökevényét „úri ital” mostohagyerekként kezelték és szinte teljesen leépítették a termelést.(Ez még a másnaposan agyzsibbasztó, nagy mennyiségben kotyvasztott szovjet pezsgők előtti korszak.)

1956 őszén az onkológiai intézet sugárbiológiai osztályát kitelepítették a Törley kastélyba. 1957 szeptember elején hivatalosan is megnyílt itt a sugárbiológiai kutatóintézet. 1960-tól Frederice Joliot Currie Országos Sugáregészségügyi Intézet néven működött. A kastélyt összevissza átalakították, toldozták-foldozták. A pálmaházból például lakatosműhelyt csináltak.

A patinás belmagasságot vassíntartókkal megfelezték, minden díszt levertek.

A mauzóleum pusztulása az ötvenes években kezdődött és a hatvanas-hetvenes években folytatódott. 1956-ban a carrarai fehér márvány szarkofág fedőlapját félretolták, fegyvereket rejtettek ott el.

A forradalom bukása után elvitték a fegyvereket, viszont a csövesek ékszerek után kutatva közönséges sírgyalázóként dúlták fel a szarkofágokat. Nem találtak semmit, ellenben a csontokat szétdobálták. A sírgyalázás után a temetkezési intézet a földi maradványokat összeszedette és anélkül, hogy értesítették volna az örökösöket valahol eltemették. Egy biztos, hogy nem a budafoki temetőben, mivel Garbóci László helytörténész ennek alaposan utánajárt.

Még a Kerepesi temető főigazgatójától is engedélyt szerzett be a halotti anyakönyvek áttanulmányozására, ám sehol sem találta meg a nyomokat.

Mindez azért is szomorú, mert a gyáros Törley József sok jót tett a budafokiakkal. Három alapítványa is támogatta a rászorulókat.

• Az akkoriban német ajkú településen a magyar közoktatásban legjobb eredményeket elért diákoknak ösztöndíjat folyósított.
• Másik alapítványa helyi szegény sorsú családokat látott el ruházattal, élelmiszerrel, a gyerekek iskoláztatásának a támogatásával. Kezdetben 30, végül már 120 családot támogatott.
• A harmadik, halála után még 20 évig működő alapítványa a tehetséges fiatalok középiskolai és egyetemi oktatását támogatta.

„Én még beszélem olyan idős budafoki mérnökkel, aki 1918-ban végezte el a Budapesti József Nádor Műszaki Egyetemet és elmondta, hogy ő a Józsi bácsi alapítványából lett mérnök, lévén nyolcan voltak testvérek, ő volt a legkisebb és pénz nem jutott volna az iskoláztatására.” - mesélte el a helytörténész.

Akkor a szomszédságban, a mai lakópark helyén még a háború előtti jegyző egykori tulajdonában álló őspark állt. Egy szép, telepített angolkert.

A kupolán körbefutó színes ablakok Róth Miksa műhelyében készültek és magának, a XIX-XX. század nemzetközileg is elismert üvegfestő- és mozaikművésznek a művei.

Erre nemrég találtak Garbóciék levéltári utalásokat. A díszítő szobrok és domborművek Dankó József szobrászművész alkotásai. A XIX-XX. század fordulójának elismert alkotója. A Várban a Kapisztrán Szent János-szobor is az ő műve, de Rómában egy pápai síremléken, valamint svéd királyi síremléken is dolgozott.

A domborművek teljesen tönkrementek, kidőltek. Szabó Péter szobrász-restaurátor – aki akkoriban a Képzőművészeti Főiskola kőszobrász-restaurátor docense volt –, végzős hallgatóival helyreállította a nyolcvanas évek közepén. A gránitlépcsőt is szétszedték, mert abból már derékvastagságú ecetfák, orgonabokrok nőttek ki. A plébánia cserkészeivel társadalmi munkában 12 konténer szemetet tüntettek el.

Az özvegyasszony végrendeletével ellentétben 1937-ben két oldal sírfülkét nyitottak. Egyetlen egy embert temettek ide utólag el: Dr. Törley Bálint államtitkárt 1941-ben.

A mauzóleum stílusát tekintve keleti elemekkel kevert szecessziós. A baloldali címer a szákácsi Sacelláry-címer a jobboldali pedig a Törley családé. Sajnos a festése elpusztult. Cararrari fehér márványból készültek a szarkofágok. A világító ablak alatt volt egy kis oltár és ide hozták át Törleyék a másfél éves korában meghalt kislányukat.

"A vandálok ezt is feldúlták, hasonlóan az 1934-ben hozzáépített két oldalfülkéhez. A szarkofágokat is összevissza firkálták, a nyolcvanas években Szabó Péter kőszobrász-restaurátorral és végzős diákjaival ezt is megtisztíttattuk.

Egy ilyen fedlap kb. 6 tonna, ennek ellenére félre volt tolva, telerakták szénával, falevéllel és a csövesek bent szipuzhattak mert palmatexes dobozoktól kezdve mindent találtunk.

15 éve épült meg a szomszédos lakópark. Addig bármi is történt itt, még a rendőrök se nagyon jöttek ki.

A sírhelyrész boltozatát díszítő csillagos égboltmotívum Németországban volt honos, Daonau-Esshinger környékén, ahonnan Törleyék jöttek a XVIII. században. Ez az altemplom rész egy jelképes sír lehetne. Kitakarítanánk, kifestenénk a falakat hófehérre, a kislány sírlapját visszatennénk." - mondta el a helytörténész.

Ha érdekelnek a pusztuló budapesti műemlékek, kövesd az Urbanistát a Facebookon!