Most már aztán tényleg megcsinálják a Petőfi téri templom tornyát!

2016.10.24. 15:19
8 hozzászólás

Emlékeztek még a Ceruzatemplomra? Persze nem így hívják a Petőfi téren álló Nagyboldogasszony magyar ortodox székesegyházat a pesti Duna-parton, de hát annyira ráillik ez a név. Mások szerint viszont nem cerkához, inkább egy koporsóhoz hasonlít az a furcsa toldalék, amellyel ideiglenes pótolták a hiányzó tornyát.

A története amúgy igen változatos építészetileg, vallásilag és politikailag is. "A 18. században Pesten letelepedett görög és macedón kereskedők 1785-ben határozták el, hogy saját templomot építtetnek. Az építési engedélyt 1790-ben sikerült megszerezniük, ennek birtokában vásárolták meg a piaristák Duna-parti telkét a rajta álló kollégiummal együtt. Az épület terveit Jung József építész készítette, de az eredeti tervet kétszer is átdolgoztatták. Az 1801-ben felszentelt templom tornyai befejezetlenül maradtak, ezért az egyházközség 1873-ban Ybl Miklós tervei szerint készíttette el a két toronysisakot." - foglalja össze röviden az MTI a történetet. 

Az Ybl-monográfia szerint azonban – bár a megrendelés csak a toronysisakra szólt – magán a homlokzaton is ott látható a mester kézjegye: a korábban egyszerű épület neki köszönhetően lett ennyire díszes. Az meg külön érdekesség, hogy téren állva egyből két olyan Ybl-művet is megcsodálhatunk, ahol csak egy részletet tervezett a mester: ő tervezte ugyanis a Petőfi-szobor talapzatát is.

"A második világháborúban súlyosan megsérült templomot 1946-ban elkezdték felújítani, de a munkálatok 1949-ben abbamaradtak. 1953-ban tatarozták a homlokzatát, 1972-től pedig - a déli torony kivételével - végbement a templom teljes külső helyreállítása. A belső restaurálás 1991-1996 között zajlott. A déli torony újjáépítése, a hiányzó szint visszaépítésével 2008-ban kezdődött, a jelenleg a tornyon látható sisakot 2010-ben helyezték fel." – folytatódik a történeti összefoglaló.

A jelenleg látható toronysisakpótlék amúgy nagyon megosztja a közvéleményt, sokak szerint ugyanis így kellene hagyni, mert hát mennyire menő kortárs toldás ez, amelyből Budapesten nem sok akad. Mások szerint viszont a jelenlegi állapot méltatlan egy Ybl-műemlékhez.

A befejezést természetesen nem az építészek és művészettörténészek, hanem a politikusok döntik el, ami jelen esetben tele van abszurd fordulatokkal. A templom eredetileg a görögöké volt, és csak Rákosi Mátyás alatt adták (állítólag az akkori törvényeket is semmibe véve) az orosz ortodoxoknak. Ha már egyház, akkor az legalább legyen orosz. Az első Orbán-kormány még lobbizott is, hogy visszakapják jogos tulajdonukat a görög egyház hívei, de az oroszbarát Gyurcsány-kabinet már másként látta. Putyinozott-Rákosizott-Gyurcsányozott is akkor hevesen a jobboldal. Ma már nem teszik, a jelenlegi vezetés hasonló szellemben gondolkodik: 100 millió forinttal támogatják a helyreállítást, görögökről már szó sincs. Mindezt az 56-os forradalom 60. évfordulóján jelentették be.

Sebaj, hagyjuk a kínos hátteret, örüljünk neki, hogy megszépül egy Ybl-műemlék. Ez utóbbinak szívből tudok örülni, még akkor is, ha tényleg jópofa a pop-up toldalék.

Érdekel mi történik a budapesti műemlékekkel? Kövesd a az Urbanistát a Facebookon!