Egyhektáros közpark nyílik a bulinegyed közepén

Eddig egy parkoló takarta el a Dob utcáról nyíló területet

007 4O5A6292
2016.10.31. 16:46
27 hozzászólás

Ha azt mondom, új hely nyílik a Dob utca 37-ben, a legtöbb budapesti valószínűleg visszakérdez, hogy milyen kézműves sörökre és mennyire hipszter street foodra számíthatunk, meg egyáltalán milyen újdonságot lehet nyújtani a Fekete Kutya és a Rácskert, a Fat Mama és a Kisüzem között. Pedig nem új szórakozóhely nyitja meg kapuit jövőre, hanem a hetedik kerület új, egy hektáros közparkja, amit eddig egy lepukkant parkoló takart el. Az egykor itt állt épületek szakszerűtlen bontása miatt évekig életveszélyes volt a terület több része. Valaha a tömb körüli házak lakói kertként használták, jövőre felújítva nyitják meg a köznek. Körbenéztünk, mire számíthatunk.

A Dob utca és a Wesselényi között húzódó tizenötös tömböt a Klauzál tértől egy házsor választja el, határos az Elektrotechnikai Múzeummal (aminek a Tesla melletti egykori trafóállomás ad otthont), a Kazinczy utcai zsinagóga épületével és az ELTE pedagógiai és pszichológiai karával. Óráról kocsmába vagy fordítva menet számtalanszor sétáltam úgy el mellette, hogy fel sem tűnt, mekkora hely állt üresen az útszéli parkoló mögött. Nyáron és ősszel a kerület csendben tízezer négyzetmétert szanált és tervez tavasszal közparkká alakítani a bulinegyed közepén.

Tavasszal parkosítják 

Régi tervrajzok alapján kilenc épület állt itt egykor, de a feltárásnál egy tizedik maradványait is megtalálták. Az épületeket évtizedekkel ezelőtt lebontották, a pincéket beszakították és a törmeléket ráborították. Mindez az utolsó nagy budapesti tömbrehabilitáció része volt, melyben a túlépített, rosszul élhető épületeket szanálták. Utána a balesetveszély miatt sokáig zárva volt a terület, a mostani felújítás alatt élő pincét is talált a kivitelező, ami bármikor beszakadhatott volna.

A talajban hagyott épületmaradványokat kitermelték, a helyüket feltöltötték, termőfölddel betakarták. Itt tartanak most, parkosítani tavasszal lehet. Végleges tervek még nincsenek az asztalon, a környékben lakókkal egyeztetve több tervből fogja kiválasztani az önkormányzat a befutót, mondta Vattamány Zsolt, a kerület polgármestere. Ő nem tart attól, hogy a buliturizmus tönkretehetné a parkot, szerinte az idelátogató külföldiek nem parkban üldögélni jönnek a kerületbe. A lakók kérésére (akik a polgármester szerint jogosan szeretnék, hogy „ne legyen átjáróház”) kamerarendszer és járőrök vigyáznak majd a biztonságra, és a parkot éjszakára bezárják.

A szinte szomszédos Klauzál térrel szemben alapvető különbség itt, hogy a hosszúkás parkot nem választja el utca a környező épületektől. A Kazinczy utca felőli gigantikus tűzfal egyszerre kiált megafalfestményért, és okoz fejtörést a tervezőknek, ha nem akarják a lenti zsivaj visszhangjával heccelni a tűzfallal szemben lakókat. A körbezártság intimmé teszi a parkot, de kérdés, közpark létére nem lesz-e túl közel a házakhoz.

Megpróbálták megőrizni

A felújítás alatt kerítés választja el a lakóházakat a leendő parktól, még nem tudni, hogy pontosan hogy férnek majd hozzá a lakók a területhez, melynek egy részét korábban saját kertjükként használták (egy másik része le volt betonozva, egykor többek közt sportpálya lehetett itt). Volt olyan idős lakó, aki arra kérte a kivitelezőket, metsszék meg a rózsafát a lezárt területen, amit évtizedekkel korábban ültetett a férjével. Viszont ha nincs kerítés, nagy biztonsági kockázat, hogy a parkból bárki bejuthat a házakba. Valószínű, hogy zárható kapuk lesznek a házak felé is, nemcsak az utca oldalán.

„Dzsindzsa” – vágta rá a kivitelező egyik munkatársa, amikor arról kérdeztük, mi volt itt, amikor elkezdték. Összesen egyébként 6500 köbméter hulladékot szállítottak el (beleértve az építési törmeléket is). A szanálásnál megpróbálták a megmaradt értékeket megőrizni: a nagyra nőtt fákon kívül, amik között van vadon nőtt és telepített is, a megmaradt légópince szellőzőkürtjeit is megtartották, ahogy a légópince vízműdombját is. A fák közül volt, amelyiket ki kellett kötözni, amíg a gyökere alatt méterekkel szedték a törmeléket (azért takarták be a törzsüket alul földdel, hogy a fát próbáló feladat után átvészeljék a telet).

A beruházást vezető Molnár Zsolt szerint könnyebb lett volna mindent kidobálni, olyan „pusztítással bontottak a nyolcvanas években”, amikor az utolsó budapesti tömbrehabilitáció elérte a tizenötös tömböt. Az állapotokra jellemző, hogy a munkagép alatt az első napokban beszakadt a talaj. Az építész-történész elmondta: Bécs belvárosában a 18.  századtól átgondoltan folyó várostervezés miatt nem ilyen szűk utcák keresztezik a belvárost. „Budapesten hiányzott a koncepció, a város úgy fejlődött, ahogy tudott, ezért lett sok helyen túlépült, zsúfolt, átláthatatlan”. Vattamány Zsolt megelőlegezte, hogy „belvárosi zöld idillt” kapnak a környéken lakók, amiből „minden négyzetméter aranyat ér”, és kitért arra is, hogy a Klauzál tér rekonstrukciója is tervbe van véve.

Minden arany?

A hetedik kerület két legismertebb felújítása mostanában az Almássy tér és a Madách tér megújulása volt. Az Almássy téren egy létező, használatban levő parkot pofoztak ki, a Madách téren egy parkoló helyére építettek kiskörúti torkolatot a bulinegyednek.

Az ízlések és pofonok mellett a közterek is különböznek, az Almássy téren az alapvető elképzelés a zöld folt megtartása volt a bérházak között. Nem kérdés, hogy kell a körút mellé kutyafuttató és játszótér az itt lakó családoknak. Nekem emellett kicsit túl széles a térköves sétány és túl sok a beton parkbútor (bár a sakktáblás asztalok például tetszenek). Szóval ha elképzelem, ehhez képest milyen Dob utcai parkot látnék szívesen a tizenötös tömbön, biztos még zöldebbet kívánnék, és ugyanúgy megtartanék minden életképes fát.

A Madách tér alapvetően más: egy szusszanásnyi autómentes városi teret ad, de látszik, hogy a kevés füvet díszítésnek, nem alapösszetevőnek szánták. A feladathoz felnőtt: igényes, bár talán kicsit kopár gyalogos-biciklis bejárata a kerületnek a nagy csomópont Deák tér felől. A négyszögletes lombú fák nálam kiverik a biztosítékot (és nem, sövénynyíróval fazonigazított kockafák nem illenének az új parkba sem), és a vízjátékot is céltalannak érzem. Szerencsére vannak természetesen növő fák is, és összességében jó, hogy van egy élhető tér a Kiskörút mellett, ahol lehetne ugyan több a zöld, de legalább nem pöfögve parkoló kocsikat kell bámulnia a teraszokra-padokra kiülő szórakozóknak és itt lakóknak. (Elrettentésül ilyen volt a felújítás előtt parkolóként, ha valakinek nincs már meg.)

A Dob utcában megvan a lehetőség, hogy a régi fákat megtartva minél zöldebb új park jöjjön létre a hetedik kerület közepén. Bulinegyed lévén, ahogy a kerület történelméből fakadóan is ez a fejlesztés az ott lakók mellett minden belvárosban mozgó budapestit és turistát érint. Én minél kevesebb térkövet, betonpadot, minél több természetes megoldást látnék szívesen.

És te? A környéken laksz? Vannak régi képeid a tizenötös tömb mindennapjairól? Mit szólsz az új park tervéhez? Írd meg véleményed kommentben, vagy küldd képeid a szerzőnek a halmosmate@gmail.com címre. 

Többet szeretnél tudni Budapest parkjairól? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!