Megmutatták, milyen lesz az új Néprajzi Múzeum belülről

Miért lesz szürke a restaurátorépület, miféle ágyakban alhatnak a gyerekek?

2016.12.08. 09:33
18 hozzászólás

Tegnap végre bemutatták a sajtó képviselőinek az új Néprajzi Múzeum alaprajzát. Várjátok, hogy megmutassam, mi? Na arra várhattok! Sajnos nem közölhetjük őket egyelőre, mert még titkosak. Itt tulajdonképpen véget is érhetne a poszt, de szerencsére azért írni szabad róluk, szóval most elmesélem, mit tudtunk meg az új múzeumépületekről.

Hova tegyük a disznóólt?

A Néprajzi Múzeum az elkövetkező években otthagyja a Kossuth téri palotát, és a Városliget szélére költözik, tulajdonképpen két épületbe. Az egyik az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ lesz, ami ugyan szintén a Liget-projekt keretében épül, de elképesztően kevés szó esik róla. Ebben alighanem szerepe lehet annak is, hogy rémes neve van, s az rövidítve sem jobb: OMRRK. Remélem az átadásig kitalálnak valami jobb nevet neki, mert amúgy ez a múzeumi negyed legvitathatatlanabb fejlesztése.

A Szabolcs utcai tömb az eredetileg tervezett színnel
A Szabolcs utcai tömb az eredetileg tervezett színnel
Fotó: Liget Budapest

Az OMRRK (jaj, komolyan olyan mintha egy dühös isten neve lenne a múzeum új-guineai gyűjteményéből) egykori izraelita kórház épületeit hasznosítja új épületegységekkel kiegészítve az Állatkert mellett futó sínek túloldalán. Barnamezős beruházás, a fejlesztéssel létrejön egy új park, meg kerül bele egy étterem, közösségi ez-az.

Fő funkciója persze a múzeumi gyűjtemények korszerű raktározása lesz (a Néprajzié mellett a Pecsa helyére épülő Új Nemzeti Galéria  műtárgyait is itt tartják majd), illetve itt dolgoznak majd a restaurátorok is. Ez a hely elsősorban munkahely lesz, olyannyira, hogy mint Kemecsi Lajos főigazgató elmondta, 

a restaurátorok kérésére lesz ennyire szürke, bunkerszerű. Az eredeti tervekben ugyanis még piros volt, ám ahhoz, hogy színhelyesen tudjanak dolgozni, a falakról tükröződő fény sem zavarhat be.

Kevés az ilyen, kifejezetten erre a célra tervezett épület (mondjuk olyan dolgokra kellett figyelni, hogy nem mehet át vízvezeték a műtárgyakat tároló helyiségek falaiban), állítólag világszínvonalú lesz.

A téglaborítás természetesen marad a régi épületen, az új viszont a restaurátorok kérésére szürke lesz
A téglaborítás természetesen marad a régi épületen, az új viszont a restaurátorok kérésére szürke lesz
Fotó: epiteszforum.hu

Bár elsősorban munkahelyről van szó, hiszen a múzeumi munkának csak igen kis része a kiállítás, azért itt is lesz egy látványraktár a földszinten. Ennek persze praktikus okai is vannak: ide kerülnek a legnagyobb műtárgyaknak (bödönhajó, szekér, disznóól stb.), így nem ezekhez kell a lifteket méretezni.  Az épületről amúgy az Építészfórum írt részletesen.

Boszorkányrontás-elhárítás ingyen

Az új Néprajzi Múzeumról (a a költözésről, a helyszínválasztásról és az új épületről) öt pontban leírtam a véleményem részletesen, amikor megjelentek az első tervek - ezeket most nem ismételem. Valószínűleg jóval kevesebb vitára ad majd okot, mint az Új Nemzeti Galéria, hiszen egyrészt jóval kisebb lesz: lefelé is mindössze egy szintje lesz, felfelé sem lesz olyan magas. Másrészt nem kell miatta fákat kivágni, hiszen az 56-osok terére, az 56-os emlékmű két oldalára épül fel. Sőt, ha hinni lehet a terveknek, nem csak egy vastagabb moharéteget jelent majd a zöldtető, mint sok fejlesztésnél, hanem egyes pontokon hat méter vastag talajt, amibe azért már fákat is lehet ültetni. (A kommentekben arra hívtátok fel a figyelmet, hogy egy lakossági fórumon a Városliget Zrt. úgy nyilatkozott, hogy "a Néprajzi Múzeum építési területén érintett fák száma: 16 db, ebből 6 db 26- 50 cm, további 6 db 50-110 (!) cm törzsátmérővel rendelkezik, 3 db különös dendrológiai értéket képviselő platán." Ezeket e prezentáció szerint átültetik.)

Persze csalódott voltam, hogy nem kaptuk meg az alaprajzokat, de lássuk a jó oldalát, végre egy projekt, ahol nem kapkodnak. A kiviteli terveknek 2017 végéig kell elkészülniük, addig még reszelgetik őket, ezért nem szeretnék megmutatni a végleges változatot. Az alapvető funkciók már nem fognak változni, úgyhogy nagy vonalakban azért le lehet írni, mi is lesz benne.

Van ugye a gördeszkapálya alakú ház, amely tulajdonképpen három részre osztható. Az egyik az északi, Műcsarnok felőli szárnya, amit az építészek hangos oldalnak neveznek, ez elsősorban a látogatókat szolgálja ki. A déli, Ajtósi Dürer felé eső szárny lesz a csendes oldal, ahol elsősorban szakmai munka folyik majd: itt lesznek az irodák, az archívum és a könyvtár helyiségei.  A harmadik rész pedig a földalatti szint, amely összeköti a két földfelszín feletti épületelemet.

A múzeumba mindkét oldalon beléphetünk, és mindkét oldalon széles olaszlépcsők visznek le a földalatti kilátóterekhez. Elsőre furán hangzik, hogy pont a kiállítóterek kerülnek a föld alá, de teljesen logikus:

a hagyományos múzeumépületekben is legtöbbször elfüggönyözik azokat, hogy profin játszhassanak a megvilágítással.

A két oldalán látványraktár szerűen több ezer kerámia lesz kiállítva (a Néprajzié amúgy Európa legnagyobb kerámiagyűjteménye, 35 ezer darabot számlál). Ez nem csak szimpla dekoráció lesz. A tárlók előtt mozgatható panelekkel kérhetünk le információkat bármelyik tárgyról, ami akár szöveg is lehet – mondjuk, hogy egy edényen azért van boszorkányrontást elhárító fehér festés, hogy ne savanyodjék meg benne a tej   –, de akár egy videó is.

A kiállítás, amit meg lehet enni

Ez  a rész még ingyen látogatható (ez a koncepció minden Városligetben épülő múzeumnál), ezután következnek a kiállítótermek. A valamivel több mint 2500 nézetméteres állandó kiállítás mellett 3000 négyzetméteren, öt helyiségben lehet időszakiakat is rendezni. Különösen tetszett, hogy a pinceszint Liget felőli szélén egy szervizfolyosó fut majd végig, így minden kiállítási helyiséget külön-külön, hátulról lehet majd kiszolgálni, berendezni. A föld alatt lesz egy fogadótér, ahova le lehet hajtani akár teherautóval is.

A Műcsarnok felőli épületrész földszintjén kap helyet a Liget látogatóközpontja, vagyis itt nem csak a Néprajziról kaphatnak felvilágosítást a látogatók, hanem minden városligeti intézményről, és jegyet válthatnak majd a Nagycirkuszba épp úgy mint a Közlekedési Múzeumba. Ide kerül az étterem is, amelynél felmerült, hogy legyen fine dining, de végül amellett döntöttek, hogy legalább öt különböző nép konyháját kínálják majd benne. Szóval, ha úgy tetszik, ez is kiállító tér lesz, hiszen a múzeum nem csak recepteket őriz, hanem rengeteg más étkezéshez kapcsolódó tárgyat, felvételt, információt.

liget uj muzeum
Fotó: Néprajzi Múzeum

Mire való a múzeum?

Az UNESCO kiadott a közelmúltban egy új útmutatást, mi is egy múzeum feladata, ami korábban a következő volt:

  1. Gyűjtés
  2. Feldolgozás
  3. Bemutatás

Az új rend szerint viszont:

  1. Megőrzés
  2. Oktatás
  3. Kommunikáció
  4. Kutatás 

Amit mi a legtöbben a múzeum szóval azonosítunk, vagyis a tárgyak kiállítása, csak a harmadik pont egy része lett. Visszakerült viszont a kutatás, ami 150 éve még egyértelmű volt, manapság viszont inkább az egyetemekhez került át. Kemecsi Lajos szerint ez utóbbi szempontból a magyar múzeumi hálózatban irigylésre méltóan jó munka folyik. 

Felette egy Magyarországon egyedülálló dolog lesz: gyerekmúzeum. Bécsben van egy hasonló (nekünk nagyon bejött, amikor egy nyomozós kiállításon jártunk ott a gyerekekkel), de nálunk nincs. A felépítése elég speciális, azzal kezdődik a vendégek fogadása, hogy lepakolhatnak kényelmesen és ehetnek, hogy teli hassal vághassanak neki a látnivalóknak. Az (egyelőre formálódó) állandó és az időszaki kiállítások mellett lesz egy belső lodzsa, ahonnan le lehet majd látni a "nagy múzeumba", egy belső játszótér, meg egy főzőcske hely is.

Ám a legizgalmasabb az „éjszaka a múzeumban" helyiség lesz, ahol természetesen ott maradhat egy egész osztály reggelig. Ami igazán tetszik benne, hogy tulajdonképpen ez is egy interaktív kiállítás lesz, mert 

a Föld legkülönbözőbb vidékeiről származó ágyakban alhatnak majd a gyerekek.

Mondjuk egy esőerdőkben használt függőágyban. E felett lesznek a rendezvényhelyszínek, mondjuk konferenciáknak, de persze ki is lehet adni majd ezeket. Elég impozánsan fog kinézni (na jó mondjuk az egykori Igazságügyi Palotához képest azért nem annyira), hiszen az épület alakjából adódóan lesz, ahol tíz méter lesz a belmagasság. Ez amúgy az épületen belül sehol sem lesz kisebb mint négy és fél méter.

Belépni az első vagy a második emeleten

Ami igazán izgalmassá teszi a házat, az ugye a gördeszkapálya forma. Ez nem teljesen öncélú, hiszen a pályázat szerint két telekre kellett tervezni az épületet úgy, hogy tiszteletben tartsa az 56-os emlékművet és mintegy kapuja is legyen a Városligetnek. Ezt a Napur Architect úgy oldotta meg, hogy két parkos lejtőt épített. Ezek persze adják magukat, hogy tényleg parkként funkcionáljanak. 

ujmuzeum03
Fotó: Néprajzi Múzeum

A jelenlegi tervek szerint körbesétálható lesz az egész egy peremnél végigfutó ösvényen – ami a jelenlegi látványterveken még nem igazán látszik. Ugyanakkor a z épületnek több bejárata is nyílik majd erre az „udvarra”, vagyis egy kis kaptató után középről is beléphetünk a rendezvénytermekhez vagy a gyerekmúzeumhoz. A csendes szárny első emeletén is lesz egy kávézó, ahova bárki betérhet     kívülről.

A déli épületrészről kevéset lehet mondani, hiszen ott irodák, tárgyalók, archívum, szabadpolcos könyvtárterem, s hasonlók lesznek. De nem szabad elfeledkezni róla, hogy manapság már egészen mások a múzeumok funkciói mint néhány évtizede voltak (lásd a keretes összeállításunk).  Vagyis ezek legalább olyan fontosak, mint a reprezentatív terek.

Egyelőre nagyon biztatók a tervek, ha minden jól megy, 2019 augusztusában nyílhat meg az új múzeum. 

Érdekel mi épül Budapesten? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!