A Budapest100 az egész várost megmozgató civil esemény, amely 2011-ben indult az OSA Archívum és a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) kezdeményezésére. Eredetileg a százéves házak ünnepe volt, de már nem az építés éve, hanem más szálak fűzik össze a megnyíló épületeket. Két éve a Nagykörút, tavaly a rakpartok, idén a terek, a terek övezte házak, a bennük élők és történeteik lesznek a főszereplők május első hétvégéjén. Idén 23 téren 45 házat nyitnak meg az önkéntesek és a lakók, a részletes programfüzet már letölthető.
A Fortepan kezdettől fogja a Budapest100 kezét, most egy ingyenes telefonos applikációval készült a Budapest100-ra. A ForteGo kísérleti változata pillanatnyilag 250 képpel működik, a hétvégén kaput táró házak és terek fotóival. Az app segít rátalálni az eredeti helyszínre, ráadásul ilyen volt – ilyen lett képpár is készíthető vele.
Az Urbanista most tizenöt Fortepan fotóval ad rövid tér- és programtörténeti áttekintést. Nyiss kaput, beszélgess lakókkal, hozd el a saját történetedet! Kezdődik a Budapest100.
A résztvevő terek egyik legkisebbike a Lenke út, Fadrusz utca és Fehérvári út közötti süllyesztett terepű, 1931-ig névtelen újbudai
Károli Gáspár tér. Van itt zsinagóga, evangélikus templom, játszótér és május első hétvégéjén lesz tértörténeti kiállítás, könyvcsere, térfelfedezés gyerekeknek. Vasárnap az egykori és jelenlegi lakók, csatlakozó Budapest100-turisták személyes emlékekről és a kiharcolt térfelújításról beszélgetnek – limonádézás közben.
(Fotó:
Fortepan / FORTEPAN)
A város legjobb cukrozott gyömbére és legfehérebb tulipánja, nekem ez a
Hunyadi tér. A piac az egykori Hermina térről költözött ide, miután ott hozzákezdtek az Operaház építéséhez. Tíz éve még egy többszintes mélygarázs terve veszélyeztette a tér fáit és a termelői piacot, mely végül a lakossági tiltakozás miatt meghiúsult. Lesz kofa-vizit, tértörténet, kinyit a Hunyadi tér 3., melynek magasföldszintjén 1896 óta lakás-zsinagóga, udvarában pedig közel 60 éve szódaüzem működik. A Hunyadi tér 10-ben Lábass Endre fotóművész szóban és képekben mesél a házról, a környékről.
(Fotó:
Fortepan / FORTEPAN)
A ferencvárosi
Bakáts tér a századfordulón, Klösz György fotóján. Akárcsak egy kisváros főtere; neoromán templom földszintes házak és sokemeletes bérpalolták ölelésében, balra az elöljáróság épülete. A macskakövekkel borított kis tér, az apró, megkopott aranymozaikokkal borított fülkében a templomnévadó Assisi Szent Ferenc szobra ma is ezt a hangulatot őrzi. A Budapest100-hétvégén a Bakáts tér 2. nyit a térre, épülettörténeti kiállítás vár és vasárnap az Osztrák Intézet Kórusa.
(Fotó:
Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.029 / FORTEPAN)
A rombusz alakú Bethlen Gábor tér egyik meghatározó épülete a volt Izraelita Siketnémák Budapesti Országos Intézete (ma McDaniel College), a másik Budapest legnagyobb, a második világháború előtt épült bérháza, a Reiner Dezső által tervezett Rákosi-udvar. Utóbbi, a
Bethlen Gábor tér 3. a Csikágó legimpozánsabb épülete volt, orvosok, gyárigazgatók, tisztviselők, színészek lakhelye. A ház földszintjét eredetileg mozinak tervezték, az évtizedek során hol úgy, hol színházként működött, inspirált Móricz Zsigmond- és Békés Pál-regényt is. Az idei Budapest100-on a teret a Bethlen Téri Színház lakja be, és hív kultúrpiknikre és improvizációra.
(Fotó:
Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.040 / FORTEPAN)
Az 1956-os forradalomban fontos szerepe volt a
Ferenc téri csoportnak, az itteni harcok temetővé változtatták a játszóteret. Évtizedekkel korábban a gyermek József Attila még tyúkot sétáltatott itt, mozibelépőt szedett, segédkezett a kuruzsló Mészárosné vajákos szertartásainál. A hétvégén nyitva lesz a Bokréta utca 15. kapuja, a Sonnenschein ház, Szabó István A napfény íze című filmjének helyszíne. Két, alig tízéves ház is kaput nyit – százas vagy nem, idén nem számít. A Ferenc tér 5-ben vasárnap rendezik meg a hagyományos éves lakó-pikniket, most Budapest100-látogatóknak is. Kárász Eszter József Attilát idéz, a
Miutcánk szomszédtréninget tart és Aczél Gábor, Budapest korábbi főépítésze beszél az irányításával megvalósult ferencvárosi városrehabilitációs programról.
(Fotó:
Nagy Gyula / FORTEPAN)
Karinthy Frigyest, a legnépszerűbb kortárs térfoglaló törzstagot is meglepte a bronzba öntött Gárdonyi Géza felbukkanása a sokáig névtelen, utcák találkozásánál kialakult zsebkendőnyi placcon. A Gárdonyi térről és a Hadik kávéházat divatba hozó
lágymányosi istennők csókjáról már írtunk az Urbanistán, most jöjjön néhány nyitó ház. Bejárható a premodern stílusjegyeket viselő Bartók Béla út 29. bérház, benne az Afrika-kutató Almásy László jelenleg mecsetként funkcionáló lakása, a 32-ben
Pereszlényi Erika Budapesten hallottam című kiállítása és lesz közös reggeli a a Budapest100-veteránnak számító Hadik-házban.
(Fotó:
Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11 / FORTEPAN)
Az Országos Rabbiképző épülete a Gutenberg téren, 1890 körül. Szinte ez az egyetlen, amely nem változott az egykori Főherceg Sándorról elnevezett téren: a többemeletes bérpaloták szorításában sokáig bírta még
egy palánkkal körbevett földszintes házikó és toldozott-foldozott műhely. Aztán eltűnt ez a különös, hátrahagyott sziget, ahogy a Klösz-kép jobb oldali egyemeletes épülete is. Helyette a Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egyesületének megbízásából Vágó József és Vágó László tervei szerint felépült a Gutenberg-otthon. A szecessziós épületbe, Lechner Ödön építész és Mándy Iván író egykori otthonába bárki besétálhat a hétvégén. A téren lesz történetírás mesekockákkal, aszfaltrajzok, lábbal rajzolt burkolatok,
cementlap-nyomda és kaleidoszkóp-kukucskálás Kauker Szilvivel és könyvecskekészítő foglalkozás.
(Fotó:
Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.161 / FORTEPAN)
A Szent József templom mögött balra megbújó
madonnás házról és a Horváth Mihály téren meg-megálló időről írtunk a Budapest100 kapcsán. A józsefvárosi fiúként felnövő Molnár Ferenc két kedves, régi tornyú temploma felfedezésre vár, ahogy a tér is. Szombat este intenzív helytörténet asztal körül a Zsiga Bárnál!
(Fotó:
Dobóczi Zsolt / FORTEPAN)
A második világháború nem kímélte
a józsefvárosi Kálvária teret, az egykor a föld alá rejtett szajrék mellé romok és halottak kerültek. Pest-Buda első kálváriájának, a térnévadónak, ekkor már nyoma sem volt: 1893-ban költöztettek át a Bajza utcai Epreskertbe. A kültelki térről indult Babitsné Tanner Ilonka, gyerekeskedett Radnóti Miklós. A „Kálvária tér vadvirágai”, a térdzoknis, túl nagy vagy túl kicsi nadrágos fiúk sokáig rúgták itt a bőrt. A felújítás óta a foci kiszorult a Kálváriáról, de erre a hétvégére legalább a gombfoci visszatér egy igazi világbajnokkal! Lesznek még koncertek, tértörténeti tablók, nyitott ház és bűntörténeti séta. Ha vannak emlékeid a kálváriatériségről, hozd el: a Budapest100-hétvégén a játszótér mellett kihelyezett emlékgyűjtőpont működik.
Emlékeket, fotókat és történeteket gyűjtenek! (Fotó:
Fortepan / FORTEPAN)
Az egykori főúri városi palota kertje volt már sok minden, 1956-ban például átmenetileg temető. A legenda szerint a
Károlyi kert helyén volt egykor Mátyás vadaskertje. Az első világháború után lett közpark, évtizedekig szabadtéri koncertek kedvelt helyszíne – ezt idézik fel majd a zeneművészetis diákok koncertjei. Pilisi Róza és más éjszakai pillangók nyomát keresve lehet időutazni a Magyar utcai hajdani vigalmi negyedbe, a gyerekek kertmakettet építhetnek és kipróbálható a csatornafedeles ruhafestés , bármit jelentsen is. Kinyit a Henszlmann Imre utca 7., az egyik legmenőbb Károlyi kertre néző erkéllyel.
(Fotó:
Nagy Gyula / FORTEPAN)
A századforduló előtt szabadtéri volt, ma már tető alá került – mindenesetre a piac mindig fontos szerepet játszott a
Klauzál tér életében. A második világháború előtt legendás cselédpiac működött a téren, az egyik legjobb cselédszerző hely a városban: a Keletiből egyenesen ide vezetett a parasztlányok útja. A Budapest100-ra az Idegenforgalmi Szakkönyvtár (Klauzál tér 5.) Klauzál Kalauzt nyom az érdeklődők kezébe, amelyből a nyomozós játék folyamán fény derül a tér és a teret körülvevő házak lakóinak titkaira. Lesz könyvcserebere és olvasósarok, kertbejárás a Kisdiófa Közösségi Kertben és tértörténet a Klauzál13 Könyvesboltban.
(Fotó:
Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.063 / FORTEPAN)
A
Lövölde tér a századforduló előtt. Vajon ott akkor is „
köd ült a zugokban, és fújt a szél a liget felől unottan”? A térnévadó céllövöldét 1890-ben elbontották, a teret megnagyobbították és körben bérpalotákat építettek. A ma is itt álló műemlék, régi villamoskocsikra emlékeztető nyilvános illemhely („zöld villamos”) fontos szerepet kap az idei Budapest100-on. A Város Mindenkié csoport erre a tematikára építette szombati programját Közvécéket Budapestre – Kis dolog is lehet nagy dolog! címmel és lesz kis budapesti kloákatörténet is.
(Fotó:
Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.108 / FORTEPAN)
A szokatlan alakú Markosovszky tér a Ferencvárosi Dohánygyár épületeinek bontását követően, illetve a második világháborúban romba dőlt épületek helyén alakult ki. Nevét az Országos Közegészségügyi Egyesület alapítójáról, Markusovszky Lajos orvosprofesszorról kapta. A Pál utcai fiúk erre jártak iskolába és a grundra, így nem meglepő, hogy a szombati maratoni felolvasást Molnár Ferenc regényéből tartják. Sétával idézik fel a Kultiplex és a Blue Box mozi legérdekesebb sztorijait, a Fortepan és a lakók gyűjtéséből származó fotókat vetítenek. (Fotó:
Nagy Gyula / FORTEPAN)
A Mátyás tér is már többszörös szereplője a Budapest100-nak. A programfüzet rókatündéreket, szívmuzsikusokat, Mándykat és József Attilákat, édes Emmákat, drága Böbéket, tolvajokat, lecsúszottakat és régi-új dzsentriket emleget és Granasztói Pált idéz: „…a Mátyás tér csakugyan olyannak látszott, mintha álmomban látnám, vagy már láttam volna, és azon sem csodálkoznék, ha újból meg sem találnám.” A Műterem Kávézóban téren játszódó filmrészleteket vetítenek, a környék kriminális kanálisába Bezsenyi Tamás vezet be. Letölthető egy app, az
Elveszve a sötétben – Józsefváros rejtett arca, mellyel felfedezhetők a nyolcadik kerület megnyíló házai és terei.
(Fotó:
Homoródy Károly / FORTEPAN)
„
Józsefváros, a legszolidabb”– írta Babits a Mikszáth Kálmán térről és környékéről a harmincas években. Nem volt ez mindig így, az 1820-as években még egészen vadregényes volt itt az élet, a mai Palotanegyedet leginkább botrányfészekként emlegették. A „kis Vatikánban” Budapest100 hétvégén felvonul a Pomázi Tűzoltózenekar, kinyit az egykori Tilos az Á-féle ház és a közeli Lőrinc pap tér 3., a volt kakucsi Liebner-ház. A Lőrinc pap téri spontán ping-pong bajnokságot biztosan sokáig emlegeti majd a józsefvárosi sporttörténet.
(Fotó:
Zsivkov Anita - Koós Árpád / Kocsis András fényképei / FORTEPAN)
Érdkelnek Budapest közterei? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon