Gáspár
14 °C
30 °C

Kamu volt-e Rakonczay eltűnése?

2012.03.26. 11:57 Módosítva: 2012-03-26 13:17:32

Szörnyű emberek a magyarok, de tényleg. Itt van ez a Rakonczay Gábor: egyedül, egy szál lapáttal nekivág az óceánnak, viharba kerül, felborul, megszakad vele a kapcsolat, majd eltűnik, aztán egyszer csak nemhogy épen és egészségesen kerül elő, túlélve a magányt és a Demokratikus Koalíció sajtóközleményeinek több hónapos hiányát, de óriási rekordot is hasít puszta kezes óceánátkelésben. És mi erre egy rakás ember reakciója?

Ünneplik?

Új Jelky András-ozzák?

Túrót.

Óriási nagy kamunak nevezik az egész eltűnéses sztorit, és azon pufognak, hogy a Rakonczay család mekkora ingyenreklámot csinált magának és Fa Nándor hajóépítő műhelyének  ezzel az egésszel.

A Kommentelők Népének legrosszindulatúbb tagjai főként a feleség, Rakonczay Viktória óriási lelkesedéssel, tikkasztó sűrűségben és a legkisebb megrendülés vagy izgalom nélkül előadott tévészerepléseire alapozzák az ízléstelen összeesküvés-elméletet. No, és emellett arra, hogy Rakonczayné hevesen tiltakozott bármiféle mentőakció gondolatára is, azzal a szöveggel, hogy milyen dühös lenne a férje, ha megmentenék. Ez teljesen életszerű, bármelyikünk ezt csinálná, ha kiderülne, hogy a csaja/csávója eltűnt a tenger közepén.

Az a mókás helyzet állt elő, hogy a borzongani vágyó közönség a jelek szerint rég elkönyvelte, hogy Rakonczay Gábor meghalt, ezért a hírfogyasztók nem kis része most csalódott dühvel veszi tudomásul, hogy pompás tragédia és esztelenséggel vádolható feleség helyett most kapott egy nagyon is élő férjet és egy szuperhiggadt, esetleg nagyon rafkós asszonyt.

Az ember tényleg nehezen enged el egy jó kis idiótanős drámát.

Az a helyzet, hogy online újságíróként rengeteg médiatematizálási és -befolyásolási kísérlet alanya vagyok, amennyiben naponta átlag tucatnyi nevetséges PR-marketing-szemetet – korábbi nevén sajtóközleményt – küldenek a címemre.

Emiatt érzékenyebb vagyok az átlagnál a médiahekkelési próbálkozásokra, úgyhogy nekem ez az egész már a feleség első tévés roadshow-zásai idején rohadtul gyanús volt. Amikor megjött a hír a férj szerencsés célbaérkezéséről, ijedten éreztem, hogy egy pillantra csalódott vagyok. Aztán eszembe jutott, hogy mi az utolsó PR-küldemény a mailboxomból, amit fejből fel tudok idézni. Hát az, amelyiknek az a címe, hogy „Beleznay Endre megkívánta a béltisztítást”, és a következő sorokat tartalmazza:

„»Általában egyébként jól működnek a beleim, de szerintem egy belső nagymosás senkinek sem árt. Ráadásul különvonzóvá teszi a dolgot, hogy a béltisztítás közben a rendelő ablakából épp azegyik stadionra látok, így miközben átmosnak, még meccset is nézhetek« – mondja a színész, aki azt tervezi, hogy bejelentkezik a béltisztításra.”

Ez nem kirívó példa, hanem jó erős átlagdarab. És Beleznay Endre beleinek fényében nézve – képzeljék csak el a jelenetet! – igazából tök mindegy, hogy a Rakonczay család direkt kavarta-e meg az álló óceánt, vagy R. Gáborral tényleg megszakadt a kapcsolat. Hiszen még a legdurvább esetet feltételezve is az a helyzet, hogy R. Gábor PR-mutatványként csak átevezte az óceánt egyszál evezővel.

A vérre áhítozó, áldozat nélkül hőbörgő közönséget meg lehet gyalázni, de az a helyzet, hogy Rakonczayné is végig tudatosan nekik játszott, és ha ők nem áhítnák a vért, maga a rakonczays alapsztori nem érdekelte volna a kutyát sem.

Update: Megbuktam összeesküvésből

Tessék, már megint kiderül, hogy a magát lerafkósabbnak képzelő újságíró is csak halvány lenyomata bármelyik olvasónak. Pár perce volt éles ez a cikk, amikor X.Y. máris megírta, mi is történt igazából az óceán közepén:

"A legdurvább esetet feltételezve Szeremley felvette a Kanári szigetektől nem messze, és lerakta 100 km-re Antiguától. Közben ugye nem volt semmilyen kapcsolat, se helyzetmeghatározás, se semmi...

üdv,

X.Y."