Országos Béketanács

2003.03.10. 02:33
Édes pici arany olvasó! Mint az Ön legbelső Hajdú Jánosa, meghajolok egy képzeletbeli műbőr mappával ölemben Ön előtt, hátam mögött hungarocellből faragott díszletvilágtérkép, ez volt a hét, március első hete, határozottan körvonalazódik egy meterológiai tavaszszerűség, ha szabad hábónamártáskodni, mert alighanem ez a fő hír, éjjel kigombolt kabátban lehetett kilépni a kocsmából. Mai témáinkból: Közpénzből nyíratja-e bajuszát Keller László? Hány laptop kell egy kéviselőnek, hogy ki tudjon cserélni egy villanykörtét? Megadóztatják-e az EU-ban a Mönchengladbach-frizurát? Megtámadja-e Észak-Korea Irakot? Hogyan készítsünk atombombát szerencsendióból? Játszik-e a rágólánccal a szadai disznó?

A hét legizmosabb botránya, amely lázban tartja a világsajtót: lelepleződött, hogy egy SZDSZ-es tárca átalakításának tervét ugyanaz a faszi készítette el, aki egyébként az SZDSZ programját írta, tehát hogy a programját próbálná valaki megvalósítani kvázi, ami, ne szégyellősködjünk, mégis skandallum, itt valóban rettenetes visszaélés szaglik. Hogy hatvannégymillió forintos vállakozói díj sok-e vagy kevés, azt nehéz megállapítani, de ha egy olyan nemzetközi hírű profi, mint Ron Werber kétmillió forintból is végig tudja interjúzni és kielemezni a Miniszterelnöki Hivatal működését, akkor egy szaros környezetvédelmi tárca miért kerül harminckétszer többe?

A minisztériumok átszervezésének, az ügyintézésnek, egyáltalán az államigatgatásnak az outsource-olása igen nagyvonalú, figyelemre méltó libertariánus gondolat, és úgy tűnik, igen népszerű: külső cégek írnak törvénytervezeteket, készítenek átszerevezési dokumentációt, és így tovább, már csak az az egyetlen kérdés maradt, hogy mi a büdös francot csinál az államigazgatás maga? Mit tesz az a több ezer hivatalnok, aki minden áldott reggel jelentős közlekedési akadályokat leküzdve eljut munkahelyére? Ha megengednek egy egészen kis semi kis személyes kis élménycsokorból derivált izét: soha ennyi újságíró kolléga nem dolgozott még az államnak, mint mostan, szerintem. Minden második ismerős valami költségvetési intézménynél vagy egyenesen minisztériumnál landol, tényleg kezdünk úgy kinézni, mint valami Kabos Gyula-film, havi kétszáz pengő fixszel emberkedik a huszonegyedik századik ruller magyar újságírója, az állam emlőin piheg a szakma jelentős hányada, sokmilliárdért.

Eközben a politikacsináló műhelyből szorgos munka zaja hallatszik, hatásos, minden fideszes ellen bevethető replikát hegeszt éppen a frappáns válaszok mestere: "ne ugassá., baze, tik sokkal többet loptatok, hát hol van a Medgyessy faterjának bányája, egyrészről, másrészről meg majd akkor szóljá', ha a Werbernek ki lett utalványozva fél Budakalász..." 2006-ig ez a duma ki is tart, mint ahogy 1998 és 2002 között is kitartott valami hasonló.

Beírhatják majd a képviselők a frissen kapott csúcslaptopba, amiben DVD-lejátszó is lesz, hiszen a DVD-lejátszó kulcsszerepet játszik (le) a parlamenti munkában, például a harcászati repülőerők fejlesztéséről szóló 102/2001. (XII. 21.) számú országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája le sem folyhatna anélkül, hogy a képviselői laptop DVD-jén ne pörögne le a Minden lében két anál című erotikus művészfilm.

Befejezésül pedig szeretném megjegyezni, hogy Szaddam Huszein egy galamblelkű cukipofa, tessék őt békén hagyni a pénzéhes, szemét amerikai despotáknak, különben nem leszek hajlandó senkivel közösülni, mi több, nem fogyasztok több amerikai rágógumit, és hétvégente ultrahülye John Lennon-számokat gajdolok fejhangon a békéről a felvonuló rendőri erőknek. Egyemberként ölel mindenkit és atomfegyvermentes nőnapot kíván: az Országos Béketanács.