Miért építenek Prágában a marslakóknak könyvtárat?

Emeljük fel tekintetünket a köldökünkről, és nézzünk körül például Csehországban. Nem, sajnos nem most jöttem vissza Prágából egy hosszú hétvége után. Csak olyan furcsa híreket hallani a csehekről.

Egy cseh férfi megmászta például a Mount Everestet. Néhány nappal megelőzte a magyar csúcshódítót. Ő volt a tizedik cseh, aki lenézhetett egy pár percig a világra. Mi a másodiknál tartunk. (Pontosabban a harmadiknál. Ha már az űrturistáknál sem az állampolgárság számít. Egy felvidéki magyar, Demján Zoltán 1984-ben már feljutott az Everestre, egy csehszlovák expedícióval.) A mi cseh emberünk, Pavel Bém foglalkozása prágai főpolgármester. És míg Erőss Zsolt 2002-ben magas állami kitüntetést kapott, Bém teljesítményéről Vaclav Klaus államfő azt jegyezte meg: el sem tudja képzelni, hogyan maradhatott távol a munkahelyétől két hónapig.

És tényleg, több tíz métert is haladt Boros és Bochkor, amíg Bém túrázott a Mount Everesten. Rendben, nem korrekt összehasonlítani a lakosságra és területre is kisebb Prágát Közép-Európa metropolisával, de ennek előrebocsátásával azért álljanak itt a számok. Prágában három metróvonal van, azt toldozgatják-foldozgatják, például külvárosokba vezetik ki a végállomásokat, na nem a föld alatt, hanem fölött, egy hosszú csőben. A prágai összmetróvonal 54 kilométer hosszú, 51 állomással. A mi hálózatunk 31 kilométer hosszú, ugyanennyi állomással. Prágában 1990 óta 14 állomás épült és 17,8 kilométerrel hosszabb a vonal. Nálunk dolgoznak. Akkor sem előzzük meg őket, ha valamikor elkészül teljes szakaszában a négyes metró. Egy 2008-ban már működő állomás látványtervei ott így néznek ki.

Persze építkezés ott sincs botrány nélkül. Nem a metró körül áll a bál, hanem egy Polipnak becézett, leginkább Hobbitfalvára emlékeztető épület körül, ami az új nemzeti könyvtárat rejti majd magában. Legalábbis a pályázaton már győzött Jan Kaplický terve, de a vesztesek háborognak, az alpinizmus iránt kevéssé toleráns Klaus elnök pedig megjegyezte: csak a testén keresztül épülhet meg a marslakók fogadására is alkalmasnak tűnő épület. A konzervatív politikusnak talán érdemes lenne megismerkednie a 2010-es európai kulturális főváros, Pécs könyvtárának terveivel. Nem beszélve a Nemzeti Színházról. Ön meg addig nézze meg, mit műveltek cseh művészek Budapest egyik büszkeségével, a Boráros téri aluljáróval.

Amúgy a héten Csehország egy Bajnokok Ligája-győztest is ünnepelhetett. Jankulovksi nyert a Milannal. Nem ő az első cseh BL-győztes labdarúgó, két éve például ketten is játszottak a győztes Liverpoolban, Baros és Smicer. A BL-ben mi rekordmagasságban jártunk idén, Fehér Csaba negyeddöntős volt a PSV Eindhovennel. Nézzünk talán más sportágakat. Hagyjuk a hokit, mégha minden tiszteletem is a magyar jégkorongozóké, de azért beszédes adat, hogy Csehországban 152 fedett jégcsarnok van, nálunk 13, abból is az egyiket bezárás fenyegeti. Odaát 87 ezer igazolt hokis van, itthon összesen 1672. Csehországban majdnem ennyi nő kergeti a pakkot (1579).

Lépjünk tovább, legyen inkább a nagy pénzeket szintén megmozgató tenisz. Elmúlt a cseh aranykor, a Lendl–Navratilova-korszak. Egy magyar lány, Szávay Ágnes – aki juniorban nyert a Roland Garroson 2005-ben – megérkezett a világranglista TOP 100-nak a küszöbére, és még csak 18 éves. Van ugyan egy cseh lány az első tízben, Nicole Vaidisova, de ő például soha nem nyert ifi Roland Garrost. Igaz, 2004-től a profik között játszik, a harmadik WTA-versenyét meg is nyerte (Steffi Grafnak ehhez 26 verseny kellett), az első évében két tornagyőzelemmel zárt. Ja, és fél évvel fiatalabb Szávaynál. A férfiaknál a legjobb cseh 12. A legjobb magyart nem írom ide, nem akarom megalázni.

Hogy ezekben a sportágakban hagyományosan erősek a csehek? Ezek a világ legnépszerűbb sportjai közé tartoznak. Próbáltam megkeresni, hogy hányadikok a csehek vízilabdában, de nem találtam világranglistát. Mert tudjuk, hogy vízilabdában mi vagyunk a legjobbak, akárki mögött is végzünk éppen a második helyen.

Talmácsi Gáborról viszont egy rossz szavunk nem lehet. Egy nemzetközileg is nagy figyelmet kiváltó sorozatban, a gyorsasági motorosok 125 köbcentis versenyében a második. Nagyon szép eredmény. Az első Pesek, Csehországból. És ha már technikai sportok. Mit érdemel az az ország, akinek az első Forma–1-es pilótája Baumgartner Zsolt volt? Szerencsére volt már előtte közép-európai versenyző, Tomas Enge, Csehországból. Ő az eredményeivel hívta fel magára a figyelmet, a Forma–3000-es sorozatban a második helyen állt, amikor Prost lehetőséget adott neki három futamra. A következő évben megnyerte a Forma–3000-es sorozatot, de aztán lebukott könnyűdrogfogyasztáson. Na hol? A Hungaroringen.

De szintén eheti hír Csehországból, hogy az Oscar-díjas Kolja rendezőjének, Jan Sveráknak az új filmjét március 8-a óta majdnem egymillióan látták az ottani mozikban. A legnézettebb magyar film, becslések szerint a Miniszter félrelép, 662 ezer nézővel. Nem két hónap alatt nézték meg ennyien. Amúgy egy kis színes: a cseh filmszemlére csak olyan filmek kerülhetnek be, amelyeket már bemutattak mozik. Azaz nem fordulhat elő, hogy az utolsó pillanatban összevágott vagy félig kész filmeket mutatnak be, amelyeket aztán valamikor lead az m2 éjjel fél egykor.

És ha már film. Miért van az, hogy a cannes-i fesztiválon az Ocean's sorozat, nem tudom, hányadik részének bemutatóján egy cseh modellt, bizonyos Petra Nemcovát többet fotózták, mint Brad Pittet és George Clooneyt. Hogy cseh topmodellből ideírok néhányat, Eva Herzigova, Helena Houdová, Paulina Porizkova, Karolina Kurkova, ehhez képest magyarból egyet tudok – akit na, hogy hívnak? –, Cseh Annamária? Hagyjuk már azt, hogy a lányaink szépek. Azok. De miért csak pornó-Oscart kapnak?

Tudjuk, onnan ismerni meg a magyarokat, hogy bárki után képesek bemenni a forgóajtón. Aztán csak forognak, forognak, mert kurvára nem találják a kijáratot, és mindezt nagyon szórakoztató kívülről látni. Főleg a cseheknek, akik már régen nem velünk versenyeznek. Sörivásban régóta verik a világot, fejenként évi 164 literrel. Közép-Európában a cseh átlagbér a legmagasabb, ez mondjuk még nem versenyképes a nyugat-európai fizetésekkel, bár nagy lépésekkel haladnak. A havi bruttó átlagbér tavaly először emelkedett 20 ezer korona fölé, idén már 21 ezer fölé várják (190 ezer forint körüli), 2010-re pedig meghaladhatja a 25 ezret. Eddig ezt szerény inflációval sikerült tartani.

A cseh GDP már meghaladja Portugáliáét. Várhatóan 2013-ra pedig elérhetik az unió átlagát. És nem csak azért, mert Románia és Bulgária csatlakozásával az átlag alacsonyabban lesz. A cseh gazdaság 6,1 százalékos növekedést produkált tavaly és tavalyelőtt is. Persze, tudjuk, a csehek szerencsésebbek, mert a monarchia ipari központja volt, meg mondjuk úgy tudtak kiugrani világháborúkból, hogy győztesnek tűnjenek, és ami nem jó háborúban, az jó békében, vagyis közel van Németország. Csakhogy, 2002-ben még mindössze 1,9 százalékkal bővült a gazdaság, ezután nőtt ütemesen. Mi ekkor már lefelé tartottunk.

Igaz, most érte egy drámai hír őket: némi megtorpanásra számítanak elemzők a GDP emelkedésben, 5-5,5 százalékra a következő két évben (az OECD előrejelzései szerint a magyar gazdaság bővülése 2,5 százalék lesz idén, 3,1 jövőre).

A kárörvendőknek jó hír, hogy a cseh kormány is megszorításokra készül. Mégpedig a mienknél durvábbakra. Pedig a gazdaság helyzete most olyan, amilyenné mi szeretnénk tenni a kiigazítások után.

A cseh államháztartás hiánya felszaladhat egészen négy százalékig is (nálunk 6,7 százalékra számít az OECD). A kisebb borulás oka, hogy a kormány január elsején beváltotta a választási ígéreteit. A duplájára emelték például a családi pótlékot, gyermekenként havi 7582 koronára (66 394 forint), ez a gyermekek négyéves koráig jár. A költekezés miatt előbb elhalasztották a konvergenicaprogramot egy évvel. És itt jön egy, a magyar politikai életen legeltetett szem számára váratlan fordulat: hogy ne szaladjon el a szekér, alig a száz nap letelte után elkészítették a megszorítások tervét, amit a kormány a héten jóvá is hagyott.

Nem akármiről van szó. Jövőre az egészségügyben bevezetik a harminckoronás, azaz nagyjából háromszáz forintos vizit- és receptdíjat. Lesz kórházi napidíj, és fizetni kell majd a mentőszolgáltatásért is, ez alkalmanként kilencven koronás tétel. Az orvosnál a gyerekek és a nyugdíjasok sem menetesülnek a díjak alól, hiába tiltakoztak a koalícióban ülő kereszténydemokraták. Megkurtítják a szociális juttatásokat is, a felemelt családi pótlék miatt csökken a szülési pótlék, és szűkül a gyermekgondozási segély is.

Ami eltér a magyar pénzbehajtástól: hozzányúlnának az adószabályokhoz is. A jelenleg négykulcsos, progresszív személyi jövedelemadót 15 százalékon egységesítenék. (Az úgynevezett szuperbruttó bérnek köszönhetően a 15 százalékos adó a normális bruttó bérhez képest körülbelül 20-22 százaléknak felelne meg.) Eltörölnék a magyar jobboldal által favorizált, ott meglévő és közkedvelt családi adózást is. És egy további változtatás: a társasági adó a jelenlegi 24 százalékról 2010-ig 19 százalékra csökkenne.

A múlt szerdán még nem volt napirenden, de az április elején ismertetett tervek között szerepel a kedvezményes, ötszázalékos áfa felemelése kilenc százalékra (ez elsősorban az élelmiszerek és a gyógyszerek áremelését érint), a nyugdíjkorhatárt 65 évre emelnék, a betegség első három napján nem lenne táppénz, a közalkalmazottak számát 2010-ig évente 3 százalékkal csökkentenék, bérük évente legföljebb 1,5 százalékkal emelkedhet. Horn Gyula régi álmát, az ingatlanadót azért nem vezetik be most, mert már régen megtették, Szlovákiához és Lengyelországhoz hasonlóan. Nálunk a PM ugyan sokadszorra is tervezte a bevezetését 2008-tól, Gyucsány a szocialista frakcióval való találkozója után viszont már azt mondta, hogy nem is biztos, hogy most szükség van rá.

Azzal persze felmenthetjük magunkat, hogy idehaza lebénítja egymást a két nagy politikai erő. A tavaly nyári választásokon Csehországban 100-100 mandátumot kapott a jobb és a baloldal. Fél évig nem tudtak kormányt alakítani, csak januárban sikerült. A még áprilisban bejelentett reformtervek miatt egy hónap alatt eltűnt a kormánykoalíció 17 százalékos előnye (érdekes ország ebben is: van zöldpártjuk és egy erős, most 13 százalékon álló kommunista pártjuk). A reformokat pedig most úgy terjesztik be, hogy nincs többsége a kormánykoalíciónak. Állandó hivatkozásunk, Václav Klaus cseh államfő "helyes irányba" tett lépésnek minősítette a kormány reformterveit. Megjegyezte, hogy személyesen a még határozottabb intézkedések híve, és ha a parlament a javaslatokat jóváhagyja, ő azokat vita nélkül aláírja. Ez azért nem biztos, hogy sima lesz. Ugyanakkor ha nem mennek át a tervek, a kormányfő lemond.

Talán ezek után nincs mit csodálkozni azon a pénteki híren, hogyan a brit Euromoney Kelet-Közép-Európa legjobban vezetett cégének választotta a Cseh Energetikai Műveket. Az indoklásban a CEZ-cégcsoport stratégiáját és átlátható működését emelték ki. A CEZ-ről tudni kell, hogy 66,7 százalékos állami tulajdonban van. Ez csökkenhet, mert a kormány a közelmúltban úgy döntött, hogy eladja a részvények 7 százalékát. Az ezért remélt mintegy 30-35 milliárd koronát a költségvetési hiány csökkentésére kívánja felhasználni. A CEZ ötmilliárd euróért akart bevásárolni a térségben, ám végül inkább erőműépítésekbe kezdett, mert több országban a kormányok lassítják vagy teljesen leállították az energiaszektor privatizálását. És ez a cég lesz a Magyar Villamos Művek vetélytársa. Nem a külföldi terjeszkedésben. Itthon. Magyarországon a ČEZ tavaly nyáron jelent meg, középtávon kétszámjegyű részesedést szeretne elérni a liberalizált villanyáram-piacon.

Persze van még remény. A múlt héten tartottak egy protokolláris találkozót Brünnben, a közép-európai államfők részvételével. Két tiltakozást is szerveztek, az egyiket az amerikai rakétaelhárítási rendszer Prágától nem messze tervezett radarja ellen. A másikat pedig az önálló morva nemzet elismeréséért.