Mária
-6 °C
-2 °C

Válságban a botrányipar

2004.02.09. 08:11
Miközben a hét elején a fél világ Janet Jackson mellmutogatós műbalhéján sopánkodott, aminek következtében ezentúl végre cenzúrázni fogják többek között az Oscar-gálát és a Vészhelyzetet is, a prosperáló üzletmenet felett örvendező sajtómunkás csak azon csodálkozik, hogy a botránybiznisz fősodrában még mindig ezek az agyonkoptatott ötletek generálnak rekordnézettségeket a régi és az új médiumokban egyaránt, miközben sokkal, de sokkal kifinomultabb produkciók múlnak el szinte visszhangtalanul. A Super Bowl múlt vasárnapi döntője alatt zajlott például a norvég Gorgoroth metálzenekar botrányos krakkói koncertje is, de a Music Television, melynek neve egykor az audiovizuális progresszió szinonimája volt, mégis a Jackson-Timberlake duó szánalmas operettprovokációját tartotta érdemesnek arra, hogy főműsoridőben tiltott látvánnyal reklámozza magát.

Sátánista metálzenét és látványvilágot magas színvonalon
De mi történt Krakkóban? Ha hihetünk a Gorgoroth-koncertről beszámoló sajtóorgánumoknak, a sátánista metálzenekar koncertfelvételére február elsején, a lengyel köztelevízió egyik stúdiójában került sor, ám a show dizájnja még a katowiczei Metal Mind Productions menedzsereinek közvetítésével korábban már a Cannibal Corpse és az Anathema koncertfelvételénél is közreműködő tévéstábot is sokkolta. A színpadon felállított kereszteken meztelen nők és férfiak lógtak birkavérrel leöntve, egyikük a produkció közben el is ájult a fejére húzott fekete zsák miatt fellépett oxigénhiánytól. A zombikülsejű zenészek a börtönviselt énekessel az élen a fizető közönségtől szögesdrótakadállyal, és több tucat karóhegyre tűzött birkafejjel elválasztva adták elő infernális, kereszténygyalázó muzsikájukat a katolikus Lengyelország szívében, a regnáló római pápa egykori püspöki székhelyén.

Lokálisan azért itt sem maradt el a botrány: a rendőrség lefoglalta a zenekar tulajdonát képező felvételeket, és mivel "a vallásos érzület megsértéséért" Lengyelországban akár két évi börtönbüntetés is kiszabható, könnyen lehet hogy a súlyos testi sértésért hazájában korábban már elítélt, megrögzött sátánista zenekarvezető - művésznevén Gaahl - megint ülni fog. A show producerei viszont azzal védekeznek, hogy a háromszáz néző egyike sem panaszkodott "vallási érzületei megsértése" miatt, pontosan azt kapták amire befizettek, sátánista metálzenét és látványvilágot magas színvonalon. A statiszták jó pénzt kaptak azért, hogy birkavéresen, bezsákolt fejjel lógjanak a kereszteken, a felvételt pedig senki nem tekintheti meg szándékolatlanul, DVD-n terjesztették volna a feketemetál-szubkultúra rajongói körében.

Botrányok nélkül a cenzúrabizniszben is recesszió várható
A nemzetközi példákat áttekintve be kell látnunk, hogy a magyar botránybiznisz talán még az amerikainál is mélyebb válságba került. Amiket itt nekünk botrányként marketingelnek bizonyos gazdasági és politikai erők, lejárt szavatosságú, gyenge minőségű, mindenféle innovációt nélkülöző termékek, melyek sehol másutt nem lennének piacképesek. Ez a mélyrepülés érhető tetten az egy kaptafára készülő, dögunalmas televíziós valóságsókban, a magyar bulvárlapok lejárt szavatosságú popsztárok magánéletének megkonstruálására, majd kiteregetésére bazírozó üzletpolitikájában csakúgy, mint abban a kutyakomédiában ami most már hónapok óta folyik a Tilos Rádió körül.

Ez utóbbi esetben az is különösen szembetűnő, hogy mintha a cenzor szerepében fellépő piaci erők az üzletág alapszabályaival sem lennének tisztában: ha ugyanis tényleg sikerül a stabil partnernek bizonyult, bár nem gorgorothi színvonalon, de megbízhatóan keresztényellenes rádiót betiltatniuk, majd ők is csak az anonim internetes vitafórumokban kajtathatnak muníció után, mint a kritikán aluli konkurencia.

Pedig rendesen kitalált, fajsúlyos botrányok nélkül a cenzúrabizniszben is recesszió várható! Milyen indokkal fog rengeteg közpénzből a manipulált döntéseiről elhíresült ORTT után internetmédiát kordában tartó hatóságot létesíteni az a politikai elit, amelyik a kelleténél korábban betiltatja a Matula Magazint? Amelyik jobb híján beszélgetőfórumokban kutat törvénysértések után? Amelyik tétlenül nézi, hogy az internetes tartalomszolgáltatók öncenzúra-testületet gründolnak, elhappolva az állam elől a gyorsan növekvő tartalomszabályozási piacot? Hogy fog közbeszédet tematizálni a választások előtt, ha addigra már nem lesz mi ellen tiltakozni, nem lesz kit pellengérre állítani, mert a magyar média legeldugottabb szegmense is korrektebb lesz politikailag, mint a minden eddiginél prűdebb amerikai? Ki lesz kíváncsi erre a médiára a pártok sajtófigyelőin kívül?