Terror és forradalom

Egy huszonöt-harminc év körüli férfi egy kivilágítatlan lovasfogatot hajt Karcag környékén, és amikor a közelébe ér egy teherautó, a nála lévő hosszú bottal bezúzza a járművek szélvédőjét, majd nyomtalanul eltűnik a sötétben - adta hírül a HavariaPress múlt kedden, szelíden megelőlegezve a világ- és belpolitikai fejleményeket. Washingtonban kisvártatva elhunyt az ámokfutó orvlövész tizedik áldozata, Moszkvában pedig a sokadik terepszemlét tartották morózus kaukázusi férfiak egy kultúrházból átalakított musicalszínház előtt. Nagypolitikai szembenállás, össznépi háborúk helyett jól-rosszul felfegyverzett lúzerek mindenfele: ők a huszonegyedik század hősei, valós vagy mondvacsinált sérelmekért vesznek elégtételt az arctalan ellenség helyett védtelen civileken.

Feketén-fehéren kettéosztja az országot ideológiai alapon, hamis prófétaként tovább hergelve maradék rajongótáborát

Egyébként éppen ezt teszi Orbán Viktor exminiszterelnök is, amikor új honfoglalásról vizionál és feketén-fehéren kettéosztja az országot ideológiai alapon, hamis prófétaként tovább hergelve maradék rajongótáborát. Az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából elmondott beszédében arcátlan párhuzamot von a forradalmárok és saját teljesítménye között, miközben minden második mondatában sejteti: a magyar választók többségének akaratából ma, 2002-ben kormányzó koalíció a forradalmat eltipró idegen erők velejéig gonosz cinkosa. Ez bizony vegytiszta terrorista érveléstechnika: a különbség csak annyi, hogy míg a csecsenek hazáját a mai napig megszállva tartja az orosz hadsereg, Magyarország tizenkét éve független és szabad. Míg a palesztinok valóban elnyomás alatt élnek Izrael területén, itt minálunk - a lehetőségekhez képest, legalább politikai alapon - mindenkinek többé-kevésbé egyenlő esély adatik.

Újságíróként mindig nehezemre esik a kormányoldallal egyetérteni, de a szabadon választott országgyűlést, a jogállamiság játékszabályait kormányzása alatt és bukása óta is látványosan negligáló Orbán attitűdje éppen az 56-os forradalom - és a korábbi szabadságharcok - legfőbb célkitűzéseit veszi semmibe: a saját pillanatnyi irányvonalának morális felsőbbrendűségét hangoztató úgynevezett értékelvűsége a személyi kultusszal, a 301-es parcellában koszorút tépdeső polgári körösök értelmetlen és ésszerűtlen agresszivitása pedig a sokat ostorozott bolsevik mentalitással - sőt: az al-kaidás, dzsihádos buszmegállórobbantgatással - rokonítható. Nemhogy a társadalom többségének támogatására nem számíthat, de nem is szimpatikus: szellemi orvlövészkedés, érzelmi manipuláció, olcsó bűvészmutatvány csupán, ami csak arra jó, hogy kihozza a lúzerből az állatot.

Szellemi orvlövészkedés, érzelmi manipuláció, olcsó bűvészmutatvány csupán, ami csak arra jó, hogy kihozza a lúzerből az állatot

Én nem kedvelem az opportunista politikusokat, és megvan a véleményem a posztkádári elitről, és a szabaddemokrata alternatíváról is: a frissek híján régi sebekből alvadt vért nyaló vámpír-népvezért azonban nem tartom alkalmasnak arra, hogy az egységes jobboldal - egyébként: szükségszerű - létrehozásával egészséges, demokratikus versenyhelyzetbe hozza ezt a magát átmentett elitet. Másokat kell keresnünk erre a feladatra, ami újabb sok év vajúdást jelent, és ezzel az Orbán nevével fémjelzett Fidesz éppen azoknak tette a legnagyobb szolgálatot, akik ellen oly lendületes pátosszal prédikál. Aki pedig ezt még mindig, két elveszített választás után sem értette meg, nem méltó arra, hogy még egy esélyt kínáljon számára a történelem.