Ossz pénzt és uralkodj

2003.03.02. 13:12
Megoldódni látszik az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Matáv-csoporton kívüli internetszolgáltatók konfliktusa, amely a márciusi 25 százalékos internetár-csökkentés ügyében a Matávval kötött különmegállapodás miatt robbant ki két héttel ezelőtt. A február 18-án bejelentett IHM-Matáv paktum alapján csak a Matáv internetszolgáltató leányvállalata, az Axelero tudta volna márciustól csökkenteni árait, hiszen a többieknek nyújtott 25 százalékos "árrésbe" az internetezés telefondíjából eddig is járó 13 százalékot és a díjbeszedés kockázatát is belekalkulálta a vitatott megállapodás.

A tiltakozó alternatívok a múlt pénteken végül olyan elvi megállapodásra jutottak a minisztériummal, amely számukra is lehetővé teszi a miniszterelnöki ígéret megvalósítását: a költségvetés 13 százalékkal támogatja a 15, 40 és 100 órás csomagjaikat, a Matáv pedig átvállalja a díjbeszedés kockázatát - elvileg tehát ismét az Axeleróval azonos feltételek mellett versenyezhetnek majd a lakossági internetpiacért. Márciustól tehát feltehetőleg a nem Matáv-tulajdonú internetszolgáltatók is árat csökkentenek: a kormányzat, egy vaskos botrány árán ugyan, de betartotta ígéretét, látszólag minden rendben van.

Az állam közpénzt tömköd a szolgáltatók zsebébe csak azért, hogy azok szíveskedjenek megvalósítani átgondolatlan ígéreteit
De csak látszólag. Az árcsökkenést ugyanis nem a piaci szereplők versenye kényszerítette ki, hanem gyakorlatilag az állam finanszírozza, méghozzá közpénzből, vagyis az adó formájában beszedett forintjainkat fordítja az "Európa-terv" keretében piaci szereplők támogatására, amit nehéz lenne Európa-konform megoldásnak nevezni: az EU-ban ugyanis a távközlési liberalizáció, a piaci verseny hatására csökkentek az internetárak jóval a minálunk márciustól várható szint alá, nem pedig azért, mert az állam közpénzt tömköd a szolgáltatók zsebébe csak azért, hogy azok szíveskedjenek megvalósítani átgondolatlan ígéreteit.

Az internetár csökkentésére Európában elég volt a következetes szabadpiaci szabályozás. Magyarországon 2001 után idén másodszor költenek félmilliárd forint nagyságrendű összeget egy működőképes hírközlési törvény megíratására, méghozzá külső cégekkel, mert az államnak nincs hozzá elég esze - de egyelőre a siker legcsekélyebb jele sem mutatkozik.

Pedig a dolog nem is volna olyan rettenetesen bonyolult: internetügyben első lépésként elegendő volna a díjmegosztási rendeletet az EU-s "legjobb gyakorlat" irányába módosítani, ami körülbelül az, hogy az internetszolgáltatók a csúcsidőn kívüli telefontarifa 40-50 százalékát kapnák meg a jelenlegi, még a Fidesz-kormány által megállapított 10 - csúcsidőben 30 - százalékkal szemben. Kovács Kálmán informatikaminiszter közvetlenül kinevezése után, 2002 májusában a Magyar Narancsnak nyilatkozva "gyors rendeleti változtatást" ígért, ami persze elmaradt, most legkorábban 2004 elejére várható az új, versenybarátnak ígért hírközlési törvény, amely elfogadásának parlamenti szakaszában az előző, elfuserált verzióhoz hasonlóan áldozatul eshet lobbiérdekeknek.

Az említett interjúban internetügyben ígért még az új miniszter "jogszabályokkal kikényszerített átalánydíjakat" is, és azzal vádolta a Fideszt, hogy a hírközlési törvénnyel "és főként az azóta született rendeletekkel bebetonozta a jelenlegi szolgáltatók helyzetét". Ezután pedig mit csinált a Fidesz által elkövetett hibákat oly pontosan enumeráló új miniszter? A kormányváltás idején megszüntetett Matáv-internetkedvezményt kompenzálandó állami támogatást adott a telefonszolgáltatóknak az internetár szinten tartására, méghozzá egy olyan konstrukció keretében, ami tavaly látványosat bukott: a csekély érdeklődés miatt nem sikerült elkölteni a programra szánt összeget. A múlt pénteki megállapodás ugyanebben a konstrukcióban nyújt állami támogatást a telefontársaságok után most már az internetszolgáltatóknak is.

Ha az IHM valóban önálló akarattal és vízióval rendelkező szervezet volna, a MEH aligha verhette volna át versenyellenes javaslatát
A minisztérium tehát ész helyett közpénzt oszt, és így uralkodik az egyre kínosabb helyzeten - az IHM-Matáv paktum ügyében pedig az sem ad felmentést neki, hogy értesülésünk szerint nem ő, hanem Draskovics Tibor, a miniszterelnök kabinetfőnöke és Kiss Elemér azóta menesztett kancelláriaminiszter pacsizta le Straub Elek Matáv-vezérrel a különmegállapodást. Ha az IHM valóban önálló akarattal és vízióval rendelkező szervezet volna, a MEH aligha verhette volna át versenyellenes javaslatát, és mivel Kovács Kálmánt a távközlési monopólium lebontását zászlajukra tűző szabaddemokraták delegálták a kormányba, valamiféle rosszul értelmezett pártfegyelem sem kényszeríthette volna a minisztert a megállapodás aláírására.

Kovács mégis aláírt, majd a botrány kipattanása után az adófizetők pénzéből korrigált: kielégítette a hátrányosan érintett internetszolgáltatók igényeit is - a semlegesség jegyében azonban ezt a támogatást az Axelerónak is fel kellett ajánlania, amivel az minden bizonnyal élni fog, így az a tökéletesen abszurd helyzet áll elő, hogy egy elképesztően nyereséges, a távközlési verseny beindulását minden lehetséges eszközzel akadályozó monopólium az európai átlagnál drágább internethívások telefondíjára és internetdíjára is állami támogatást zsebelhet be.

...nem erről volt szó, nem ezt ígérték, nem erre kaptak mandátumot!
Azt csak találgatni tudjuk, hogy ebből mi sül ki, de mivel az Index - a gyakori vélekedéssel ellentétben - nem a most megtámogatott alternatív telefontársaságok és internetszolgáltatók, hanem a felhasználók és az adófizetők érdekeit képviselné a maga módján, és ahogy korábban is tette, kiáll a tisztességes, szabad távközlési piaci verseny mellett, szeretnénk figyelmeztetni az értő közönséget és a tisztelt kormányzatot, hogy nem erről volt szó, nem ezt ígérték, nem erre kaptak mandátumot!