Ilona
16 °C
33 °C

Éljen és virágozzék a kopipészt!

2007.06.04. 08:44

Rendes, klasszikus plágiumot akkor követtem el először, amikor a nyolcvanas évek végén tudományos szocializmusból Kudelka Károly évfolyamtársam dolgozatát adtam le ahelyett, hogy sajátot írtam volna. Bocs, én így lázadtam a tudományos szocializmus ellen. Kudelka Károlyt még a katonaság alatt ismertem meg Kudelka honvéd néven, és bár nyúl volt, tehát híradósként egy kicsit lenéztem, ez nem akadályozott meg abban, hogy később, amikor egy iskolapadba sodort minket a sors, és megtudtam róla, hogy ő valójában Károly, jó szívvel kölcsön vegyem Machiavelli A fejedelem című művéről készített év végi dolgozatát.

Kettest kapni egy ilyen kitűnő dolgozatra. Ráadásul ugyanattól a tanártól.

Sajnos az eredeti műbe, amelyre az előző évben Kudelka kettest kapott, a tudományos szocializmus oktatója itt-ott csúnyán belefirkált, és mivel nem akartam, hogy felismerje saját kézírását, újra kellett gépelnem az egészet. Igen, írógéppel, két ujjal. A tudomány iránti alázat jegyében a dolgozat forrásjegyzékébe beleírtam, hogy "Kudelka Károly kiadatlan tanulmánya", leadtam, kaptam rá egy ötöst, és hetekig röhögtem a Kudelkán, hogy milyen balfasz. Kettest kapni egy ilyen kitűnő dolgozatra. Ráadásul ugyanattól a tanártól.

Ma, a vízhűtéses processzorok és multiplayer deathmatchek korában mindez már nem történhetne meg. Erre akkor döbbentem rá, amikor tanárként, tehát immár a bunkó másik végén, azt a feladatot adtam tanítványaimnak, hogy írjanak kritikát egy tetszőleges magyar nyelvű webszájtról, különös tekintettel a tartalmi és dizájnelemekre, a struktúrára, a navigációra és ergonómiára. Meglepődve tapasztaltam, hogy a huszonhárom diák közül huszonkettő az - időközben sajnos megszűnt - anyadkinnya.hu-t választotta dolgozata tárgyául. A huszonharmadik versenyző ugyanennek az oldalnak a kiprintelt forráskódját adta be; amikor kérdőre vontam, arra hivatkozott, hogy nem értette pontosan a feladatot. Ő kettest kapott.

A többi huszonkét dolgozat szóról szóra ugyanazt tartalmazta. Minden egyes szerző megdicsérte az anyadkinnya.hu letisztult dizájnját, különös tekintettel a színválasztásra, felhívta a figyelmet néhány törött linkre, majd azzal zárta sorait: "Összességében véve elmondhatjuk, hogy az anyadkinnya.hu mind külalakját, mind tartalmát tekintve megfelel az internet által támasztott követelményeknek."

Bekopizta Wordbe, aztán kinyomtatta huszonhárom példányban. Na, ő kapott végül ötöst.

Briliáns konklúzió, örvendeztem. Nyilvánvaló volt, hogy a csoportból huszonegyen négyest érdemelnek; már csak az érdekelt, hogy kinek adjak ötöst; ki az ősforrás, ki a csoport Kudelkája, akiről az összes többi másolta a sajátját. Hát ősforrás, az köztük nem volt. Mint azt rövid Google-özés után kiderítettem, egyvalaki rájött, hogy az anyadkinnya.hu kritikája fent van a puska.hu-n, vagy a Sulineten, vagy már nem is tudom, hol, bekopizta Wordbe, aztán kinyomtatta huszonhárom példányban. Na, ő kapott végül ötöst.

Mert, gondoltam én, az a tanár, aki még ahhoz is hülye, hogy kitaláljon egy rendes feladatot, ne a hallgatókat büntesse, csak mert élelmesek. Az a tanár, aki évről évre diákok százaival írat dolgozatot ugyanarról a témáról, ne csodálkozzon, ha átbasszák, és utána főleg ne keménykedjen.

De ma már ez sem történhetne meg. A múlt hét figyelemre méltó, címlapos híre, hogy "Dolgozik a plágiumkereső kopó", vagyis hogy a Sztaki a tanárok védelmében olyan szolgáltatást indított, amely főleg amerikai minták nyomán most már magyar nyelven is segít lebuktatni a szemtelen kopipésztelőket.

"A plágiumok leginkább az oktatás területén terjednek, azon belül is kiemelten a felsőoktatási szférában"- olvasható a KOPI Online Plágiumkereső és Információs Portálon. "Ezen a területen egyre nagyobb számban jelennek meg a digitális forrásokból összeállított (összeollózott) dolgozatok, diplomamunkák, cikkek, illetve publikációk. Az ilyen típusú visszaélések erősen rontják az intézmények hírnevét és az onnét kikerült diplomások értékét a piacon."

A tudományos szocializmus halott, Machiavelli halott. Éljen és virágozzék a digitális kultúra!

Nem. Az intézmények hírnevét azok a tanárok rontják, akik még mindig képesek évről évre ugyanazt a dolgozatot megíratni, és akik tartalomtól függetlenül, szemmértékre vagy egyéb tudományos módszerekkel, például a Gauss-görbe vagy a tudományos szocializmus tételeinek alapján osztályozzák az innen-onnan kopipésztelt dolgozatokat, diplomamunkákat, sokszor anélkül, hogy elolvasnák őket. Aztán az intézmények hírnevét maguk az intézmények rontják, azzal, hogy képesek elfogadni olyan tantervet, amelyben a számonkérés egyendolgozatok megíratásában nyilvánul meg; azok az intézmények, amelyekből az ablakon csordulnak ki a fejkvóta miatt felvett hallgatók, miközben tanár már nem jut rájuk; azok az intézmények, amelyek úgy ontják magukból a friss végzősöket, hogy még mindig múlt századi módszerekkel dolgoznak, miközben a diákjaik már teljesen webkettesek. Lehet, hogy nem hallottak kopipészt-kultúráról, remixkultúráról meg olvasd-írd-társadalomról, de az alapokat tökéletesen alkalmazzák a gyakorlatban. A tudományos szocializmus halott, Machiavelli halott. Éljen és virágozzék a digitális kultúra!

A plágiumellenes szoftver meg nagyszerű találmány, jót lehet vele szórakozni, de az intézmények hírnevének és a diplomások piaci értékének megőrzésére nem alkalmas. Arra ott vannak a tanárok, már ha ott vannak.