Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Csak Budapestet ne!

2005.02.07. 07:53
A főállású MSZP-elnökségre készülő kultuszminiszter nem elégedett meg a Katona József drámaírói pályázat győzteseinek listájával, és utólag még 4,7 millió forintot juttatott Thuróczy Katalin darabjának bemutatójára. Tegyük fel, hogy Hiller István nagy drámaértő, és ki akarta javítani a kretén zsűri tévedését. Lépjünk túl azon, hogy akkor miért nevezte ki ezeket a hozzá nem értésükkel tüntető embereket. Thuróczy darabját Sopronban mutatják be. Sopron polgármestere szocialista. Hiller István Sopronban született. Ebben az évben kell eldönteni, hogy 2010-ben melyik magyar város lesz Európa kulturális fővárosa. Sopron is indul, de Hiller februárban lemond a miniszteri posztról, a város esélyei némileg csökkennek.

Egyelőre nincs okunk feltételezni, hogy ilyen alapon dől el az első magyar kulturális fővárosi cím sorsa. A zsűriben az Európai Unió képviselői is ott ülnek, és őket végképp nehéz meggyőzni arról, hogy a döntés alkalmas lehet a politikai hála kifejezésére. Nincsenek könnyű helyzetben, amikor a tizenegy jelölt - Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár, Veszprém - közül ki kell választani a legalkalmasabbat.

A kedves vidéki magyar városkák némelyike kiskirályok feudális uralma alatt áll, és legszívesebben banderiális hadsereggel támadnának a szomszédos, gyűlölt és irigyelt megyei jogú városra. Budapest városrendezése fantáziátlan, a vezetés erőfeszítései megrekednek a különféle színezetű kormányoknak küldött hadüzeneteknél és a parkolási rend kialakításánál, közben a Nyugati pályaudvarról társaságon kívüli taxisbűnözők viszik az utasokat a normálisnál tízszer drágábban Budára.

Budapestnek mégis jó kilátásai vannak a következő évekre, mert Prágát lassan kivesézik a nyugati turisták, és a fapados járatokkal a magyar fővárost veszik célba. Soha nem látott turistaáradatra lehet számítani, és pont ezért lenne rossz választás Budapest, sőt, a fővárosi vezetőknek már a pályázat megíratásával sem kellett volna fáradniuk. Kezdetben fővárosokat választottak vagy jelöltek kulturális fővárosnak, az utóbbi években azonban változott a tendencia. Az amúgy is unalomig ismert Párizsba nem látogat el több turista, csak azért, mert Európa kulturális fővárosa lett, Lille-nek viszont kifejezetten jól jöhetett a cím, és Párizsból emiatt is szívesen utaztak el tavaly a nem túl távoli, belga határ menti városba. 2001 és 2009 között két főváros nyerte el a kulturális főváros címet. Az egyik Luxemburg fővárosa, ahol a következő nagyobb település kis túlzással nagyközség, a másik Vilnius, Litvánia fővárosa.

A főpolgármester éppen a litvánokkal példálózott a jelölést firtató kérdésekre. Azzal, hogy Demszky egy volt szovjet tagköztársaságra hivatkozik, mintha azt is beismerné, hogy elvesztettük kezdeti előnyünket. Gondoljuk csak el, ha tíz-tizenöt éve valaki Litvániát bármiben is követendő példának tartja.

Ausztriában még pályázatot sem írtak ki, a kérdést a minisztériumban döntötték el. Úgy gondolták, hogy Bécset vagy Salzburgot éppen elegen ismerik, ezért a kulturális fővárosi címet egy-egy jó adottságú, de nemzetközileg talán kevésbé ismert város népszerűsítésére és felfuttatására használták: 2003-ban Graz, 2009-ben Linz Európa kulturális fővárosa.

A legkisebb, 2001 óta nyertes városban hetvenötezer (Luxemburg), a legnagyobban hétszázezer ember él (Genova). Az átlagos méretű kulturális főváros valamivel háromszázezer alatti.

Történelmi okokból, khm, hiányoznak nálunk az ideális méretű - néhány százezres, de egymilliósnál nem nagyobb - városok. Ahol egy év alatt nem lehet mindenkit látásból megismerni, és ahonnan nem szippantja el a tehetségesebb embereket egy több milliós főváros. A háromszázötvenezres Brassót, a jó háromszázezres Kolozsvárt vagy a négyszázezres Újvidéket komolyabb diplomáciai bonyodalmak nélkül Magyarország mégsem jelölheti Európa kulturális fővárosának.

Nálunk elképzelhetetlen az osztrák példa, a pályázat nélküli központi jelölés. Mert mi van, ha Pécs mellett dönt a minisztérium? Persze, Gyurcsány így hálálja meg, hogy Toller László mellette állt ki a szocialisták augusztusi miniszterelnök-választásán. Budapest? Az MSZP a szadesz túsza, ha Kunczéék valamit nagyon akarnak, azt zsarolással el tudják érni. Debrecen? A választások előtt a kormány békülékeny, de szavazatokat hozó gesztust tesz a Fidesznek. Bízzunk hát a független zsűriben, bár jellemző, hogy amikor elfogulatlan szakértőt kerestünk az esélylatolgatásra, nem találtunk. Egyik részük a bíráló bizottságban ül, másik részük a városok pályázatait írta.

Több forduló után derül ki az ősszel, hogy melyik induló lesz 2010-ben Európa kulturális fővárosa. Ha tippelni kellene, akkor a remek adottságú Pécs és talán a legjobb pályázatot benyújtó Debrecen között dől el a cím sorsa, bár azt még nem tudjuk, hogy melyik város szülötte a hamarosan leköszönő Hiller István utóda. (Azóta kiderült, Hiller Istvánt a budapesti születésű Bozóki András követi - A szerk.)

Varázslatos Szicília

Baboci2006 felhasználónk jóvoltából vadonatúj fotók segítségével visszatérhetsz a nyárba!

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!