Kérjük, ne kínozza embertársait

Az emberkínzás nem szép dolog, ezért kéretik egymást nem elektrosokkolni, pórázon vezetni és homo- illetve heteroszexuális aktusra kényszeríteni.

Valami hasonló, az aktualitások zavaros terepéről az erkölcsi parancsolatok régiójába emelt megjegyzés szerepel a Latin-Amerikai-EU csúcs pénteki zárónyilatkozatában.

Az általánosítás elsősorban persze gesztus az amatőr felvételeivel akaratlanul inkvizíciós reality show-ba kezdő Egyesült Államok felé. Másrészről azonban helyénvalónak tűnik a megfogalmazás. Most, hogy felkapott téma lett a kínzás, címlapra tehetünk Önöknek a témában érintett, másodlagos és harmadlagos hírértékű zónákat is. Elsüthetjük az egyre érdektelenebb Koszovót, a jogtalan fogva tartások ellenére dögunalom Guantanamót, sőt, olyan isten háta mögötti porfészkeket is, mint Kongó, amiről megfelelő számú olvasó hiányában egyébként csak az évi rendszeres tömegmészárlások idején érdemes írni.

A hírekből kiderül, hogy az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatának Ellentmondó Lépések, például az emberi méltóságot messzemenőkig sértő fojtogatás, a prejudikáló jellegű fogolyverés, vagy a banánért vásárolt tiniszerelem nem köthetőek sem az Egyesült Államokhoz, sem Irakhoz.

Ilyesmik ott fordulnak elő, ahol háború van, és ez csak annak meglepő, aki elhiszi, hogy a harcmezőn máshogy fest a demokrácia terjedéséért vívott küzdelem, mint az, amelyiket egy díszes totemoszlopért, vagy hogy jellemzőbb példát mondjunk, pénzért folytatnak.

Mielőtt a johnlennonizmussal vádolnának, leszögezem, tömeggyilkosok ellen szerintem is célszerűtlen egy nagy fehér zongorával küzdeni. Az amerikai közvélemény pálfordulásából azonban úgy tűnik, a háborúpárti tömegek legalább annyira voltak naivak, mint John és Yoko együttvéve.

A szombat délutáni lövöldözős filmeken nevelkedettek esetében mégis érthető, ha meglepődnek, mikor kiderül: az emberek azután, hogy munkaidejükben más emberekre lövöldöztek, hazaérve nem jóról és rosszról fognak vitatkozni, hanem esetleg karácsonyfát készítenek az ellenségből.

De hogy hivatásos katonák a Szent Márk téren grasszáló turisták kedélyességével filmezik iraki kalandjaikat az otthoniak számára, a világ vezetői pedig fél évszázada már rögzített alapelveket fogalmaznak újra, arra engednek következtetni: eddig a szakemberek sem tudták biztosan, miből is készül a disznósajt. Pedig azt most együtt kell elfogyasztanunk, a gyanús porcogókkal együtt.