Bűzszínű zászló

Figyelj ide, apafej. Vegyük át még egyszer ezt a rendszert, amiben élünk. Amiért a lufit eregetted, amikor még a Charta nevében játszottad az eszed.

Demokráciában nincs forradalom. Választás van. Ha valami nem tetszik, akkor nem az a módi, hogy felborítjuk a villamost, hanem elmegyünk szavazni. Aki itt felborítja a villamost, lezárja a hidat meg felborogatja a kukát, az nem forradalmár, hanem bűnöző, huligán, söpredék. Működő demokráciában az ilyennek baja eshet. Ha mégis sikerrel jár, akkor meg puccsista, akit illik lebombázni. Persze elképzelhető annyira hülye puccsista, akit nem kell bombázni, mert magától nekimegy a holnap üvegajtajának, és felkenődik rá, mint egy krumplibogár.

Fogsz kapni egy szép nagy szavazólapot. Megkeresed rajta a gazdit - Isten ajándékát -, beikszeled, és húzol haza. Szépen kivárod a végeredményt, aztán vagy csóválod a farkad boldogan, hogy mégis tiéd a gondnoki állás a székházban, vagy tudomásul veszed, hogy bukta. Utána még ki lehet menni az utcára örvendeni vagy búslakodni, újabb síkidomokat alakítani, egy kis dombra lecsücsülni.

De neki már úgyis mindegy. A Fidesznek kell felfognia, hogy forradalom nincs, választás viszont nagyon is van. A választást pedig legkönnyebben úgy lehet elveszíteni, hogy szabadon engedjük a félkegyelmű cerkófmajmokat, és nem tagadjuk teljes erővel, hogy efféle háborodottak akár forradalommal, akár legálisan a hatalom közelébe kerülhetnek. Úriember, polgár, vagy akár a jól nevelt proli válasza Kerényi Imrére: nem velem van.