Erre itt az Európa Kiadó. Bebizonyítja, hogy a folyamatos búcsúzásnál is van kínosabb: a folyamatos újrakezdés, tudniillik. Az emlékezetes májusi A38-as koncert után Menyhárt Jenőék nyakukba vették az országot, Dunaújvárostól Zalaegerszegig igyekezvén megerősíteni több évtizedes szilenciumra (vagy polimerkazetta-hallgatásra) kárhoztatott rajongóikat abban a hitükben, hogy amit csinálnak, az valóban nem egy tánc, hanem csak gyilkos tréfa. Tényleg az. Főleg a Szigeten, a Nagyszínpadon. Félházas küszködés a hatalmas térben, irgalmatlanul rossz technika az obligát fényekkel karácsonyfásítva, és egy Jenő.
Szarból nem lehet aranyat keverni |
Arról már nem is beszélve, hogy megesik: az együttes tagjai közül valaki egyszerűen nem lép be, mert elfelejt belépni, nincs kedve belépni, vagy tudatosan nem lép be, mint fideszes a KISZ-be, mert már előre sejt valamit. Akkor a szám felénél kezdődik a szám, ami a közgázpincében elmegy, de a Nagyszínpadon, a szintén nem mai gyerek David Bowie lába nyomában ez egyszerűen gáz. Mindehhez Menyhárt blazírt és pökhendi, a közönséggel folytatott interakciója pedig abban merül ki, hogy megkérdi: Mit akartok hallani, majd amikor mondják neki, hogy az igazi hőst akarják hallani, akkor direkt kibaszik velük, és elénekel egy számot a Mr Con and the Bioneers Brave New World Orchestrától. Amit szintén ő jegyez, de akkor is kibaszás.
A koncert kellős közepén a ritkás sorokból kiválik valaki, és elindul egy oldalösvényen. Történelmi pillanatnak lehetünk tanúi: hajkoronája alá bújtatott mobillal maga a nagy Sziámi sunnyog a saját múltja elől. A végén jobbra kanyarodik, a Durex sátor felé. Talán még elcsíp egy szerdai Balázs Klári-foszlányt a szarszagban.
Hajkoronája alá bújtatott mobillal maga a nagy Sziámi sunnyog a saját múltja elől |
Apró szervezési bakin csúszott el az egész. Az Európa Kiadónak igenis volt helye a Szigeten. A Durex táncdalfesztivál-sátorban lett volna a helye, a Korda-Csepregi-Komár triumvirátus vérprofizmusát egy kis kamaszos bájjal fellazítandó. Pléjbekről dübörgött volna a nyomorult állat, és biztos, hogy hálából szétszedik a sátrat. Mint ahogy szedték szét Kordának, Csepreginek és Komárnak is. A Nagyszínpad előtt csak csikket lehet szedni, meg visszaválthatós poharat. "Hölgyeim és uraim", fejezi be a koncertet Jenő, "kezdjük újra".
Nem mondhatja komolyan. A jövő itt van? Dehogy. A múlt kísért, és amilyen balszerencsénk van, lehet, hogy tényleg sose lesz vége.