Vilma
-7 °C
4 °C

Szélhámos tudomány

2002.10.02. 10:11
Hogyan szerezzünk könnyen, gyorsan Nobel-díjat? Válasszunk divatos tudományterületet, sajátítsunk el trendi, ám a gyakorlatban eddig sehol nem igazolódott elméleteket, majd kezdjünk szorgalmas kísérletezésbe. Ezután már nincs más dolgunk, mint szakcikkeket írni, minél többet, minél magasabb presztizsű szaklapokba, habzsolva az impakt faktorokat, és a tudományos világ egy-két év múlva szupersztárként ünnepel majd minket. Baj csak akkor van, ha ugyanazt az ábrát többféle áttörés szemléltetésére is felhasználjuk.

A tudományos világot elkápráztatták, az elektronikai ipart pedig vérmes reményekkel töltötték el egy fiatal német fizikus kísérleti eredményei, melyeket a legnevesebb szaklapokban publikált. A patinás Bell Laboratories mindössze 32 éves kutatója, Jan Hendrik Schön nevét fél éve még szupersztárként, a Nobel-díj várományosaként emlegették. Schön nanotechnológiával foglalkozott, és a fiatal, divatos tudományág számos, eddig csak papíron létező ígéretét váltotta valóra: szerves molekulákból félvezetőket, sőt szupravezetőket fabrikált, kísérleti eredményei pedig elérték, sőt meghaladták a szakterülettel kapcsolatos legoptimistább várakozásokat is.

Schön 1998 és 2001 között nem kevesebb, mint 90 szakcikket publikált, falrengető eredményei a két legrangosabb természettudományos folyóirat, a Science és a Nature hasábjain is feltűntek. 2001-ben "az év tudományos áttörése" díjat is bezsebelte, a számítógépipar pedig komolyan rákészült a beláthatatlannak tűnő távlatokkal kecsegtető eredmények hasznosítására. A probléma csak az volt, hogy Schön kísérleteit, eredményeit senki nem tudta reprodukálni, ezt azonban eleinte elfedték a kurrens elméletekkel gyönyörűen harmonizáló adatsorok.

Schön konfabulál
Az átverés mértékére akkor derült fény, amikor 2002 áprilisában a szakterület nagy neveiből álló bizottság szerveződött a csodagyerek szinte minden esetben gyors és átütő eredményt produkáló kísérletsorozatainak felülvizsgálatára: a neves professzorokból álló testületnek csak ekkor tűnt fel, hogy Schön más feliratokkal ugyan, de ugyanazt az ábrát használta három különböző cikkben, három teljesen eltérő eredmény bemutatására. Ezután bekérték a kísérletsorozatok nyers adatsorait, melyek nagy részét a kutató nem tudta prezentálni nekik: azzal védekezett, hogy letörölte őket, mert kevés volt a számítógépén a hely.

A hónapokig tartó vizsgálat végére bizonyossá vált, hogy a sztárfizikus gyakran manipulálta, sőt meghamisította a kísérleti eredményeket annak érdekében, hogy azok alátámasszák az előfeltevéseit. A szakcikkek előkészítésénél gyakran élt a "copy-paste" módszerrel, még a félvezetőkről és a szupravezetőkről szóló cikkei között is találtak képtelen átfedéseket. Schön a hibákat elismerte ugyan, de ragaszkodik ahhoz, hogy publikációi kísérleti megfigyeléseken alapulnak. Az eredeti adatsorokat azonban nem tudta előkeríteni.

A mindenre kiterjedő vizsgálat végén a szélhámos tudóst a Bell Labs a múlt héten elbocsátotta, és a német Max Planck Intézet - ahol önálló részleget vezetett volna - szintén elállt alkalmazásának tervétől. Az esetet hevesen elítélő tudományos közvélemény szerint Schön ezek után már egy általános iskolában sem taníthatna, mélyen hallgatnak azonban arról, hogy közel három évig az orruknál fogva vezette mindannyiukat. Hallgatnak azok is, akik társszerzőként nevüket adták hozzá, lektorként vagy szerkesztőként elfogadták a csaló cikkeit - így azt csak találgatni lehet, hogy az egyre növekvő publikációs kényszer alatt dolgozó tudóstársadalomban még hány, Schönnél talán óvatosabb, kevésbé nagyratörő szélhámos rejtőzködik.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.