Vilma
-8 °C
3 °C

Négyen, nyugisan

2002.04.14. 01:09
Göncz Árpád baráti beszélgetésre hívta otthonába Kuncze Gábort, Medgyessy Pétert és Kupa Mihályt, hogy végiggondolják a dolgokat, ha már. A találka mottója "Négy nyugodt ember" volt és a kritériumnak minden résztvevő tökéletesen megfelelt.

Manapság, amikor minden durvul és tematizálódik körülöttünk, és az árokásók már Százhalombattánál tartanak, nos, ilyenkor okos lépésnek tűnhet a nyugalommal operálni. Göncz Árpád elmondása szerint amikor megbeszélték ezt a délutánt, még nem volt szó a Fidesz nagygyűlésről, így a kertben felállított sátorban Orbán Viktor szólhatott a rádióból (nagy elánnal), míg a sajtó képviselői a vendégeket várták.

"minden durvul és tematizálódik körülöttünk"
A volt köztársasági elnök nappalijában ücsörgő politikusok ezúttal arra vállalkoztak, hogy megmutassák: ők máshogy képzelik el ezt az egész kampányolósdit, mint a konkurencia.

A hangpróba alatt Kupa Mihály és Medgyessy Péter a fagy és az aszály káros mivoltáról értekeztek. A Centrum elnöke szerint még az olyan fagytűrő fajták is elvéreztek idén a harcban, mint a mélygyökerű tokaji szőlők. A szocialista miniszterelnökjelölt a hír hallatán megígérte, hogy az Országimázs Központ büdzséjéből majd Tokajnak is juttatnak valamit. Ha nyernek, gondolom.

A visszafogott pajtizást Göncz Árpád köszöntője követte, melyben aggodalmát fejezte ki az ország megosztottsága miatt, majd átadta a szót. Abban mindhárom vendég egyetértett, hogy a választások után nagy valószínűséggel véget ér a közhangulat fokozódása és a közbeszéd is sokkal kevébé fog tematizálódni, mint most.

A politikusok szerint a kampány nem arról szól amiről kellene, hiszen szó sincs a nép megosztásáról, vagy ha van is (szó), akkor teljesen más értelemben. Göncz Árpád véleménye az, hogy a választóvonal (árok) a szociális helyzet mentén fekszik, mert a "vesztes egyharmad", a kilátástalan helyzetű, szegényebb emberek vannak elszakítva a többiektől, és először is ezt kéne megszüntetni. Ebben mindenki egyetértett.

Kiderült az is, hogy Medgyessy csodálja a magyar embereket, különösen a szegényeket, és a kampánykörútjain mindig medöbbentette, hogy egyes családok milyen problémákkal küszködnek. Kupa Mihály felhívta az egybegyűltek figyelmét arra, hogy mennyire fontos szólni a Munkásokról is, hiszen nélkülük nem lennénk itt, ahol vagyunk.

A beszégetés során az alapprobléma vesézgetésén túl szó esett a Csatlakozásról is. A Csatlakozást mindenki fontosnak tartotta, Göncz szerint szorosabban kellene együttműködni a szomszédainkkal, hiszen Magyarországnak sem lenne jó, ha pl. ötszáz kilométernyi schengeni határt kellene őrizni a Szlovákia felé néző oldalon, nem is beszélve arról, hogy szomszédaink csatlakozásával a határokon túl élő magyarság is közelebb kerülne hozzánk.

A kampány hangulatához és tartalmához visszatérve nem maradhatott ki a Kokárda témaköre sem. Kuncze Gábor csalódottan állapította meg, hogy a nemzeti szimbólum ruházati kellékké silányult, és bevallotta mennyire dühíti, hogy a magukat nemzetinek vallók némelyike már-már kétségbevonja a másik ember magyarságát.

A Fidesz nagygyűlésével kapcsolatban szó esett a közélet és ezen belül a sport átpolitizálódásáról is. Göncz Árpád Kokó és Egerszegi Krisztina szereplésével kapcsolatban elmondta, hogy nem érdekli milyen pártrendezvényen vesznek részt, hiszen az eredményeik és a személyiségük miatt szereti őket, és ennek semmi köze a politikához. A volt köztársasági elnök és Kuncze Gábor egyetértettek abban, hogy Egér elbűvölő teremtés.

(***)

A beszélgetésből igazából annyi derült ki, hogy ha nem lenne most kampány ezerrel, akkor üdítően hatna egy olyan találka, ahol jóformán nem hangzik el egyetlen párt neve sem, de szó esik egy rakás problémáról, amit jó lenne (közösen) megoldani. Nos ezt lehetetlen teljesíteni a két forduló között. Senki sem várhat sziporkázó brainstormingot, mindhárom politikus bele-belefutott a jelszavak mantrázásába, de ez nem is volt túl meglepő, gondoljunk csak a túlparton összegyűlt ötszázezermillió emberre. A lényeg, hogy mindenki egyetértett, főleg abban, hogy nyuginak kéne lennie.