Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Az európai borrendtartás reformjának előkészítése lassan egy éve zajlik. A kialakuló rendtartás lesz az első, amelyet magunk is alakíthatunk: nem egyszerűen elszenvedjük kívülállókként, vagy tudomásul vesszük, mint egy klub szabályait, amelyhez nagyon szeretnénk csatlakozni. Éltanuló országként, amely a szabályozásban mindenkin túl teljesít, egyenrangúként, amelynek biztosa ugyanolyan fizetést kap Brüsszelben, mint a briteké, amelynek nyelve ugyanúgy hivatalos, mint a francia. Mostanában tesztelhetjük, mennyire vagyunk képesek megfogalmazni igényeinket, azokat hogyan tudjuk beleilleszteni azokat az európai rendszerbe, miként találunk hasonló érdekeltségű szövetségeseket, hogyan tudjuk érvényesíteni érdekeinket.
A borrendtartás reformja kitűnően alkalmas arra, hogy felmérjük európai helyünket. A szőlő-bor ágazat számára létkérdés a történet végkimenetele, és végeredményében a közvélemény számára is látványos lesz az eredmény, annak ellenére, hogy a reform által érintett évi 1,2-1,3 milliárd euró az Európai Unió költségvetésének csupán elhanyagolható töredéke.
Az EU új tagjainak szőlő- és bortermelése összességében - az idén csatlakozott két országgal együtt is - nagyságrenddel kisebb, mint a régebbi tagoké. Így belépésük hasonló fajlagos támogatást figyelembe véve sem csökkentené érdemlegesen a régebbieknek jutó összegeket. Végül az érvényben lévő rendtartás piactorzító, pazarló jellege, rossz hatékonysága, korrupcióra ösztönző mivolta a csekély számú haszonélvezőt kivéve mindenki szemében szálka, így reformjához lehet szövetségeseket találni nemcsak az unió nettó befizető, hanem a forrásokért versenyző tagok között is.
Magyarországon az elmúlt egy évben szakmai szervezetek és műhelyek készítettek tanulmányokat, folytattak egymással és nemzetközi partnereikkel egyeztetéseket, és jutottak szokatlan módon egyetértésre a reform fő kérdéseiben.
Először is megállapították, hogy a globalizált piac körülményei között a rendtartás célja nem lehet a piaci egyensúly árukivonással (alapvetően lepárlással, kivágással) történő helyreállítása, hiszen ez csak az EU-n kívüli versenytársak előtt nyit piaci réseket. Ezzel szemben a reformnak az európai termelők versenyképességét kell támogatnia.
Másodszor aláhúzták, hogy a lepárlási támogatások veszik igénybe a források legnagyobb részét, ráadásul az elmúlt időszakban több tízezer hektárnyi, kizárólag párlat készítésére szánt szőlő EU-forrásból támogatott telepítését generálták, vagyis jelentős mértékben torzították a piaci viszonyokat. Európa üzletei megteltek 50 százaléknál nagyobb mértékben támogatott szeszes italokkal, brandykkel, tisztességtelen versenybe hajszolva a nem támogatott termékek készítőit. Az alkohollal erősített, avinált dél-európai borok (portóik, jereziek, madeirák) árait indirekt módon, de jelentős, 10 százalékot meghaladó mértékben támogatták, rontva az olyan borok piacát is, mint például a tokaji aszúké.
A reform a magyar javaslatok szerint a költségvetés forrásait a versenyképesség javítását szolgáló szerkezetátalakítás és az átláthatóbb termékszerkezet kialakítása szolgálatába állíthatná. Ezeket az elképzeléseket elfogadta az FVM szakapparátusa, és saját eszközeikkel támogatást ígértek az Európai Parlament magyar képviselői is.
A támogatásra és az összefogásra azért is nagy szükség van, mert az ügyben legnagyobb befolyással rendelkező mezőgazdasági főbiztos irodája egy leegyszerűsítő, az európai szőlőterületeket 400 ezer hektárral csökkentő megoldásban látja a jövőt, amely elsősorban a legszegényebb országok szőlőtermő területének csökkentését, ennek folyományaként piacának kiszolgáltatását eredményezné. A javaslat a magyar és vele együtt a szegényebb országok szőlőtermelését teljes mértékben felkészületlenül éri, és ezek csaknem teljes leépülését eredményezheti olyan területeken is, amelyek ma még versenyképesek.
Az a javaslat, amelyet a magyar szakértők is támogattak - az uniós források nagyobb részének elosztását úgynevezett. "nemzeti borítékokban" az adott ország érdekképviseleteinek és hatóságainak hatáskörébe utalná, és a szubszidiaritás európai elve alapján helyben döntenének arról, milyen eszközöket választanak az EU által javasoltak közül -, alkalmasnak tűnt arra, hogy a számunkra kedvezőtlen brüsszeli rendszer legveszélyesebb hatásait kiküszöbölje. Úgy sejlett, akár terület-, akár termelésivolumen-alapon történik a "nemzeti borítékok" meghatározása, Magyarország a megoldással csak jobban járhat. Támogatta a nemzeti borítékok rendszerét a nagy bortermelők, Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Portugália is. Csakhogy a napokban nyilvánosságra került javaslatuk szerint a nemzeti borítékokat 20 százalékban területarányosan, 80 százalékban a "történelmi referencia" alapján kellene súlyozni.
Történelmi referencia alatt az előző időszakban az adott ország által lehívott támogatások volumenét kell értenünk. Magyarul: aki eddig könyökig turkált az EU kasszájában, jogot szerzett arra, hogy ezután is csak ő tehesse ezt. Számunkra ez területarányosan a nagy termelő országok támogatásának 30 százalékánál is kevesebb eszközt jelentene. Az arány ismerős: a csatlakozási megállapodás aláírása előtt az egyéb mezőgazdasági támogatások ilyen arányában egyeztünk ki. Talán ezért feltételezik európai partnereink, hogy tagként is elfogadjuk amit tagjelöltként letoltak a torkunkon. Úgy gondolják, hosszabb távon is beérjük a másodosztályú tagsággal. Kóstolgatnak bennünket.
A szerző bortermelő, a Magyar Független Bortermelők Szövetségének elnöke.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
