Árpád
-1 °C
9 °C

Boldog 1706-ot!

2003.01.01. 11:09
Heribert Illig a magyarul nemrég megjelent, Kitalált középkor - A történelem legnagyobb időhamisítása című könyvében nem lacafazácik: azt állítja, hogy az i.sz. 614 szeptembere és 911 augusztusa közti időszak egyszerűen fiktív, nem létezett, hanem bizonyos spekuláns elemek agyszüleménye.

Hogy a magyar kiadás mennyire komoly, jelzi, hogy a hátoldalon már az áll: a 614. augusztus vége és a 911. szeptember eleje közti intervallum hiányzik (egyébként is megborzongunk ettől a 9.11-től, főleg, hogy szeptember is!). Az egyébként Illig két könyvéből álló magyar kiadás egy bizonyos Allprint Kiadóhoz fűződik, "a fordítás pedig az Allprint Kiadó műhelyében készült". Már itt bizonyos kételyeink támadhatnak, mert amúgy a fordítás korrekt: meglehet, egy jónevű, történelemben jártas fordító nem merte nevét adni e kalandos, netán kalandor vállakozáshoz.

A dokumentumok gyakran megbízhatatlanok, a régiek különösképpen, mert oly mennyiségben hamisították őket, mint Alföldön a bort
Maga a szerző számol be egyébként arról, hogy Németországban a középkorkutatók java elhallgatja elméletét, nem mernek vitába szállni vele, noha már vagy száz kolléga segíti őt e leleplező vállalkozásban. Külön érdekesség, hogy Némethonban eddig 16 kiadást ért meg a botránykönyv, az első és eddig egyedüli fordítás pedig - magyar. Hűha és naná. De térjünk a lényegre: Illig tehát azt állítja, hogy "az európai históriában a VII., a VIII. és a IX. század mesterségesen kitalált időszakot képez. Nem tartalmaz valóságos történelmet, pótlás nélkül ki kell húzni, és az előtte és utána lévő időszakot közvetlenül, vagy némi kiigazítással össze kell kötni". Illig főleg azt vizsgálta, mi történt a Meroving-dinasztia után, s arra jött rá, hogy Nagy Károly személye puszta legenda, és a Karoling-reneszánsz sohasem létezett. S minthogy szerinte eddig senki sem cáfolta téziseit, mit könyvében meggyőzően bizonyít (saját maga szerint), nem marad más hátra, mint beismerni: bizony, nem a 2003-as esztendő köszönt be most, hanem 1706. (Illig tesz a tudományfilozófia azon álláspontjára, miszerint ugyan elvben egy elmélet addig érvényesnek tekinthető, míg meg nem cáfolják, ám önmagában a falszifikáció hiánya nem jelenti eo ipso azt is, hogy verifikált is - ráadásul ő végig tézisekről, s nem hipotézisekről beszél.) Magam középkor-történész nem lévén nem tudok hozzászólni a dologhoz, a könyv érdekes olvasmány, ámbár történészi szakmunkákban eddig nemigen találkoztam olyan kiszólásokkal, melyek azt sugallták, hogy a szerző okos, a többiek viszont seggfejek, és "nekem van igazam, beeeee".

Azt meg persze Illig nélkül is tudtuk, hogy az idővel mindig problémák voltak, ugye, eleve nem i.sz. 1-ben kezdtük el számolni az időt, aztán Gergely is közbelépett kihúzván vagy tíz napot 1582-ből, s azt is tudjuk nélküle, hogy egyrészt a történelem interpretáció kérdése (is), másrészt meg a történelem kútja oly mély, hogy lenézve mi csak a felszínt látjuk. Arról is hallottunk már, hogy a dokumentumok gyakran megbízhatatlanok, a régiek különösképpen, mert oly mennyiségben hamisították őket, mint Alföldön a bort.

Szóval egyszer majd kiderül, hogy hányat is írunk most, attól a tény tény marad, ti. hogy mi a magunk részéről minden január elsején másnaposak leszünk, akármi légyen is.

Foglalkozzunk inkább hát röviden a magyar kiadás előszavával, Pap Gábor ámokfutásával, aki mire másra is térne ki, mint a magyar vonatkozásokra, amelyekkel egyébként Illig alig foglalkozik, bár pl. azt megtudhatjuk, hogy avarok inkább nem voltak, mint voltak, és ez minket mégiscsak érint.

Pap szerint ugyanis Illig nyomán immáron leszögezhető, hogy Álmos (a most még érvényes időszámítás szerint a 800-as évek derekén működött) és Attila (453-ban halt meg, ha minden igaz) közt csak öt generáció van, ergo megszűnik az a zavaró tántorgó űr, ami a kettejük közti direkt kapcsolatot eddigelé kérdésessé tette. A honfoglalás meg 895 helyett 595-re esik - merthogy Pap kerekít, és nem 297-tel operál, mint Illig, hanem 300-al (na ja, így könnyebb is a kivonás művelete) -, ami méginkább megokadatolja azt, hogy az avarok népe nem sertepertélhetett itt (nota bene a kazárok se voltak, ha voltak).

A magunk részéről minden január elsején másnaposak leszünk, akármi légyen is
Mármost Illigtől azt tudjuk meg, hogy az óraátállítás egy hatalmi trojka legitimációs igényéből eredt: a legenda megteremtésével VII. Bíborbanszületett Konstantin, Bizánc ura, meg II. Szilveszter pápa és III. Ottó német-római császár akarta megszilárdítani hatalmát_ Pap továbbmenve hová is juthatna el, mint a paranoiáig, egy újabb összeesküvéselmélettel gazdagítva a honi palettát (annyiban meg végre fölsóhajthatunk, hogy a zsidók, a kozmopolbolsik és a Világbank e buliból kimaradtak). Pap szerint a magyarok lakta Kárpát-medence a kontinensnyi méretű gazdasági, politikai és művelődési egység központja volt, a Bizánc-Róma-Köln háromszög ilyképpen meg a héj. Mármost a mag az, ami terem, ezért támadott a héj a magra, mely támadás során a cáger tologatása minimum három lovashadsereggel és két szellemi megszállással fölért. A trojkának, így Pap, múltat kellett csinálnia (ezért találták ki a Karolingokat meg egy halom mindent), hogy jövőjük lehessen. Dicsőséges jövőt csak dicsőséges múltra lehet építeni, kiált fel, ezen munkálkodtak ők, és innen már egyenes út vezet ama tézisig, hogy a trojka "elszakította az élő fa koronáját, a Turul-dinasztia (ismertebb nevén az Árpád-ház) szakrális uralmi rendszerét annak gyökerétől, a valódi szakrális uralkodóőstől, az államfői, katonai és erkölcsi tekintetben egyaránt példaképül szolgáló Attilától."

Stb., s ezt már én sem értem.

De a lényeg világos: mondjuk, ha kiderül, Illignek igaza is van, és tényleg, 297 évet csak kitaláltak, akkor az számunkra, magyarok számára méginkább bizonyítékul szolgál arra, hogy minden, ami a világon történik, csak azért történik, hogy a magyar népet tönkretegyék. Mindenki mindig ellenünk van, mert mi lennénk a szakrális hogyishívják ősi hogyishívjákjai. De ha ez igaz, akkor azt is le kell szögeznünk, hogy tökmindegy, 2003-at vagy 1706-at írunk-e január elsejétől, mert a magyart űzni fogják továbbra is. Arról nem is szólva, hogy a gázszámlás is jönni fog. Rendületlenül, ó.