Levél a Rémvédelmi Ligához

2004.07.14. 07:48
Nem időszerű a tényleges életfogytiglan eltörlése, mondja az alkotmányjogász, merthogy az emberek még nem elég érettek ehhez. Ne finomkodjunk: az enyhítés nemhogy nem időszerű, hanem egyenesen megveszekedett hülyeség.

nem jó embert akarunk belőle faragni, hanem csak éppen lefaragunk belőle valamicskét
A büntetésnek van egy olyan széplélektani értelmezése, hogy annak mindenkor a bűnös jobb útra térítését kell szolgálnia. Meg hogy lehessen róla orosz alapregényt írni. Legyünk jóindulatúak, és tételezzük fel, hogy a valódi életfogyt eltörléséért folyamodó ügyvédbojtárok efféle széplelkek, és nem csak ordítani akartak egy nagyot, hogy jobban látsszanak. Viszont ez az értelmezés csak akkor állná meg a helyét, ha a büntetés a bűnös magánügye volna, és ha a bűnös nem hagyott volna nyomot maga után az emberekben, akiknek eddig együtt kellett élni vele. Mély és örök nyomot az áldozat közvetlen környezetében, és félelmet az országban – hiszen amikor a legsúlyosabb büntetésekről elmélkedünk, akkor a tárgylemezen sorozatgyilkosok vannak, plusz a rendőrgyilkos, akit az állam presztízsokokból ide sorol. De egyszerűsítsünk annyit, hogy legyen az embereket leginkább megdöbbentő, belőlük legnagyobb gyűlöletet kiváltó bűnöző a mintapéldány, balástyai és egyéb rémek, pedofil gyilkosok, effélék. Nekik keresünk büntetést, és az ő valamikori szabadulásukon ügyködik ez a két úr, ez az, ami állítólag nem időszerű. A demagógia elkerülése és a mértéktartás végett tartózkodom a bűncselekmények részletes leírásától, valamint a háborús, náci vagy kommunista tömeggyilkosok bemutatásától.

A bűnös megváltása sem smafu, de azért van a büntetésnek még néhány fontos funkciója, engedtessék meg tisztelettel. Az egyik, hogy ilyesmit az illető még egyszer ne csináljon. Ennek egyik módja, hogy jó embert faragunk belőle, ami talán elérhető jó hosszú bezárással is. Viszont ezzel együtt jár a kockázat, hogy a tisztelt rém csak úgy tesz, mint aki megjavult, aztán rögtön nekilát gyilkolászni megint. A másik módja, hogy a tisztelt rémnek keresünk egy jó erős kötelet meg szöget, és felakasztjuk. Vagy nem jó embert akarunk belőle faragni, hanem csak éppen lefaragunk belőle valamicskét. Kevésbé csúnyán hangzó, ugyanilyen hatékony megoldás, ha a tisztelt rém hátralévő idejét befőttesüvegben tölti, hogy ne férhessen hozzá másokhoz, legfeljebb más rémekhez. Persze ez neki nagyon rossz, meg is szakad a szív, de hát nem éri meg a rizikót az ő boldogsága.

Különben is, a mecseki tigrist azonnal el akarták altatni meg lelőni, pedig az nem is volt.
És nem mellékes az a szerepe az igazságszolgáltatásnak, hogy valami katarzisfélét és a rend érzését keltse az emberekben: úgy mehessenek ki a moziból, hogy a rossz azért végül csak megkapta a magáét. A tisztelt rémet például lehet, hogy nem is a nyakánál fogva akasztanák fel, ha népszavazáson döntenénk. Vagy nem hallottátok, mily szörnyű a nép? Bizony, ilyenek vagyunk; ha valaki egymás után megöl egy csomó ártatlan szüzet, akkor elvárjuk, hogy a film végén egye meg a cápaember, tapossák ki a belét, égessék meg máglyán. Mert az jár neki. És tényleg jár.

De hát mi civilizáltak vagyunk, nem égetünk és nem taposunk. Nem is méltó az úriemberhez. Csakhogy az a civilizált tömeg, amelyik többnyire tartózkodik a kéjgyilkosságtól és hasonlóktól, teljes joggal várja el, hogy az ilyenre vetemedővel többé ne kelljen találkoznia, és egyáltalán nem könnyezi meg szegény rémet, hogy neki már semmit sem tartogat az élet. Maradunk elegen, akik kibírták gyilkolás nélkül. És a népnél nem célszerű tartósan és lényegesen okosabbnak lenni, mert akkor morcos lesz, és leveti a kényelmetlen fűzőt.

Végül egy pár mondatot a jogvédelmi érveléshez is. Szóval hogy ez a büntetés az ember alapvető alkotmányos jogát korlátozza. Hát ja, korlátozza. A három hónap börtön is. De hogy ez már annyira nagyon korlátoz, hogy az túlzás. Igen. Hát még amikor a rendőr időben agyonlövi a tisztelt rémet, mielőtt módja volna kéjgyilkolni. Az korlátoz csak igazán. De az ilyen rendőrt azért általában hősnek hívjuk. És hősnek, követendő példának tartjuk azokat is, akik számolatlanul hulltak el a többségért, még ha ártatlanul és értelmetlenül is. Bőven elfér mellettük egy tucat aberrált szörnyeteg jogainak korlátozása. Különben is, a mecseki tigrist azonnal el akarták altatni meg lelőni, pedig az nem is volt. Ezek meg vannak, öltek, sportból, mint a tigris.

Felejtsük el gyorsan ezt az ötletet. A daganatot ki kell vágni. A legszebb, ami történhet vele, hogy elteszik formalinba, és szép kort érhet meg valamelyik szertárban. Pont ennyi sanszot érdemel a tisztelt rém.