Árpád
-2 °C
9 °C

Jelöltünk Antal Imre

2005.06.03. 00:44
Sose gondoltam, hogy ilyen megtörténhet, de nyilvánosan köszönetet kell mondanom Pozsgay Imrének.

Ha a derék népnemzeti komenista 1989-ben nem nyomul olyan népfrontos lendülettel a köztársasági elnöki pozícióra, akkor talán nem lett volna négyigenes népszavazás és parlament által választott elnök. És ha mindez nincs, akkor most nem szórakoznánk jobban, mintha a Beastie Boys, az FC Barcelona és a Monty Python társulata egyszerre lépnének fel a Ház üléstermében.

A népképviseleti demokrácia lényege a szórakoztatás
Az egész úgy indult, hogy az elmúlt évek alatt meglehetős formába lendült Yoda Feri bácsi helyére a nyugodt többséggel kormányzó koalíció megválaszt akárkit. Mivel tök mindegy volt, hogy kit, hetekkel ezelőtt ki is kapcsoltuk a tévét. Aztán pár napja véletlenül ráültünk a távirányítóra, és mit látunk: a szocialista párt olyan ügyesen lavírozott, hogy az ő jelöltjüknek lett a legkisebb esélye, a koalíciós partner SZDSZ - talán az alternatív kulturális gyökerekre tett utalásként - tréfás perfomansz keretében megsemmisítette önmagát, a legnagyobb ellenzéki párt képtelen volt saját versenyzőt nevezni, a legesélyesebb befutó pedig egy civil szervezet favoritja. Végre a magyar képviselők is felfogták, hogy a népképviseleti demokrácia lényege a szórakoztatás.

Nézzük végig, kik biztosítják mostanában nekünk a napi nevetésadagot:

Magyar Szocialista Párt

Olyan dinamikusak voltak, mint egy csapat kameraközelbe engedett Sas József. Először azzal fakasztottak mosolyt, hogy képtelenek voltak komolyan vehető jelöltet állítani. Amikor Horn Gyula tüllszoknyában kiugrott színpadra, a jó szimatú nézők extra adag pattogatott kukoricát vonszoltak a házi kommunikációs eszköz elé. Szocialista barátaink ezután csavartak egyet a rekeszizmokon, amikor kiderült, hogy tényleg Szili Katalint akarják jelölni. No, igényes entertainer ennyivel nem elégedhet meg, így néhány rövid hét alatt olyan helyzetbe manőverezték magukat, hogy vagy Szili, vagy a tömeges harakiri, Orbán Viktor egyre növekvő árnyékával a háttérben. Misztikus okokból még csak kísérletet sem tettek legalább egy alternatív jelölt kiállítására, pedig a koalíciós társ az elejétől fogva mondta, hogy nekik nem smakkol a hitbuzgó pártmunkás asszony. Egy jó showman akrobataként sem vall szégyent, a gumiembert megszégyenítő öntökönrúgás az MSZP-nek olyan frankón sikerült, hogy az ujjgyakorlatnak tűnő elnökkeresősdi végére sikerült jó nagyot rontaniuk még a jövő évi választási esélyeiken is, illetve halálosan összeveszniük az SZDSZ-szel.

Gyurcsány miniszterelnök

Eleven fáklyaként learatta az igényes közönség tapsait
A legendás kommunikátor ismét elővette azt a príma fogást, hogy válságos helyzetekben egyáltalán nem mond semmit. Kezdetben úgy tűnt, hogy utálja Szilit, hiszen a remek taktikai érzékkel megáldott asszony előbb Kiss Pétert támogatta a miniszterelnöki posztra, aztán a kettős állampolgársági kampányban pont az ellenkezőjét mondta, mint ő. Konkrétan azért ez nem derült ki, mert Gyurcsány jó ideig úgy tett, mintha nem is létezne elnökválasztás, hogy pár napja döbbenten lássa, az elvtársai már mind magukra locsolták a benzint, és a gyufásdobozt kapargatják. Ferenc erre a maga közmondásos dinamizmusával tüstént az élre ugrott, kiadta a jelszót, hogy Szili vagy halál, és eleven fáklyaként learatta az igényes közönség tapsait.

Szabad Demokraták Szövetsége

A legendásan fineszes liberális párt megmutatta, hogy minden szobatudósban ott rejlik egy mélyen eltemetett Bajor Imre. Kezdetben határozottan leszögezték, hogy Szilit nem, merthogy pártpolitikus. (Azt a poént, mondjuk, kihagyták, hogy ezt a kizáró okot egykori budapesti listavezetőjük, Göncz Árpád jelentse be). Bármely más érv helyénvaló lett volna a parlamenti elnökkel szemben, akinek az a legnagyobb szakmai teljesítménye, hogy homályos vallásos-nemzeti alapon mindig ellentmond. Aztán öt pontban összefoglalták, milyen elnököt tartanának elfogadhatónak, majd határozottan leszögezték, hogy az ezeknek tökéletesen megfelelő Sólyom Lászlót elfogadhatatlannak tartják, és bedobták Gombár Csaba nevét, amire milliós rokonszenvtüntetésekkel válaszoltak a karizmatikus tudós hívei.

Tökös, befolyásos és elvhű pártnak tűnhetett volna
Ezután jött el a párt nagy pillanata. Az MSZP már lehetetlen helyzetbe hozta magát Szilivel, a védegylet közben behekkelte a képbe Sólyomot, mire az SZDSZ, amely rajta teljesen kívülálló okokból váratlanul tökös, befolyásos és elvhű pártnak tűnhetett volna, ha a volt alkotmánybírósági elnök mellé áll, gyorsan bejelentette, hogy nem megy el szavazni. Ebben az a szép, hogy a húzással ugyan Sólyomot támogatják, de a nagyközönség ebből annyit érzékel, hogy jól beszartak. Kunczééknak egy fuldoklót is sikerülne olyan ügyesen kimenteniük a vízből, hogy a feldühödött szemtanúk utána meglincseljék őket. A váratlan barbatrükkel úgy sikerült egy életre meggyűlöltetniük magukat a szocialistákkal, hogy abból a puszta tényen kívül nincs semmi hasznuk, és a Fideszhez sem kerültek egy centivel sem közelebb, viszont minden esélyük megvan, hogy jövőre teljesen megérdemelten kiessenek a parlamentből.

Fidesz

Az ellenzéki humoristák alig voltak halványabbak a koalíciónál. Képtelenek voltak feldobni egy nyomorult nevet azén a Mádl Ferencén kívül, aki megmondta, hogy nem akar indulni. Jó, utána kicsit elrontották a mókát azzal, hogy nem Kudlik Julit jelölték, hanem a Védegylet emberét, Sólyom Lászlót. Ha a végül a jóvágású jogász fut be, Orbáné a dicsőség, abszolút nem megérdemelten.

Orbáné a dicsőség, abszolút nem megérdemelten
A hétfő-keddi fináléban az lesz a jó, hogy az eddig elmondottak ellenére bármi megtörténhet. Most úgy tűnik, Sólyom egyértelműen esélyesebb Szilinél, de mivel az első szavazási forduló után szabadon elő lehet húzni bármilyen vadiúj jelöltet, még az sem kizárt, hogy a pompás személyi döntéseiről híres Gyurcsány előhúzza a kalapból mondjuk Antal Imrét, összeborul az SZDSZ-szel, aztán a fiává fogadja Magyar Bálintot. Vagy a legjobb memóriájú ellenzékiekben feldereng, milyen kemény is volt velük alkotmánybírósági elnök korában Sólyom, és viccből megszavazzák Szilit. Na, és akkor mi van, ha ők ugyan a parlamenti elnökre szavaznak, egy rakás szocialista viszont a józan eszére hallgatva Sólyomra? Drukkolunk az örökös sakkért.

A jövő hét elején szerintünk nagyobb lesz a kacagás, mintha a Heti Hetes stábját kiéheztetett Mikroszkóp színpadosokkal engednénk össze egy nagy arénában. Figyeljék velünk a híreket, ez most a 24 óránál is izgalmasabb, és ha tudják, hogy a túróba sikerült a Védegyletnek keresztülvinnie az akaratát kormányon és ellenzéken, írják meg nekünk ide.