Judit
3 °C
6 °C

Jézus Ferenc

2006.09.20. 10:30

Minden kormány, minden miniszterelnök és minden politikus hazudik. Lépten-nyomon, amikor csak teheti. Nem csupán Magyarországon. A világon mindenütt. Muszáj neki. Aki nem hazudik, megbukik. A választópolgárok azt szeretik, ha szépeket mondanak nekik. Ha csúnyákat mondanak, háklisak lesznek. Az elrejtett összefüggéseket általában nem ismerik fel, így többnyire büntetlenül átverhetik őket. De csak addig, amíg okosan teszik. És amíg nem hazudnak nekik nagyon nagyot.

Máshonnét közelítve: nem az számít, hogy a kormányok, a miniszterelnökök és a politikusok mit mondanak, hanem az, hogy mit gondolnak, és az, hogy mit tesznek. Van verbális és van döntéshozó politika. Érdekes játék szétszálazni ezt.

Nem az számít, hogy a politikusok mit mondanak, hanem az, hogy mit gondolnak és mit tesznek

Természetesen tudtuk, hogy Gyurcsány Ferenc hazudott. Reggel is, este is, éjjel is. Tudtuk már a választások előtt, utána pláne. A miniszterelnök nagyon szeretett nem igazat mondani. Politikai karrierjének második fordulóját - amennyiben rendszerváltás előtti-közbeni ténykedését első körnek vesszük - a szocialisták háttérembereként orbitális hazugsággal kezdte. A 2001. decemberi xenofób románkampányt - miszerint az Orbán-Nastase-paktum miatt 23 millió vendégmunkás veheti el a kenyeret szegény magyaroktól - személyesen találta ki és verte keresztül az ekkorát hazudni ódzkodó MSZP-vezérek berzenkedése ellenére. Aztán folytatta, Medgyessy Péter tanácsadójaként, sportminiszterként, miniszterelnökként. Kezdve azzal, hogy 2002 őszén végigcsinálták a száznapos programot, végezve azzal, hogy 2006 tavaszán azt állította, a költségvetés köszöni szépen, jól van.

A 2006-os választási győzelem után - azaz lényegében már előtte - úgy döntött, ebből elég, mert elkúrták már jól, és rendbe kell tenni ezt a kurva országot. Nem azért, mert azt szeretné, hogy a történelemkönyvekben szépeket írjanak róla, arra szarik - mondta a legendás őszödi beszédben.

Holott nem is. Nem szarik.

Gyurcsány Ferenc államférfi szeretne lenni. A legnagyobb Ferenc. A haza bölcse. Már bebizonyította, hogy képes legyőzni Orbán Viktort. Be akarja bizonyítani azt is, hogy Magyarországból normális országot tud csinálni, működő gazdasággal, értelmes társadalommal, modern baloldallal. Nem egyszerűen megszorításokban és túlélésben gondolkodik. Eszmében. Gyurcsány Ferenc meg akar váltani bennünket. Küldetéstudata van. Biztos benne, hogy egyetlen igazság van, és annak ő a birtokosa.

Nem egyszerűen megszorításokban és túlélésben gondolkodik. Eszmében.

Lehet, hogy a miniszterelnök és csapata szivárogtatta ki az őszödi hanganyagot. Ha igen, akkor mindent kockára tett. Kardélen viháncol. Két lehetősége van. A közvélemény szemében vagy az az ember lesz, aki összevissza hazudozott, vagy az, aki szakított a hazudozással. Nem mindegy. (Ráadásul: ha taktikai okokból tőlük jött ki a szöveg, és ezt titkolják, akkor most sem bontják ki az igazság valamennyi részletét. Vagyis hazudják, hogy igazat mondanak.)

Lehet, hogy az őszödi hanganyagot szocialisták szivárogtatták ki. Olyan szocialisták, akiknek tele van a tökük Gyurcsány Ferenc küldetéstudatával. Meg azzal, hogy nem lesz helyük az önkormányzatokban és a közgyűlésekben, és kampec a négy-ötszázezer forintos fizetésüknek. Sokáig úgy nézett ki, Gyurcsány Ferenc mederbe terelte az MSZP-ben hagyományosan szanaszét szaladó érdekeket, megroppantotta a platformok hatalmát, egységes párttá szervezte ezt a furcsa képződményt. Most úgy néz ki, hogy nem. És ezekkel kéne reformálni, modernizálni, konszolidálni.

Akár úgy van, akár így, sehogyan sincs rendben egyáltalán.

Bizonyos pillanatokban mégis hajlamos vagyok elhinni, hogy az, amit Gyurcsány Ferenc mostanában mond, gondol, tesz - vö.: verbális és döntéshozó politika -, nagyjából szinkronban van. Esetleg azért vagyok hajlamos erre, mert azt gondolom, valóban rendbe kell szedni ezt az országot. De miért pont most hagyná abba Gyurcsány Ferenc azt, amit már-már tökélyre vitt? Hiszen minden gesztusa hamis, változatlanul. Ám ha abbahagyta is, ez kevés. Mert nem is az a gond, hogy a miniszterelnök hazudott. Hanem az, hogy úgy beszélt róla, ahogy, és az, hogy ez úgy került nyilvánosságra, ahogy. Jó, hogy mi tudtuk, amit. Csakhogy millióknak most - igen, vasárnap, hétfőn, kedden meg szerdán - esett le, mi van. Még egyszer: a választópolgárok általában nem ismerik fel a jól elrejtett összefüggéseket. Ezeket eddig jól elrejtették. Ennek vége. Az őszödi szövegben benne vannak az összefüggések, az azóta történtekben szintén. A választópolgárok ennél egyszerűbb üzeneteket nem kaphattak volna. Két hónapja azt üzenik nekik, hogy kevesebb lesz a pénzük, ehhez esett be bónusznak, hogy az ember, aki ezt a nyakukba varrta, éveken át hülyének nézte őket.

Feltétlen tisztelettel övezett, körülrajongott, bronzba szobort államférfi aligha lesz belőle

És még ez: oda kell állni azok elé is, akik úgy érzik - egyre megy, jogosan, vagy sem -, a legnagyobb csapásokat kapják. Orvosok, oktatók, polgárok, parasztok. Igazat mondani nekik, hitelesen. Reggel, este, éjjel. Annak az embernek, aki eddig hazudott. Ez már-már elképzelhetetlen. A miniszterelnök most nem mehet emberek közé.

Bár a tévéostrom meg az újabb balhék után végképp nem tudni, mi lesz - jobbnál jobb forgatókönyveket elemezhetni -, pillanatnyilag mégis valószínűbb, hogy a vastag arcbőrű miniszterelnök a helyén marad. Még mindig nem kizárt, hogy megvalósíthatja programját, legalább nagyjából. Ám feltétlen tisztelettel övezett, körülrajongott, bronzba szobort államférfi aligha lesz belőle.

Könnyen lehet, hogy azt kúrta el, amire a legjobban vágyott.