Gyurcsány megköszönheti a Magyar Gárdának

2007.08.30. 14:04

Nincs semmi meglepő abban, ahogy az MSZP reagált a Magyar Gárda megalakulására. Jól felépített kampányba kezdtek, eddigi csúcspontja szerdán volt, amikor az összes kormánytag (vagy az őt helyettesítő államtitkár) szólt egy-két szót a fasiszta veszélyről.

A pártnak kapóra jött a kormányzás kellős közepén – messze még a választás, eredmények még nincsenek, az életszínvonal romlik, a hangulat nem rózsás –, hogy fasisztaveszéllyel lehet riogatni. A baloldaltól egyébként sem idegen ez. Az Antall-, majd a Boross-kormány idején az MSZP saját legitimációjára használta fel Csurka, előbb MDF-en belüli, majd kívüli mozgalmát, bepalizta az 1990-ben még harcos antikommunista SZDSZ-t. Ernyőt nyitottak a barna eső elleni védekezésül, kedvelt társasági téma volt a választások elhalasztásának, netán elcsalásának réme.

Egy dologban nem ismer tréfát, ez pedig a fasizmus.

Hornék nem különösebben játszottak rá a fasisztaveszélyre, mert a ’98-as választások előtt biztosak voltak benne, hogy enélkül is nyernek. Aztán jött Medgyessy, aki aligha győzött volna, ha nincs Kövér köteles beszéde, és az azt nyilvánosságra hozó szocialista országgyűlési képviselő.

Gyurcsány annyiban más elődeinél, hogy tudatosan egy olyan államférfi pózát vette magára, aki hajlandó elismerni gyengeségeit, de egy dologban nem ismer tréfát, ez pedig a fasizmus. És nem elég neki, hogy éles szavakkal elítéli a rossz időkre emlékeztető csoportokat, folyamatos elhatárolódást vár az egész politikai osztálytól, beleértve az ellenzéket is.

Mostani akciójával már a forró őszre készül. Ha valamelyik kormányellenes tüntetésen felbukkan egy népi táncos ruhába bújtatott gárdista, aki habzó szájjal követeli Gyurcsány takarodását, akkor majd azt lehet mondani drámai hangon napirend előtt a parlamentben, hogy „a fasiszta csőcselék a vesztemet akarja, de én nem hátrálok meg a szélsőjobboldal előtt, nem hagyom veszni drága hazámat”. Gyurcsányból pedig sokaknak elegük van, de éppen az árpádsávos zászlósok miatt nem mennek le a térre tüntetni, nem akarnak rossz társaságba keveredni.

Gyurcsány okosan csinálja, mert leszámítva a szocialisták mellett minden körülmények között kitartó kemény magot (a közvélemény-kutatásokból látjuk, ez a választók körülbelül 18 százaléka, ennyi emberrel választást nyerni nem lehet), a mocsár nagy részét az tartja vissza a Fidesztől, hogy elhiszi: a párt a szélsőjobboldallal kokettál.

Márcsak azért is, mert tényleg kokettál. Wittner Mária, a párt parlamenti képviselője tényleg beszélt a gárdaavatón, de például Orbán elnök is többször fogta pártját a radikálisok szimbólumának számító árpádsávos zászlónak, és bizonyára az sem véletlen, hogy legújabb könyvének borítóján olyan közelről szerepel a nemzeti címer, hogy igen hangsúlyosan látszanak a vörös-ezüst sávok.

Mindazonáltal senki ne gondolja, hogy a Fidesz vezérkara tapsikolt örömében, hogy megalakult a Magyar Gárda. A forgatókönyvet ismerniük kellett, mégis úgy tesznek, mintha nem a saját politikai jövőjük lenne a tét. A fasizstaveszély előrángatásával, láttuk, választást lehet nyerni, és ami most folyik, az már akár a 2010-es kampány része is lehet, és ebben a Fidesz vesztésre áll.

A Fidesz két jelentősen politikusa elhatárolódott már a Gárdától, de Pokorni Zoltán és Lázár János (Hódmezővásárhely polgármestere) sem tartozik Orbán belső köréhez. Ráadásul nyilván nem véletlenül esett Pokornira a választás. A mérsékelt szavazók felé lehet azt kommunikálni, hogy "tessék, elhatáorlódtunk", de a radikálisokat sem vesztik el, hiszen ők csak legyintenek, hogy "a Pokorni mindig is liberális volt". Szijjártó Péter szóvivő meg azt ismételgeti: a Magyar Gárda törvényesen működő, bejegyzett szervezet.

Nyilván nem véletlenül esett Pokornira a választás.

A Fidesz, leszámítva liberális korszakukat, még egyszer sem merte meglépni azt, hogy versenyre kel az MSZP-vel, és elsőként kiált náciveszélyt. Nem azért, mert annyira jóérzésűek lennének, hogy nem akarnak visszaélni az igazi nácizmus sok millió áldozatának emlékével, hanem mert attól tartanak: elveszítik azokat a választókat, akik csak azért nem szavaznak az aktuális rossz fiúkra (MIÉP, Jobbik, MIÉP-Jobbik), mert félnek, kárba vész szavazatuk azzal, hogy nem kerülnének be a parlamentbe. De azt még soha nem próbálta ki a Fidesz, hogy mi lenne akkor, ha az ingadozókat próbálná meg elhappolni Gyurcsányék elől, azokat, akikért a mostani hisztériakeltés zajlik, akik pillanatnyilag nem tudják elképzelni magukról, hogy újra az MSZP-re szavazzanak, de elég nekik egy árpádsávos zászló látványa a Fidesz nagygyűlésen, és ezért, némi undorral ugyan, de inkább mégis az MSZP-re szavaznak. Lehet, hogy Orbánék ezzel parlamenti pártot csinálnának a Jobbikból, viszont megszabadulnának az árpádsávos hordáktól, és ezzel olyan választói réteget érnének el, amit eddig csak 1998-ban tudtak mozgósítani.

Ha a közvélemény-kutatásokat, valamint a MIÉP és Jobbik rendezvényeinek látogatottságát vesszük alapul, akkor Magyarországon nincs szélsőjobboldali veszély. A 2006-os választáson a MIÉP-Jobbik listájára 119 007 ember szavazott, ez a választók 2,2 százaléka volt. A közvélemény-kutatások a két párt eredményét gyakorlatilag nem mérik, az összes parlamenten kívüli erőnek van – Munkáspárttól az Élőláncig – nagyjából három százalékos támogatottsága.

Ami igazán veszélyes, azok a Jobbik vidéki portyái. Szélsőjobboldali portálokon lehet olvasni beszámolókat arról, hogy már a Gárda megalakulása előtt is felkerestek olyan falvakat, ahol úgy gondolták, hogy a cigányok bántják a magyarokat. Ilyenkor lassan végiggurultak árpádsávos zászlóikkal díszített autóikkal a településeken, úgymond, a magyarok védelmében, majd hazamentek. Az MSZP ilyenkor nem tiltakozott, mivel hétköznapi cigányellenességben nincs nagy különbség a két nagy párt szavazótábora között. A cigányok integrálása és ha kell, megvédése, és nem a szélsőjobboldallal való riogatás lenne az a feladat, ami érdemes lenne a kormány kiemelt figyelmére. Csakhogy ezzel választást nem lehet nyerni.

A Medián friss felmérése szerint az most az emberek kisebb része gondolja úgy, hogy az antiszemita, nyilas nézeteket hangoztató csoportok veszélyesek lehetnek a demokráciára, mint tíz évvel ezelőtt. És ezért paradox módon az MSZP a felelős, mert ha egyszer tényleg baj lesz, akkor nem lesznek már szavaik a helyzetre, mert mindet elpuffogtatták az aktuális választási győzelmek érdekében.